195320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közvetlen irányzásu lőfegyverek célzási pontosságának fokozására csökkent látási viszonyok esetén például szürkületben és irányzék az eljárás foganatositására
195320 kontraszthiánya miatt nem lehet eldönteni, h°gy az csapott célgömb, finom célgömb, durva célgömb, jobbra, vagy balra elszorított célgömb. így a találat lehet pontos, cél alá, föíe vagy oldalt eltérő. A Honvédségi Szemle 1984. évi 9. számában ismerteti „NATO fegyveres erők éjjellátó eszközei" című cikkből a közvetlen írányzású fegyvereknél a sötétben való célzási távolság megnövelésére kétféle fejlett módszer ismerhető meg. Az aktív eszközök (pl. az infravörös fényforrás alkalmazása) fokozatosan háttérbe szorulnak és előtérbe kerülnek a passzív hőképes (termovíziós), illetve a fényerősítésűek. A viszonylag kis látótávolságuk miatt a fényerősítésű optikákat főként űrméretű gyalogsági fegyverek irányzékaként és harcjárművezetői optikaként alkalmazzák. Ezen megoldások kétségkívül sok előnyük mellett alapvető hátrányokat is tartalmaznak. Ügy a termovíziós, mint a fényerősítésű eszközök drágák, néha drágábbak, mint maga az alapfegyver. Optikai részek miatt igen sérülékenyek. Felszerelt állapotukban nem használhatók olyan esetekben, ahol közel és gyorsan mozgó célra kell tüzelni (pl. vadászfegyverrel közelben mozgó rókára, stb) ezen túlmenően az optikai eszközök vakíthatok. A találmány célkitűzése olyan eljárás és az eljárást foganatosító irányzék létrehozása, mely lehetővé teszi, hogy szürkületben és sötétben az emberi szem távollátó képességének határán belül drága segédeszközök alalmazása nélkül a közvetlen irányzású fegyverek használatakor a célzási távolságot és a célzási pontosságot megnöveljük A találmány létrehozása azon felismerésen alapul, hogy a színérzet szubjektív „élményét" elsősorban a retinát érő fénysugarak hullámhosszúsága és intenzitása (az energiaáramlás sűrűsége) dönti el, ugyanakkor a látott tárgy környezete a chromatikus és az achromatikus szubjektív élményt jelentős mértékben befolyásolja. A környezet fogalma ez esetben térben és időben egyaránt értelmezhető. Általánosan ismert, hogy fehér alapon a fekete szín „fehérebbnek" tűnik, mint szürke, vagy színes alapon. Ugyanaz a szürke színárnyalat fekete alapon világosabbnak tűnik, mint fehér alapon. Ezt a jelenséget, amely elsősorban a különböző „világosságú" területek érintkezési helyén nyilvánul meg, széli, vagy szimultán kontrasztnak nevezzük. Világos és sötét-szürke ruhánkat gyenge és erős fényben egyaránt meg tudjuk különböztetni, pedig kis fénysűrűség mellett a világosabb szürke kevesebb fényt juttat a szemünkbe, mint a sötétebb szürke nagyobb fénysűrűség mellett. A szimultán kontraszt jelensége chromatikus színlátás kapcsán is érvényesül. A komplementer színek egymást kiemelik. Ilyenek a vörös és kékeszöld, a sárga és az ibolya, a narancs és a kék, stb. 3 Ugyanakkor egyes színek (pl, sárga, kék) önállóan is ugyanazt a fiziológiai folyamatot idézik elő mint a fehér fény. Sötétben felvillantva a szem „átáll" nappali látásra, majd újra hozzá kell szokni a sötéthez. Kis fénysűrűség esetén az átállás nem történik meg, de a háttér, pl. a cél eltűnik. Ez még az esetben is megtörténik, ha a fény nem jut közvetlenül a szembe, azaz le van árnyékolva. Ha viszont a két kiválasztott fényt úgy alkalmazzuk, hogy a nagyobb hullámhoszszúságú fény kerüljön a szemhez közelebb, akkor úgy a fények által megvilágított tárgyak, mint a háttér láthatóak lesznek. A találmány eljárás közvetlen irányzású lőfegyverek célzási pontosságának fokozására csökkent látási viszonyok esetén, például szürkületben, melynek során célzáskor á célgömböt a szem felőli oldalon 585 nm-nél kisebb hullámhosszúságú fénnyel, célszerűen 470—520 nm hullámhosszúságú kékeszölddel, a nézőkét (irányzékot) a szem felőli oldalon 585 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú fénnyel, célszerűen 647—760 nm hullámhoszszúságú vörössel ismert módon káprázat és árnyékmentesen megvilágítjuk. A találmány továbbá az eljárás foganatosítására szolgáló irányzék, melynél a lőfegyvernek a célgömb (1) mögött elrendezett, a szem felől leárnyékolt megvilágító fényforrása (4), célszerűen LED diódája, a nézőké (2) mögött elrendezett, a szem felől leárnyékolt megvilágító fényforrása (5), célszerűen LED diódája, valamint áramforrása (7), összekötő vezetéke (8) és működtető kapcsolója (9) van. A találmány szerinti eljárást, illetve az eljárást foganatosító irányzékot az 1. ábránk segítségével ismertetjük. Ha valaki pl. 150 m-re iát egy célt a fegyvert célzásra emelve képtelen a célgömböt a nézőkén át a célra irányítani. A célzási távolság így nagyon lecsökken. Célszerű tehát ezt a távolságot lehetőleg a szem eredeti látótávolságára növelni. Ennek érdekében az 1 célgömböt annak szem felőli oldalán olyan fénnyel világítjuk meg, mely átállíthatja a szemet, vagyis a narancsnál kisebb hullámhosszúságú fénnyel. A 2 nézőkét (irányzékot) pedig sárgánál nagyobb hullámhosszúságú fénnyel. A két fénycsoport választó hullámhossza 585 nm Bálint Péter: Orvosi élettan 2. kötet (Medicina Könyvkiadó, 1981.) 785. oldalán közölt adatok szerint. A megvilágítás fényerősségét úgy választjuk meg, hogy az biztosítsa az I célgömb, illetve 2 nézőke kontúrjainak éles kirajzolódását. Erre a célra megfelelnek a LED diódák is. A megvilágítást káprázat- és árnyékmentesen kell eszközölni. Mivel a complementer színek egymást kiemelik, ezért célszerű, ha ezeket a színpárokat alkalmazzuk. Az 1. ábrán látható példaképpeni kiviteli alakot egy golyós lőfegyver rész-sziluettjén 3 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
