195321. lajstromszámú szabadalom • Kétkamrás lövedék kézi tűzfegyverekhez, főleg vadászpuskákhoz

195321 tó alakú, hogy ezáltal a vadban a lőtt seb kimeneti nyílását elérjük. Olyan kivitel is lehetséges továbbá, amely­nél a lövedék mellső magja ólommentes anyag­ból, pl. horganyból, ónból, vagy rézből, vagy adott esetben ezek kombinációjából van kiala­kítva. Ezzel megakadályozzuk, hogy a vad­hús ólommal szennyeződjék. A külső és a belső köpeny találmány szerinti kialakítása megakadályozza továbbá, hogy a hátsó mag­ból az ólom kijusson. A találmányt részletesebben a rajz alap­ján ismertetjük, amelyen a találmány sze­rinti megoldás néhány példakénti kiviteli alak­ját tüntettük fel. A rajzon: az 1. ábra kiskaliberű kétkamrás lövedék hosszmetszete; a 2. ábra az 1. ábra szerinti lövedék ta­lálat utáni alakjának hosszmet­szete; a 3 ábrán a találmány szerinti kétkamrás lövedék közepes kaliberű válto­zatának hosszmetszete látható; a 4. ábra a 3. ábra szerinti lövedék talá­lat utáni alakját szemlélteti met­szetben; az 5. ábra nagykaliberü lövedék hosszmet­szete; a 6. ábra az 5. ábra szerinti lövedék ta­lálat utáni alakját szemlélteti; a 7. ábra oldalsó benyomás nélküli két­kamrás lövedék hosszmetszete; a 8. ábra a 7. ábra szerinti lövedék met­szete becsapódás utáni állapot­ban. A találmány szerinti kétkamrás lövedék különböző kézi tűzfegyverekhez, így piszto­lyokhoz, revolverekhez és puskákhoz, különös­képpen vadászpuskákhoz alkalmazható. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti kiskaliberű lövedéknek külső 10 köpe­nye van, amelynek hengeres szakaszát 11 hi­vatkozási számmal jelöltük. Ehhez alul 12 fenéklap, à mellső végén pedig csonkakúp­­-alakú 13 csúcs csatlakozik, amely elöl nyi­tott. A lövedék hátsó részében helyezkedik el a hátsó 14 mag, amely ólomból van ki­alakítva. A hátsó 14 mag a mellső végén kúpos, illetve tölcsér-szerű 15 bemélyedéssel van ellátva. A hátsó 14 magnak süveg-alakú belső 16 köpenye van, amely a 14 magot a mellső homlokoldalán és oldalt burkolja. Az 1. ábrán jól látható, hogy a belső 16 köpeny tölcsér-szerű 17 homloklapja fedi a 15 be­mélyedést. Továbbá, a 17 homloklap közpon­ti 18 nyílással van ellátva. A belső 16 köpeny deformálható, de nem szakadó anyagból van kialakítva, amely lé­nyegesen kisebb merevséggel rendelkezik, mint a külső 10 köpeny. A belső 16 köpeny oldalfala a teljes felülete mentén felfekszik a külső 10 köpeny belső oldalára, valamint a 14 mag külső palástja ugyancsak teljesen fel­fekszik a 16 köpeny belső oldalán, valamint a külső 10 köpeny 12 fenéklapján. 3 A hátsó mag előtt helyezkedik el a mell­ső 19 mag, amely a külső 10 köpeny ke­resztmetszetét teljesen kitölti. A mellső 19 mag hátsó vége a központi 18 nyílás kör­zetében közvetlenül felfekszik a 14 mag anya­gán. A mellső 19 mag hátsó részének felü­lete úgy van kialakítva, hogy az követi a belső 16 köpeny 17 homloklapjának alakját, így tehát a hátsó 14 mag és a mellső 19 mag együttesen —’ azaz a hátsó 14 mag a belső 16 köpennyel együtt — teljesen, azaz minden­féle közbenső üreg nélkül kitölti a külső 10 köpenyt. Csupán a 13 csúcs mellső végén ta­lálható 20 üreg, amelyet a 19 mag anyaga nem tölt ki. A találmány szerint a külső 10 köpeny a belső 16 köpeny hátsó szélének magasságá­ban 21 benyomással van ellátava, amely a jelen esetben folytonosan körbemenő és állan­dó keresztmetszetű horonyként van kialakít­va. A 21 benyomás olyan mélységű, hogy az belenyúlik a hátsó 14 magba, így a belső 16 köpenyben 22 homorulat képződik, amely a 14 magba merül. A belső 16 köpeny 23 vége azon a helyen van, amelyen a 21 benyomás hátsó széle a külső 10 köpeny belső oldalán törésvonalat képez. A 21 benyomás középsík­ja a jelen esetben a hátsó 14 mag közepe alatt helyezkedik el. A lövedéknek az áldozatba behatolásakor a külső 10 köpeny a 13 csúcs központi nyí­lásától kezdődően szétnyílik és hátrahajlik. A hátsó 14 mag — amely a 21 benyomás révén a belső 16 köpenyen keresztül alakzáró kapcsolatban van a külső 10 köpennyel — a kúpos 15 bemélyedés körzetében deformá­lódik és a 2. ábrán látható módon a hom­loklap laposabbá válik, a 14 mag pedig fe­lül kiszélesedik. Eközben a teljes felület men­tén megmarad a közvetlen érintkezés a hátsó 14 mag külső felülete és a süveg-alakú bel­ső 16 köpeny között, még a 17 homloklap körzetében is. A hátsó 14 magnak a 15 be­mélyedést körülvevő része képezi tehát a de­formációs zónát, amely a lövedék energiájá­nak egy részét felveszi, másrészt a defor­málódott hátsó 14 magot tartja. A hátsó 14 magnak és a belső 16 köpenynek a mellső végén bekövetkező radiális kiszélesedése ha­tározza meg a lövedék találat utáni alakját, mivel a külső 10 köpeny és a belső 16 köpeny ezt fogja burkolni. Ez a deformációs zóna egyúttal határolja a lövedéktestben a defor­máció terjedését, ami tehát függetlenül a lő­­távólságtól mindig bekövetkezik. A hátsó 14 mag még kis lőtávolságok esetén sem tud a külső 10 köpenyből kijutni. Továbbá, a 21 benyomás határolja a külső 10 köpeny gomba-szerű szétnyílását is. Hangsúlyozzuk, hogy a külső 10 köpeny és a belső 16 köpeny közötti alak- és erőzáró kapcsolat a talál­mány szerinti lövedéknél mindig megmarad, illetve erőzáró kapcsolat jön létre függetle­nül attól, hogy van-e 21 benyomás. A 21 benyomás helyett természetesen al­kalmazható a külső 10 köpeny belső oldalá-3 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom