195320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közvetlen irányzásu lőfegyverek célzási pontosságának fokozására csökkent látási viszonyok esetén például szürkületben és irányzék az eljárás foganatositására

195320 kontraszthiánya miatt nem lehet eldönteni, h°gy az csapott célgömb, finom célgömb, durva célgömb, jobbra, vagy balra elszorí­tott célgömb. így a találat lehet pontos, cél alá, föíe vagy oldalt eltérő. A Honvédségi Szemle 1984. évi 9. szá­mában ismerteti „NATO fegyveres erők éjjel­látó eszközei" című cikkből a közvetlen írány­­zású fegyvereknél a sötétben való célzási távolság megnövelésére kétféle fejlett mód­szer ismerhető meg. Az aktív eszközök (pl. az infravörös fény­forrás alkalmazása) fokozatosan háttérbe szo­rulnak és előtérbe kerülnek a passzív hő­képes (termovíziós), illetve a fényerősítésűek. A viszonylag kis látótávolságuk miatt a fény­erősítésű optikákat főként űrméretű gyalog­sági fegyverek irányzékaként és harcjármű­vezetői optikaként alkalmazzák. Ezen megoldások kétségkívül sok előnyük mellett alapvető hátrányokat is tartalmaznak. Ügy a termovíziós, mint a fényerősítésű esz­közök drágák, néha drágábbak, mint maga az alapfegyver. Optikai részek miatt igen sérülékenyek. Felszerelt állapotukban nem használhatók olyan esetekben, ahol közel és gyorsan mozgó célra kell tüzelni (pl. va­dászfegyverrel közelben mozgó rókára, stb) ezen túlmenően az optikai eszközök vakít­hatok. A találmány célkitűzése olyan eljárás és az eljárást foganatosító irányzék létrehozá­sa, mely lehetővé teszi, hogy szürkületben és sötétben az emberi szem távollátó ké­pességének határán belül drága segédeszkö­zök alalmazása nélkül a közvetlen irányzá­­sú fegyverek használatakor a célzási távol­ságot és a célzási pontosságot megnöveljük A találmány létrehozása azon felismerésen alapul, hogy a színérzet szubjektív „élmé­nyét" elsősorban a retinát érő fénysugarak hullámhosszúsága és intenzitása (az energia­­áramlás sűrűsége) dönti el, ugyanakkor a látott tárgy környezete a chromatikus és az achromatikus szubjektív élményt jelentős mér­tékben befolyásolja. A környezet fogalma ez esetben térben és időben egyaránt értelmez­hető. Általánosan ismert, hogy fehér alapon a fekete szín „fehérebbnek" tűnik, mint szür­ke, vagy színes alapon. Ugyanaz a szürke színárnyalat fekete alapon világosabbnak tű­nik, mint fehér alapon. Ezt a jelenséget, amely elsősorban a különböző „világosságú" terü­letek érintkezési helyén nyilvánul meg, széli, vagy szimultán kontrasztnak nevezzük. Vi­lágos és sötét-szürke ruhánkat gyenge és erős fényben egyaránt meg tudjuk különböz­tetni, pedig kis fénysűrűség mellett a vilá­gosabb szürke kevesebb fényt juttat a sze­münkbe, mint a sötétebb szürke nagyobb fény­­sűrűség mellett. A szimultán kontraszt je­lensége chromatikus színlátás kapcsán is ér­vényesül. A komplementer színek egymást kiemelik. Ilyenek a vörös és kékeszöld, a sárga és az ibolya, a narancs és a kék, stb. 3 Ugyanakkor egyes színek (pl, sárga, kék) önállóan is ugyanazt a fiziológiai folyama­tot idézik elő mint a fehér fény. Sötétben felvillantva a szem „átáll" nappali látásra, majd újra hozzá kell szokni a sötéthez. Kis fénysűrűség esetén az átállás nem történik meg, de a háttér, pl. a cél eltűnik. Ez még az esetben is megtörténik, ha a fény nem jut közvetlenül a szembe, azaz le van árnyé­kolva. Ha viszont a két kiválasztott fényt úgy alkalmazzuk, hogy a nagyobb hullámhosz­­szúságú fény kerüljön a szemhez közelebb, akkor úgy a fények által megvilágított tár­gyak, mint a háttér láthatóak lesznek. A találmány eljárás közvetlen irányzású lőfegyverek célzási pontosságának fokozásá­ra csökkent látási viszonyok esetén, például szürkületben, melynek során célzáskor á cél­gömböt a szem felőli oldalon 585 nm-nél kisebb hullámhosszúságú fénnyel, célszerűen 470—520 nm hullámhosszúságú kékeszölddel, a nézőkét (irányzékot) a szem felőli olda­lon 585 nm-nél nagyobb hullámhosszúságú fénnyel, célszerűen 647—760 nm hullámhosz­­szúságú vörössel ismert módon káprázat és árnyékmentesen megvilágítjuk. A találmány továbbá az eljárás foganato­sítására szolgáló irányzék, melynél a lőfegy­vernek a célgömb (1) mögött elrendezett, a szem felől leárnyékolt megvilágító fény­forrása (4), célszerűen LED diódája, a né­zőké (2) mögött elrendezett, a szem felől leárnyékolt megvilágító fényforrása (5), cél­szerűen LED diódája, valamint áramforrá­sa (7), összekötő vezetéke (8) és működte­tő kapcsolója (9) van. A találmány szerinti eljárást, illetve az eljárást foganatosító irányzékot az 1. ábránk segítségével ismertetjük. Ha valaki pl. 150 m-re iát egy célt a fegy­vert célzásra emelve képtelen a célgömböt a nézőkén át a célra irányítani. A célzási távolság így nagyon lecsökken. Célszerű tehát ezt a távolságot lehetőleg a szem eredeti látótávolságára növelni. Ennek érdekében az 1 célgömböt annak szem felőli oldalán olyan fénnyel világítjuk meg, mely átállíthatja a szemet, vagyis a narancsnál kisebb hullám­­hosszúságú fénnyel. A 2 nézőkét (irányzé­kot) pedig sárgánál nagyobb hullámhosszú­ságú fénnyel. A két fénycsoport választó hul­lámhossza 585 nm Bálint Péter: Orvosi élet­tan 2. kötet (Medicina Könyvkiadó, 1981.) 785. oldalán közölt adatok szerint. A megvilágítás fényerősségét úgy választ­juk meg, hogy az biztosítsa az I célgömb, illetve 2 nézőke kontúrjainak éles kirajzo­lódását. Erre a célra megfelelnek a LED diódák is. A megvilágítást káprázat- és ár­nyékmentesen kell eszközölni. Mivel a complementer színek egymást ki­emelik, ezért célszerű, ha ezeket a színpá­rokat alkalmazzuk. Az 1. ábrán látható példaképpeni kiviteli alakot egy golyós lőfegyver rész-sziluettjén 3 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom