195340. lajstromszámú szabadalom • Állandó értékű, kis átmeneti ellenállású mérőszonda nyomtatott huzalozású áramkörök és nyomtatott huzalozású lemezek vizsgálatára

1 Hü 195 340 B 2 A találmány tárgya állandó értékű, kis átmeneti ellen­állású mérőszonda nyomtatott huzalozású áramkörök és nyomtatott huzalozású lemezek vizsgálatára. Az elektronikus műszerekkel és berendezésekkel szemben egyre inkább követelmény a jó minőség és a nagy megbízhatóság. Ennek biztosítása érdekében szükséges a nagybonyolultságú integrált áramköröket és egyéb áramköri elemeket hordozó, egy-két illetőleg többrétegű nyomtatott huzalozású áramkörök és nyomtatott huzalozású lemezek (továbbiakban: nyák­lemezek) ellenőrzése, különös tekintettel arra, hogy ezek huzalsűríísége mérete, rétegszáma megnöveke­dett, s e miatt a nyáklemezek gyártása során több hi­balehetőség adódik. Az elkészült nyáklemezek ellenőrzése vizuálisan és egyszerű optikai ezközökkel ma már megbízhatóan nem végezhető el, ezért a korszerű elektronikus elven történő gépi tesztelést használják. Az elektronikus mérőeszközökkel végzett tesztelés, mind a szereletlen, mind a szerelt nyáklemezekre ki­terjed. Az elektronikus mérőezközök mérőpontjai ru­gózó mérőszondák, amelyeket a vizsgálandó nyákle­mez mérendő pontjainak megfelelően kialakított tűá­gyakban helyeznek el. A tüágyak elektronikus mérő­­ezköz és a tesztelendő nyáklemez között interfészt ké­peznek, s így lehetőség van nagyszámú mérőpont egy­idejű logikai vizsgálatára. A megbízható teszteléshez jó minőségű, állandó ér­tékű ellenállással rendelkező mérőszondák szüksége­sek Az ilyen célra szolgáló mérőszondák többféle ki­alakításban ismertek A technikai szintet képviselő megoldásokat az US 3 231 721 és a 4 105 970 lajstromszámú szabadalmi leírások ismertetik A 3 231 721 lajstromszámú szabadalmi leírásban ismertetett megoldásnál úgy kívánnak jó és biztos át­meneti ellenállást elérni, hogy nyomórugó környeze­tében szintetikus zsírt alkalmaznak Ennek a megol­dásnak nyüvánvaló hátránya a szintetikus zsír idővel történő elszennyeződése, továbbá a konstrukció kiala­kítása olyan, hogy az nem bontható és ez a felhasználó részére szintén nagy hátránnyal jár. Az US 4105 970 lajstromszámű szabadalmi leírás­ban ismertetett mérőtüskénél igen sok forgácsolt, nagy költséggel előállítható alkatrészt alkalmaznak és ezen túlmenően ugyancsak precíz sajtoló technológiát igénylő szoros illesztéseket. Az említetteken kívül leg­nagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a rugózó mérőtüske a rajzon látható 14 csap szerelvényének egy DuPon gyártmányú 26 sapkába kell illeszkednie. Ez az alkatrész-átmérő 2,54 mm. Ebből következik, hogy üyen robosztus felépítésű mérőtüskével mai korszerű, sűrű rajzolatú nyomtatott áramköröket nem lehet tesz­telni. A jelenleg a kereskedelemben kapható legkorsze­rűbb és csúcstechnológiát képviselő rugózó mérőszon­dát az amerikai PYLON Co. állítja elő, amelyet részle­tesen a 1. a, b ábra alapján ismertetünk. A mérőszonda kiviteli alakja két részből áll. Az egyik rész 11 érintkező csúcsfelületből, henger alakú 12 testből, 13 szárból felépített 1A mérőérintkezőből, 2A belső hüvelyből, 3A tolórugóból, 6 golyóból, a má­sik rész 4A csatlakozó elvezetéséből és 5A külső hü­velyből áll. A 2A belső hüvelyben van elhelyezve a 3 A tolórugó, amelynek végei a 2A belső hüvely szűkített végére és a 6 golyóra támaszkodnak. A 6 golyó a 2A belső hüvely­ből kiálló 1A mérőérintkező 13 szárának ferdén levá­gott végére fekszik fel. Az 1 mérőérintkező és a 2A belső hüvely között a merev kötést az 1A mérőérintkezőn lévő beszúrás biz­tosítja, amelybe a 2A belső hüvely falát besajtolják. A 4A csatlakozó elvezetés egyik vége ütközésig be van tolva az 5A külső hüvelybe és ott sajtolással törté­nik a rögzítés. A mérőszonda egyik végének a másik részébe történő beoltásával jön létre a két rész között csatlakozás. Mérés során az adapterekbe helyezett mérőszondák 1A mérőérintkezőinek 11 érintkező csúcsfelülete a vizsgálandó nyáklemezek mérőpontja­ira fekszik fel. All érintkező csúcsfelületek és a mérőpontok kö­zött kontaktust a tűágy és a tesztelendő nyáklemez összenyomásával hozzák létre. Találmányunk szempontjából az ismert, technikai szintet képviselő megoldások hiányosságait csak a mé­­rőszondán belül fellépő átmeneti ellenállások értéké­nek nagysága és állandósága tekintetében vizsgáljuk. Sorosan, illetőleg párhuzamosan kötött átmeneti el­lenállások kombinációi fordulnak elő. Sorban kötött az 1A mérőérintkező, a 3A tolórugó, a 6 golyó és az 5A külső hüvely, továbbá az 1A mérő­érintkező, a 2A belső hüvely, az 5A külső hüvely és a 4A csatlakozó elvezetés. Párhuzamosan kötött a 2A belső hüvelyben az 1A mérőérintkező, a 6 golyó és a 3A tolórugónak a pilla­natnyi bizonytalan helyzetből függő menetei. A sorosan és párhuzamosan kötött alkatrészek ere­dőben változó értékű ellenállást eredményeznek, amelynek okai a következők:- az 1A mérőérintkező és a 6 golyó közötti átmeneti ellenállás pontszerű, függ a 6 golyó, az 1A mérő­­érintkező és a 2A belső hüvely felületeinek tisztasá­gától, a 6 golyó helyzetétől,- a 3A tolórugó két vége és a 6 golyó, illetve a 4A csatlakozó elvezetés közötti kapcsolat csak felfek­vés útján jön létre, így ez nagy és nem állandó átme­neti ellenállást eredményez,- a 3A tolórugó menetei felfekszenek a hüvely belső falára, s a súrlódás akadályozza a 3A tolórugó sza­bad mozgását, s így nem tudja átadni az 1A mérő­­érintkezőnek a teljes nyomást, aminek egyrészt a súrlódás bizonytalan értéke, másrészt a bizonytalan nyomóerő miatt a mérési eredmény pontatlansága lesz a következméye. A váltakozó és viszonylag nagy értékű átmeneti el­lenállású helyek a következők: az l A mérőérintkező és a 6 golyó között, a 6 golyó és a 3A tolórugó között, a 6 golyó és a 2A belső hüvely között, a 3A tolórugó és a 2A belső hüvely között, a 3A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom