195359. lajstromszámú szabadalom • Villamos lámpa javított áramátvezetővel
1 195 359 2 nek fel), valamint merevsége (hogy az áramátvezető, amelynek részét képezi a fémfólia, könnyen kezelhető legyen), amely tulajdonságok biztosításához az szükséges, hogy a fémfólia legnagyobb vastagsága nem csupán legfeljebb 0,01-szcrcse legyen a szélességének, vágyik 10-20 aum, hanem ennél nagyobb legyen. A találmány szerinti intézkedésnek megfelelően, a fémfólia szélessége és vastagsága közötti arány kisebb — jóval kisebb lehet mint 100. Például azt találtuk, hogy 1000 aim szélességű fémfóliánál a legnagyobb vastagság 100 óim lehet, és ily módon a szélesség/legnagyobb vastagság közötti arány 10-et is elérhet. A fémfóliák nagy vastagsága következtében eg)' külső és/vagy egy belső vezeték könnyen hozzáhegeszthető a fémfóliához. A fémfóliákat egy fémszalagból állíthatjuk elő. Egy lehetséges változat szerint a kiindulási anyag egy helyileg szalaggá lapított huzal is lehet. Ez utóbbi esetben a nem-lapított huzalrész szolgálhat a belső és/vagy külső vezetékként, és ebben az esetben nincs szükség hegesztéses kapcsolat kialakítására. A fémszalag a kívánt alakú fóliává elektrokémiai maratással alakítható. A szalagot e célból egy maratófürdőbe vezetjük, például 30-50 tömeg% nátrium-hidroxid vizes oldatába, amelyben az ellenelektróda felülete legalább a nagyobb felület részén a készítendő fémfólia nagyobb felületének tükörképe. A fémfólia két ilyen elektróda között is elhelyezhető annak érdekében, hogy egyidejűleg mind a két nagyobb felület görbületét ki lehessen alakítani. A szalagot ekkor egy áramforrás anódjához csatlakoztatjuk, és az elektródákat az áramforrás katódjához kötjük. Általában elégséges néhány V-os áramforrás alkalmazása. A fémszalag és az egyik elektróda közötti minimális távolság részén a villamos térerősség, és ily módon a maratás mértéke maximális. Következésképpen a maratás mértéke a szalag szélessége mentén változik (széltől szélig), és így a fémfólia kívánt profilja kialakítható. A fémfóliák általában többnyire wolframból vagy molibdénből vannak, például molibdénből, amely 1 tömeg7o mennyiségben Y203-at tartalmaz. Ezek egy másik fémmel bevonhatók; például tantállal vagy krómmal. A villamos eszköz lehet egy izzószál, például egy halogén tartalmú gázban elhelyezett izzószál. A villamos eszköz egy változat szerint lehet egy elektródapár egy ionizálható gázban, amely tartalmazhat például egy fémet, mint például higanyt vagy nemesgázt, mint például xenont és további halogén vegyületeket, mint például nátrium, talliuin, indium, ritkaföldfémeket, és adott esetben a begyújtáshoz szükséges nemesgázt. A lámpa búrájának belsejébe benyúló vezetek csúcsa elektródaként működhet, de lehetséges az is, hogy a belső vezeték egy elektródát hordoz. A villamos eszköz egy további lehetséges változat szerint lehet egy ionizálható gázban elhelyezett mezőkoncentrátor-pár, amely esetben a lámpa nagyfrekvenciás energiaforrásról működtethető. A bórát egy külső búra is körülveheti. A találmány szerinti lámpa kiviteli alakjait az alábbiakban a mellékelt rajzok segítségével ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra egy nagynyomású gázkisülő lámpa oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábrán látható femfólia II—II vonala mentén vett oldalmctszct vázlatosan, a 3. ábra a 2. ábra egy változatát tünteti fel, míg a 4. ábra egy ismert fémfólia keresztmetszetét mutatja. Az 1. ábrán látható lámpának 1 bórája van, amelyen belül villamos eszközként két 2 elektróda van elhelyezve, az 1 búra legalább 95 tömeg%-ban Si02-t tartalmazó üvegből van. A 2 elektródák mindegyikéhez egy-egy belső 10 vezeték van hegesztve. 3 fémfóliák, amelyek első 6 végüknél egy-egy belső 10 vezetékhez, és második 7 végüknél egy-egy külső 11 vezetékhez vannak csatlakoztatva, első 6 és második 7 végeik közötti részén a lámpa 1 búrájának üvegével vannak körülvéve vákuumtömören. Az 1. ábrán a 2 elektródák és a 3 fémfóliák egymáshoz képest ellentétes oldalon vannak elhelyezve. Jóllehet, az elektródák és a fóliák egy változat szerint egymás mellett is elhelyezhetők. A lámpa 1 bórája higanyt, argont, NaI-t, Sclj-at és Thl4-et tartalmazó, ionizálható töltéssel rendelkezik. A 3 fémfóliák mindegyikének két nagyobb 4 felülete (a 2- ábrán 5 felület is) van, amelyeket az első és második 6 és 7 végek, valamint a 3 fémfólia 8 szélei határolnak, amely 8 szélek az első és második 6 és 7 végek között húzódik. A nagyobb 4 és 5 felületek a 8 szélek mentén egymáshoz a-hegyesszögben csatlakoznak, és a 8 szélekre keresztirányban konvex görbülettel rendelkeznek. A 8 szélek mentén a nagyobb 4 és 5 felületeknek a 8 szélekre merőleges irányban konkáv görbületük van. A 8 szélekre merőlegesen vett metszetben a találmány szerinti villamos lámpa 3 fémfóliájának egy lehetséges alakja látható. Például olyan alakú lehet, amelyben konkáv görbület a 8 szélek mentén konvex görbületbe megy át, ami a szélek közötti felezővonal részén van. A 2. ábra egy ilyen alakra mutat példát. A találmány szerinti lámpákban alkalmazott fémfóliák szélessége és legnagyobb vastagsága közötti arány kisebb, mint 100, de előnyösen kisebb, mint 80, még célszerűbben kisebb, mint 50, például 10. Megjegyzendő, hogy a fémfóliák szélei mentén levő konkáv görbületek következtében azok vastagsága a szélektől vett kisebb távolságon belül elérheti a kívánt mértéket, mint az ismert fémfóliáknál, amelyeknél csupán konvex görbület van, és széleiken ugyanolyan a-szögben végződnek. Ennek eredményeképpen a konkáv görbületekkel rendelkező fémfóliáknál, amelyeknél a szélesség és vastagság közötti arány 100, már megjelenik az ismert fémfóliákhoz képesti előny, vagyis a nagyobb keresztmetszeti felület, és ily módon a kisebb áramsűrűség. A 2. ábrán, hasonlóképpen a 3. és 4. ábrán a fémfólia legnagyobb t vastagsága a jobb áttekinthetőség érdekében négyszer nagyobb léptékben van feltüntetve, mint a fólia w szélessége. A 3 fém fólia nagyobb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
