195302. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus szakaszkapcsoló szerkezet

A találmány elsősorban főző-, vagy fűtő be­rendezésekben alkalmazott olyan pneumatikus szakaszkapcsoló szerkezetre vonatkozik, amelynek a házában található a gázbevezetés és a gázkivezetés, az ezeket összekötő szakasz­ba iktatott szelep a szelepátömlést elzáró olyan záróelemmel, amelyet két mágneses kap­csolatban álló szerkezeti elem tart a szelepülé­sen, és amely a mozgástengely mentén a sze­lepülésről felemelhető. A szakaszkapcsoló szerkezet házában található még a mozgás­tengely irányába kitéríthető, a ház belső terét két kamrára osztó membrán olyképpen, hogy a ház első kamrája a gázbevezetéssel, a második kamrája pedig egy nyomáskiegyenlítő csator­nán keresztül a gázkivezetéssel van összeköt­ve. Ilyen szakaszkapcsoló szerkezet van a P 33 30 318.5 szabadalmi bejelentésben (alap­bejelentésben) leírva,és a főző- és fűtő beren­dezéseknél a gázégő szakaszos üzeme esetén ütemadóként szolgál. Az ismert elektromecha­nikus ütemadóktól eltérően az előzőekben em­lített pneumatikus szakaszkapcsoló szerkezet idegen energiafelhasználás nélkül működik és a kapcsolási mozgását a közeg nyomásának terhére végzi. Ezek a pneumatikus szakasz­kapcsoló szerkezetek a megbízható és gyakor­latilag karbantartást nem igénylő üzemmód­jukkal tűnnek ki, továbbá lehetővé teszik a kapcsolási ütem egyszerű beállítását, azaz a ki- és a bekapcsolás idejének beállítását eg) rugó feszítésének egyszerű állításával. A jelen találmánynak az a feladata, hog> az előzőekben említett jellegű, idegen energia alkalmazása nélkül működő pneumatikus szakaszkapcsoló szerkezetet a kapcsolási jel lege tekintetében tökéletesítse és különösen egyszerű, tömör szerkezeti kivitelt érjen el. Ez a feladat a találmány szerint azáltal oldható meg, hogy a két mágneses kapcsolat­ban álló szerkezeti elem közül az egyik helyze­tében rögzítve az állandó szelepüléssel, a má­sik pedig együtt mozogva a záróelemmel vau összekötve. A nyomáskiegyenlítő csatorna a szelepátömlés felé eső oldaltól kiindulva a ház második kamrájába vezet a záróelemen ke­resztül. A záróelemnek a szelepülésről való felemelésére szolgáló továbbítószerkezet a membránnal mozgásában úgy van csatolva, hogy ez a záróelemet a szelepüléséről csak a membrán előre meghatározott elmozdulása után emeli fel. A membrán és a záróelem kö­zött olyan köpeny hatása érvényesül, amelyet a membrán kezdeti elmozdulása feszít meg, és ami a záróelem nyitómozgásának ugrásszerű felgyorsulásakor a záróelem felemelése után mentesül a feszítéstől. Ez a találmány szerinti szakaszkapcsoió szerkezet csak még két olyan házrészt tesz szükségessé, amelyek közül az egyik a memb­ránnal együtt a ház első kamráját, a másik pedig, ugyancsak a membránnal együtt, a ház második kamráját határolja. A találmánynál a záróelem a köpenyre függesztve és további oldalvezetés nélkül van úgy elrendezve, hogy 2 1 a szerkezetet kompakt és egyszerű házban le­het elhelyezni. Mivel mindegyik végállásban a záróelemet meghatározott erő tartja és a kap­csolási műveletet is pneumatikus es/vagy me­chanikus (rugó) erők valósítják meg, a talál­mány szerinti szakaszkapcsoló szerkezet nincs meghatározott beépítési helyzethez kötve, te­hát a helyzettől függetlenül hatásos. A talál­mány szerinti kapcsolószerkezetnek mindenek előtt azonban az az előnye van, hogy ez bizto­sítja a szelepátömlés hirtelenszerű teljes nyi­tását közvetlenül a záróelem megemelkedésé­nek kezdete után, amint a továbbítószerkezet hatása érvényesül. A kapcsolási ütem bekap­csolási, illetve égési szakaszának ez az extrém meredekségű kezdete mindenek előtt az úgy­nevezett sztöehiometriai arányt meghaladó előkeverésű gázégőknél, különösképpen az in­­jektor-égőknél előnyös. Az ilyen égőknél fon­tos az, hogy a lángfészek előtti előkeverő kam­ra szakaszos üzem esetén is a gáz és az égés­levegő helyes keverési arányában álló keveré­kével legyen töltve, aminek következtében szakaszos üzemben az égő levegőaránya a fo­lyamatos üzemhez tartozó optimális levegő­arányhoz kerül lehetőség szerint közel. A találmány egyik előnyös kiviteli példá­ját az jellemzi, hogy a záróelemnek legalább részben mágnesezhető, vagy mágneses anyag­ból álló szeleptányérja és ezzel szilárdan kap­csolódó, a ház második kamrájában végződő szára van, amellyel a nyomáskiegyenlítő csa­torna központosán halad. Ez esetben a szár átvezet a membrán központi nyílásán és a kül­ső végénél a köpeny végével van szilárdan összekötve. Előnyös módon a köpeny a záró­elemet körülvevő gáztömör gumiköpeny, ami egyrészt a záróelemmel, másrészt pedig a membránnal van összekötve. A gumi köpeny egyszerűsíti a szerkezeti kivitelt és kiegészítő rugót képez, például csavar-rugó ilyenkor a záróelem nyitómozgásának az ugrásszerű gyorsítására felesleges. Ezenkívül a réseknél fellépő veszteségek a szelepszár mentén a két házbeli kamra között elkerülhetők. A szeleptányér a köpenynél a száron függ­ve helyezkedik el. A szelepátömlés zárásánál a köpenynél a záróelem egyoldalú központosí­tása elegendő; az előnyös módon magában a szelepátömlésben elhelyezett állandó mág­nes húzóereje gondoskodik a szeleptányér megbízható elhelyezkedéséről a szelepülésen. A találmány egyik előnyös kiviteli példája esetében a nyomáskiegyenlítő csatornában olyan kapilláris cső van kiképezve, amelynek a nyíláskeresztmetszete és hossza a nyomáski­egyenlítő csatorna áramlási ellenállását ha­tározza meg és a szakaszkapcsoió szerkezet kapcsolási időállandóját befolyásolja. A kap­csolási időállandó változtatására megfelelően megváltoztatott hosszúságú kapilláris cső al­kalmazható előnyös módon. A fojtási kereszt­­metszet változtatása az áramlási ellenállás módosítására meghatározott nyíláskereszt­metszet alatt a fúvóka eltőmődésének veszélye miatt problematikus. Alapvetően azonban a 2 195302 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom