195354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendedzés mozgó tárgy haladásának felügyeletére, előnyösen a helyváltozást követő jellegű meghatározására
1 195 354 2 számlálása) csak akkor következhet be, ha a várt állapot már egy pozícióval korábbi helyről érkezik. Ez akkor lehetséges, ha a „visszabólintás” úthossza meghaladja az S távolságot. A kódlemcz alkalmas méretezésével, a rendszerparaméterek figyelembe vételével ennek a lehetősége kizárható. Egy hagyományos kiértékelő egység példakénti kapcsolási vázlatát mutatja a 6. ábra. A logikai 61 hálózatban alkalmazott RS-flip-flopok, a 62 számlánc és a léptető 63 regiszter egyes jelöléseit (R, S, Q, Q, OÁ’ Qb- Qc> Qd> a> C, D, CK, CLR, Data) az ilyen alapáramköröknél szokásosan választjuk, ezért külön nem értelmezzük. A logikai 61 hálózat ÉS-kapuit a kódlcmez pozíciók szerint számozzuk és pozíciónként megadjuk a második és a harmadik É2, É3 érzékelőktől ebben a pozícióban várt jeleket. Látható, hogy a logikai 61 hálózat egyes ÉS-kapuinak azon bemenetéire, ahol logikai IGEN értéket várunk, az érzékelők csatolóága rövidzár, ahol logikai NEM értéket várunk, a csatolóág inverteres. Az egyes pozíciókhoz tartozó 64 RS-flip-flopok egyenes kimenetei a soronkövetkező pozícióhoz rendelt ÉS-kapu egy-egy bemenetével vannak csatolva, az olvasás (3., 7. stb.) pozícióhoz rendelt ÉS-kapu ezen bemenetére viszont VAGY-kapun át mind a megelőző, mind a soronkövetkező pozícióhoz rendelt 64 RS-flip-flop egyenes kimenete csatlakozik. Az ÉS-kapuk a megfelelő 64 RS-flip-flop órajelbemenetével vannak csatolva, a 64 RS-flip-flopok törlőbemeneteinek bekötését a példakénti esetre a 6. ábra szemlélteti; látható, hogy minden újabb értékes beírás az előző állapot törlését eredményezi. Az olvasó pozícióhoz rendelt ÉS-kapu kimenete csatlakozik a 62 számlánc és a léptető 63 regiszter órajelbemenetére is, míg a léptető 63 regiszter adatbemenetével van csatolva az első É1 érzékelő. A működésmód az előbb leírtakból a szakember által követhető, ezért csak röviden utalunk arra. A kiértékelés lényeges kritériuma, hogy a megfelelő 64 RS-flip-flop csak akkor tároljon egy kódelemet, ha azt a második és a harmadik II, III csatornákban előtte létrejött állapot megengedi. Ha az újabb elemi információt a megfelelő 64 RS-flip-flop tárolja, a tárolást engedélyező 64 RS-flip-flopban ez az engedélyező állapot törlődik, esetleges újabb ráfutás a pozícióra nem okozhat sorrendhelyesnek látszó fogadást, nem okoz olvasási hibát. Egy kódlemez kiértékelése csak az alaphelyzet után kezdődhet. Az alaphelyzet (AH) csak akkor áll elő, ha az E2, E3 érzékelők egymást követően végig haladtak a 33, 34, 1,2 pozíciókon, lásd az 1. ábrán: (E2|)E3-(E3j)É2 - (E3t)É2 - (E2t)E3 ! Ez a négyes állapot-kombináció ilyen sorrendben csak a 33, 34, 1, 2 szekvenciában fordul elő, a kódlemcz más pozicióiban a kombináció két-két eleme egymást követően gyakran megjelenik, de nem következik sorrendben egymásután e négyes kombináció valamennyi eleme. Közvetlenül az alaphelyzet (AH) észlelése után lép a rendszer a 3. pozícióba és sorrendhelyes állapotváltó élek beérkezése esetén ebben a pozícióban történik az első bit kiolvasása. A kiolvasás a bitszámláló (62 számlánc) értékét növeli, a léptető 63 regisztert lépteti (az Él érzékelő kimenőjele, mint 1. kódbit beíródik a léptető 63 regiszter D rekeszébe. A 4,5, 6 közbenső pozíciók után a 7. pozícióban kerül sor a 2. kódbit kiolvasására (ha az állapotváltó élek sorrendhelyesen érkeztek). Az 1. kódbit a léptető 63 regiszter C rekeszébe tolódik, a 2. kódbit belép a D rekeszbe. Ez a műveletsor annyiszor ismétlődik, ahány bites az azonosító kód. Az olvasási állapotok tehát a 3., 7., 11., 15. pozíciókban következnek be négybites azonosító kód esetén. A 15. pozícióban a 62 számlánc értéke: 4 (Q^ Qg QcQd = 0010). A Qq = I jelzi, hogy a léptető 63 regiszter A, B, C, D kimenetein érvényes adat van. A Q q - 1 érték a kódlemezről történő lehaladás közben, a 33. pozícióéval megegyező állapotú 21. pozíció állapotában következik be. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás mozgó tárgy haladásának felügyeletére, előnyösen helyzetváltozásának követőjeliegű meghatározására oly módon, hogy a haladási pálya kitüntetett pontjaiban (vagy a mozgó tárgyon) elrendezett, kódlemezként kialakított azonosító jeladónak a kitüntetett pályaponton való áthaladáskor végzett kiolvasásával kapott kódolt impulzusjelekből digitális adatfeldolgozással előállítjuk a pálya kitüntetett helyén való áthaladást igazoló azonosító jelet és szükség szerint a kívánt (nyilvántartó és/vagy beavatkozó) folyamat követelményeinek megfelelően leszármaztatott további adatjeleket és a kapott jelkészletből a megfelelő jeleket kijelezzük, tároljuk, rögzítjük és/vagy további jelfeldolgozó, illetve folyamatbefolyásoló eszközök) bemeneté(i)re kapcsoljuk, a kiolvasást az azonosító bitkombináció elemi bitjeinek soros érzékelésévid végezve úgy, hogy a kódlemez egymást sorrendben követő — uniformis alakú — elemi pozícióiban anyaghiány reprezentálja az egyik logikai (pl. NEM) értéket és anyag jelenléte a másik logikai (pl. IGEN) értéket és az uniformis elemi pozíció kitüntetett határéle (az anyag és anyaghiány közötti átmenetet alkotó élek meghatározott egyike, pl. a mindenkori anyageleji vagy a mindenkori anyagvégi él) reprezentálja a meghatározott irányú állapotváltást (továbbiakban: állapotváltó él), azzal jellemezre, hogy érzékelő rendszerként — adatfeldolgozó eszközzel csatolt — háiom darab egymás mellett elrendezett, együttfutó elemi érzékelőt (Él, É2, É3) alkalmazunk, azon ásító jeladóként az érzékelő rendszerrel együttműködő háromcsatornás kódlcmezt alkalmazunk és az első csatorna (I) elemi pozícióiban alakítjuk ki az azonosító kód elemi bitjeit, míg a második és a harmadik csatornában (II, III) úgy alakítunk ki az azonosító kód bitszámával egyező bitszámú — váltakozó logikai értékű — bitkombinációt, hogy e két csatorna (II III) állapotváltó élei a haladási irányban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
