195323. lajstromszámú szabadalom • Talaj- és/vagy területhasználat optimalizálásához szükséges kalibráló mérési eljárás, valamint mintavevő eszköz
17 az üzemi táblák mérési adatai (egytényezős kísérlet) (termékenység, tápanyag hasznosulás) terv szerinti termés és nyereségesség 195323 multifaktoriális, antirandom elrendezésű nagytáblás üzemi kísérleteken alapuló kalibrációs modell vetésterv és szaktanácsadás (technológiára, fajta, tápanyag, ..) 18 talaj- és növénymérések (esetlegesen) A találmány szerinti rendszer alkalmazásának jelentősége abban van, hogy a kvalitatív adatok birtokában a kilakított vonatkoztatási rendszer megbízható kvantitatív döntéseket tesz lehetővé. A döntéskor felhasználható például az az ismert összefüggés, hogy az a tápanyagszint kombináció a helyes megoldás, ahol a nagyobb termés az egyes tápanyag komponensek toleranciája mellett jelentkezik. A multifaktoriális antirandom mérések eredményeinek értékelhetőségét pedig nagymértékben az segíti elő, hogy az alkalmazott hullámszerű, folytonos változású, zavarkiszűrő szimmetriás antirandom elrendezés miatt az optimális terméseredményeket nyújtó paraméterkombinációk területileg jól meghatározható csoportokban jelentkeznek. (Ezt a jelenséget neveztük el „gradiens fókusz” jelenségnek.) Az 5. ábrán — a 4. ábrához hasonlóan.— bemutatjuk a multifaktoriális antirandom mérési elrendezésnél is a technológiai folyamatábrát. Itt pl. az előzetes talajvizsgálatok kvalitatív 50 laboratóriumi mérési adatai, valamint egyéb 62 laboratóriumok (pl. termény-, növény-, talajfizikai-, mikrológiai stb.) adatai és a termesztő területekről 70 légi eszközökről készített légifelvételek alapján kijelöljük az egyes „visszakalibráló” mérések céljára alkalmas 41 területeket, valamint a nagyüzemi, gépes multifaktoriális antirandom kalibráló mérőterek céljára alkalmas 61 területeket. A 41 terület kialakítását az előzőekben részletesen ismertettük, a 61 területen is a 2. példában ismertetett módon kialakítjuk a kísérleti 63 táblarészeket, ezen az egyes parcella-sorokat és oszlopokat, amelyeknek középvonalán 73 pályák mentén járatjuk a 71 talajmintavevőket, illetve ugyancsak ezen kialakított rend szerint a 64, 74 kezelőgépeket és 10 betakarítógépeket. Adott esetben a gépek járatása (útvonalaik meghatározása, ill. az útvonalak követése) 40 irányítóközpontból történik. Ugyancsak a 40 irányítóközpont segítségével vezérelhetjük az egyes 64, 74 kezelőgépek kezelést végző beavatkozó szerveit is a 2. példában ismertetett antirandom elrendezésnek megfelelően. A termés paramétereire vonatko-10 zó adatokat a 10 betakarítógéphez (pl. kom- 2o bájn) adaptált tartállyal, elektronikus mérleggel és menethossz-mérővel felszerelt műszer szolgáltatja. A betakarítással egyidőben történő tál aj mintavételezés a 3. ábrán bemutatott, a 10 betakarítógéphez kapcsolt talajmintavevő 25 szerkezettel valósítható meg. Az egyes mérési adatokat, ellenőrzési adatokat pályaadatokat, így a 76 megfigyelő személy által a 78 ballonról készített légimeg- 30 figyelési adatokat stb. is a kezelések és terméseredmények, valamint a talaj- stb. vizsgálati adatok összefüggéseinek elemzésére, az alkalmasan beállított tolerancia-mérő berendezéshez, optimumkereső készülékhez to- 35 vábbítjuk. A továbbítás adott esetben inline és/vagy offline csatolással történhet. Tekintve, hogy a nagyszámú kezelési variáció, az üzemi területek mérési adataival való egyeztethetőség (amire vonatkozóan a 40 konkrét kalibrálási metodikát is bemutattuk) adott, a 40 irányítóközpont sokkal több kezelési — termés összefüggés alapján dönthet az üzemi területek álllapotáról, hasznosítási lehetőségeiről, mint eddig, amikor egy területről, egy évben csak egy adatsort lehetett 45 kinyerni az ellenőrzéshez, tanácsadáshoz. így, a találmány szerinti elrendezés egy korrektebb, több változattal számoló, több lehetőséget figyelembevevő, jobb szaktanácsadási le- 5Q hetőséget teremt meg. A kidolgozott mérési elrendezés különösen fontos előnye, hogy a mintavételi pályák egymással és a kezelési sávokkal való tökéletes összehangolhatósága lecsökkenti a relatív 55 mérési hibát. így a talaj — növény — környezet rendszer differenciális megváltozásai, — ami az ellenőrzésnél talán az abszolút értékek meghatározásánál is fontosabb — az eddiginél sokkal megbízhatóbban mérhetők. A nagyüze__ mi gépek használata lehetővé teszi az azonnali 00 eredményhasználatot, mivel a modell maga a vizsgált rendszer, tehát nincs kalibrálást igénylő modell. Az eddigiekben ún. random elrendezéseket használtak a véletlen inhomogenitású tér véletlenjeinek kiátlagolására. Ez azonban -za-
