195310. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különféle anyagok szárítására
195310 anyagokból tartókeretet építenek és e tartókeretre fényáteresztő anyagot rögzítenek. A tartókeret alatti, a tetőszerkezet legfelső rétegét például borítólemezt mattfeketére kell festeni a hősugarak jobb elnyelése végett. Az előbb említett tartókerethez szerelt fényáteresztő anyag például fólia vagy üveg lehet. Fólia esetén szükséges annak tartásáról gondoskodni. Erre jól megfelel, ha a fólia alá dróthálót feszítenek a tartókeretre. A napkollektort előnyös úgy kialakítani, hogy abban terelőbordákkal több áramlási csatorna legyen annak érdekében, hogy a napkollektoron átáramoltatott levegő útja hosszabbá váljék és így jobban felmelegedhessen. Célszerű a szárítótérbe bevezetett levegőt áramoltató ventillátor előtt gyűjtődobozt alkalmazni és idevezetni az előre felmelegedett levegőt, mert így a levegő ütköztetésével bizonyos méretű fojtás alakul ki a ventillátornál. E fojtás eredményeként az egyébként kedvezőtlenül nagy sebességű légáram sebessége lecsökken, ez pedig kíméletesebb, finomabb szárítást eredményez. A találmány szerinti berendezésnél a hővisszanyerő hőcserélő és a napkollektor a friss levegő áramlása szempontjából egymással sorba van kapcsolva és önmagában ismert módon lehet vagy ebben a légáramlási rendszerben csatlakoztatni a fütőszerkezet által szolgáltatott meleg levegő áramát, vagy esetleg a fütőszerkezettől származó meleg levegőt külön is be lehet vezetni a szárítótérbe. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy egyrészt a szárítótérből kiáramló levegővel, másrészt a szárítótér felé irányuló friss levegővel átjárt felületi hőcserélője és az e hőcserélő felől áramló levegővel átjárt napkollektora van. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakjánál a napkollektorból kilépő levegőt befogadó, a ventillátor szívóterével összeköttetésben álló gyűjtődob van alkalmazva. Célszerű úgy kialakítani a találmány szerinti berendezést, hogy a napkollektor a szárítótér tetőszerkezetén legyen. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a napkollektorban áramlási csatornákat határoló terelőlapok vannak. A találmány szerinti berendezés célszerű kialakítása esetében a tetőszerkezethez tartozó, a napkollektor belseje felé néző fekete felületek és a napkollektor felső részéhez kapcsolódó, célszerűen dróthálóval támasztott átlátszó fóliák, vagy más fényáteresztő elemek vannak. A találmány szerinti berendezést a csatolt rajzokon szemléltetett példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzokon az Lábra a példakénti berendezést metszetben szemlélteti, vonalas ábrázolás mellett, a 3 2. ábra az 1. ábrának megfelelő felülnézet, részbeni kitöréssel. A találmány szerinti berendezésnél az 1 szárítótérben történik a tulajdonképpeni szárítás. Ebben az 1 szárítótérben vannak különféle meggondolások alapján, megfelelő függesztő vagy tartószerkezeten elhelyezve a szárítani szándékolt anyagok. Az 1 szárítótérben általában olyan áramlási viszonyokat kell biztosítani, hogy az 1 szárítótér minden részénél megfelelően intenzív légcsere álljon be. Általában a meleg friss levegőt az 1 szárítótér alsó részénél vezetik be megfelelő elosztással, míg az 1 szárítótérben felmelegedett és meglehetősen nedvessé vált levegőt az 1 szárítótér felső részénél vezetik ki. A találmány szerinti berendezésnél a használt levegő az 1 szárítótérben a szaggatott vonallal jelzett 13 nyilak szerint áramlik legalábbis az 1 szárítótér ábrázolt szelvényében. Az elhasznált levegő a 7 légzsalukon keresztül távozik. A 7 légzsaluk a 8 hőcserélőkbe juttatják az elhasznált levegőt. A 8 hőcserélők tulajdonképpen felületi hőcserélők, ahol a hőcserélő felület egyik oldalán áramlik az elhasznált levegő, másik oldalán pedig a folytonos vonallal szemléltetett 12 nyíl értelmében beáramló friss levegő halad. A 8 hőcserélőben az elhasznált levegő lehűl és az ugyancsak szaggatott vonallal szereplő 13 nyíl értelmében elhagyja a 8 hőcserélőt. Ezzel párhuzamosan a 12 nyí' szerint a 8 hőcserélőbe áramlott friss levegő felmelegszik, majd innen a 15 napkollektort a áramlik. A ’5 napkollektor az 1 szárítótér fölötti 2 tetőszerkezetre van építve. Ehhez a 2 tetőszerkezethez fából, fémből esetleg vegyes anyagfelhasználással 3 tartókeret van rögzítve. Ez a 3 tartókeret a példakénti kiviteli alaknál a 4 dróthálót hordozza és erre a 4 dróthálóra van kifeszítve a fényáteresztő 5 fólia. A 15 napkollektornak a terében lényegében függőleges helyzetű 9 terelőlapok vannak, és ezek különféle áramlási csatornákat határolnak. A példakénti liviteli alaknál a 15 napkollektorban két egymással áramlástechnikai szempontból párhuzamos légáramlás alakul ki, tekintettel arra, hogy két 8 hőcserélő is van alkalmazva. A 8 hőcserélőkből a 6 beszívónyílásokon át jut a levegő a 15 napkollektorba. A 15 napkollektorban a folytonos vonallal jelzett 12 nyilak szerint áramlik a levegő a 9 terelőlapok által megszabott áramlási csatornákon, majd végül a levegő a 10 gyűjtődobba jut. A 10 gyűjtődob a 11 ventillátor szívónyílásához van csatlakoztatva. A 11 ventillátor a 14 nyíl értelmében szállított levegőt juttatja az 1 szárítotér alsó részénél lévő csatornába, ahonnan m ígfelelő elosztó nyílásokon keresztül jut a meleg friss levegő az 1 szárítótérbe. A példakénti berendezés ismertetése kapcsán látható, hogy a szárító berendezésbe a friss levegő a 8 hőcserélőn, majd a 15 napkollektoron keresztül jut. A friss levegő tehát egyrészt a 8 hőcserélőben, másrészt a 15 napkollektorban felmelegszik. A példakénti kiviteli 3 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
