195323. lajstromszámú szabadalom • Talaj- és/vagy területhasználat optimalizálásához szükséges kalibráló mérési eljárás, valamint mintavevő eszköz
195323 síi „visszakalibráló" kezelést, ill. méréseket alkalmazunk, majd a multiíaktoriális területet, ill. ezek mérési eredményeit vonatkoztatjuk egymáshoz. (Mindezt az teszi lehetővé, hogy a visszakalibráló és a multiíaktoriális kezeléseket egyaránt a találmány szerinti, mindenkor pontosan azonosítható „antirandom” elrendezések szerint hajtjuk végre) ismert módon, és megfelelő mérésekkel. A találmány tárgya továbbá egy talajmintavételező eszköz is, amely lehetővé teszi, hogy betakarításkor, a betakarítási művelettel egyidőben nyerhessünk talajmintákat. A találmány szerinti eszköz lehetővé teszi, hogy a termőképességet közvetlenül a műtrágya hasznosulás függvényében értékelhessük és ílymódon többet megtudhassunk a talajban végbemenő dinamikus tápanyag-változásokról. A találmány szerinti talaj mintavevő a betakarítógéphez, adott esetben valamely külön vontatóeszközhöz (pl. traktor) csatlakoztatható és lényege, hogy a talajban beállítható mélységbe süllyeszthető talajhasító eszközből, valamint ennek hátoldalához rögzített, palástja mentén nyílással ellátott csőből áll, amely csőben egy forgatható csiga van elhelyezve. Ez a csiga szállítja fel terelőkörmökkel a cső belsejébe juttatott talajmintákat, amelyek a forgó csiga mentén egy terelővályúba, majd talajmintagyüjtő-edénybe kerülnek. A találmány szerinti eljárást, valamint a talajmintavevő eszközt a továbbiakban példák és ábrák alapján ismertetjük részletesen, ahol az 1. ábra a találmány szerinti eljárás egy referencia területének kialakítását mutatja; a 2. ábra egy referencia terület egyetlen kezelt sávjának kialakítását mutatja kéttényezős kezelésű, „antirandom" elrendezés esetén; a 3. ábra a talajmintavevő eszköz egy példakénti kiviteli alakját; a 4. ábra a találmány szerinti eljárás folyamatábráját mutatja be, a technológiai folyamat jellegzetes fázisaival és az eljárás összefüggésrendszerével; az 5. ábra a találmány szerinti eljárás folyamatábrája a teljes mérési elrendezés — az üzemi területek és multifaktoriális kísérleti területek — bemutatásával. Az 1. ábrán a termesztő terület egy olyan kiválasztott 1 területe látható, amely az előzetes vizsgálato.k alapján megállapíthatóan átlagos tulajdonságokkal rendelkezik. Az 1 területen kijelöltünk egy 2 referenciaterületet, amelynek 15 centruma és S,, illetve S2 szimmetriatengelyei vannak. E területen három sávot jelölünk ki. Példánkban az S, szimmetriatengely egy kezeletlen 4 sáv szimmetriatengelyét képezi. A kezeletlen 4 sáv szélessége célszerűen legalább a termést betakarító gép vágási szélességével egyező. A kezeletlen 4 sávval párhuza7 mosan, az S! szimmetriatengelyhez képest szimmetrikusan további 3 és 5 sávokat alakítottunk ki, amelyek alapterülete célszerűen egyező a 4 sáv méretével. A 3, 4, 5 sávok tengelyvonala rendre a 6, 7, 8 mérőpályákkal esik egybe. A kezeléseket, valamint a különféle, a növények vetésére, megmunkálására, öntözésére, majd betakarítására szolgáló gépeket ezen 6, 7, 8 mérőpályáknak megfelelő útvonalon járatjuk. (A 2 referenciaterület, illetve ezen belül a 3, 4, 5 sávok kijelölését követően talajmintavevő berendezést — célszerűen a következőkben ismertetett, találmány szerinti eszközt is— járathatunk végig a 6, 7, 8 mérőpályák mentén és megfelelő gyakorisággal talajmintákat veszünk, amelyeket a későbbi laboratóriumi mérések céljára előkészíthetünk és konzerválhatunk. A talajmintákat célszerű az S,—S2 szimmetriatengelyekhez, vagy a 15 centrumhoz képest szimmetrikusan kijelölni. Minthogy a talajmintavevő berendezés járatása a 6, 7, 8 mérőpályák mentén történik, a mintavételi helyek koordinátája egyértelműen megadható, azonosítható.) Ezek után elvégezzük — a kezeletlen 4 sáv kihagyásával — az egész 1 területen azt a szükséges kezelést, amelynek hatását a terméseredményre vizsgálni kívánjuk. Példánkban ez a kezelés egy adott típusú műtrágya gyári ajánlás szerinti optimális mennyiségével történő homogén műtrágyázás (Ezt, a minden pontban azonos értékű kezelést nevezzük 0 gradiensü kezelésnek.) A kezelés kivételével az egész 1 területen a megszokott termesztési technológiát alkalmazzuk, majd amikor elérkezik a termésbetakarítás ideje, a betakarítógépeket is a kijelölt 6, 7, 8 mérőpályáknak megfelelően járatjuk. Adott esetben (pl. kutatási téma esetében) a betakarítással egyidőben ismét talajmintákat veszünk, azokról a termesztési pontokról (parcellákról), amelyekről a kísérlet megkezdése előtt is mintát vettünk. (A talajmirftákkal egyidőben növényi mintákat is gyűjthetünk az adott helyekről.) A termésbetakarítást olymódon végezzük, hogy külön állapítjuk meg a kezeletlen 4 sávról, a kezelt 3 és 5 sávokról, illetve a teljes 1 területről nyert terméseredményeket. Minthogy a betakaritógépek útvonala, vágási szélessége ismert, a termésértékekből közvetlenül meghatározhatók az adott területrészekre vonatkozó átlagtermések. A termésátlagok ismeretében a találmány szerinti eljárás alkalmazásával a következőképpen határozható meg az alkalmazott kezelés hatása, vagyis a kezeléshez fűződő termésnövekedés: A kezeletlen 4 sávon mért átlagterméshez viszonyítjuk a kezelt 3 és 5 sávok átlagtermését, majd a teljes 1 terület termésátlagát viszonyítjuk a kezelt 3 és 5 sávok termésátlagához; és ennek megfelelően, ebben az arány-8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
