195294. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés csövek állandó összekapcsolására
szeköttetést hozzunk létre a csővég és a csatlakozó csonk között. Ezzel természetesen a nyomógyűríí felhelyezéséhez szükséges fogónyomás is csökkenthető. A csatlakozó csonk kisebb alakváltozást szenved, úgyhogy kisebb alakváltozási munkával lehet az alakzáró kapcsolatot elérni, mégsem jöhet létre a csatlakozásra gyakorolt húzófeszültség esetén az összekapcsolás szétválása. A csatlakozó csonk kismértékű alakváltozása következtében ráadásul az idomdarab átfolyási keresztmetszete is gyakorlatilag változatlan marad. Húzott és nyomott csövek esetében a gyártásból eredő hosszirányú bordák lehetnek a belső falon, amik adott esetben a hidegalakítás során a csatlakozás körzetében nem tűnnek el teljes mértékben és ezért tömítetlen helyeket jelenthetnek az összekapcsolás során. Ezt a kellemetlenséget a találmánynak azzal a célszerű kiviteli alakjával szüntethetjük meg, amelyben a csatlakozó csonk belső felén a nyomógyűrű által kiszorított anyagot magába fogadó legalább egy gyűrűhornyot alakítunk ki. Gondoskodhatunk két gyűrűhoronyról is, amik a hüvely egy-egy kidomborodásának körzetében lehetnek kialakítva. A csatlakozó csonk külső oldalán az egyik gyűrűhorony körzetében legalább egy, éles peremű koronával rendelkező kerületi borda lehet kialakítva. Ezt a kerületi bordát ott célszerű elrendezni, ahol a présnyomás a legnagyobb. Célszerű végezetül, ha az idomdarab ugyanolyan alakítható anyagból van, mint az arra csatlakozó cső. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti elrendezés egyik célszerű kiviteli alakjának hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti ábrázolás más kiviteli alak esetében, a 3. ábra a találmány részletének: az idomdarabnak oldalnézete, részben metszete. Az 1. és 2. ábra a csatlakoztató elrendezést két cső egymással történő összekötése kapcsán mutatja. Az ábrák baloldalán az összekapcsoló elrendezés szerkezeti részei szerelt állapotban, a nyomógyűrű felnyomása előtt látható, míg a jobboldalon a kész csőkötést mutatjuk be. Az 1. ábrán látható kiviteli alak esetében a csőkötés 2 idomdarab 1 csatlakozó csonkjával, 3 hüvellyel és 4 nyomógyűrűvel van ellátva. Az 1 csatlakozó csonk sima üreges hengerként van kialakítva és az egyenes kifutású 5 csővégekbe van helyezve. A 2 idomdarab 6 karimával rendelkezik, amin az 5 csővég, a 3 hüvely és a 4 nyomógyűrű van felütköztetve. Az 5 csővégre felhúzandó 3 hüvely gyűrűalakúTcülső 7 kidornborodással van ellátva. A 4 nyomógyűrűnek a nyíl irányába történő felnyomása során a 3 hü3 vely alakváltozást szenved, úgyhogy a 3 hüvely anyaga a kidomborodás 8 körzetében sugárirányban befelé tolódik el, az 5 csővégen és az 1 csatlakozó csonkon ezen a helyen gyűrűalakú 9 behasasodás keletkezik, mindennek következtében pedig létrejön az alakzáró, tömített összeköttetés. A 4 nyomógyűrűnek a 6 karimával ellentétes hátulsó végén gyűrűszerűén körbe futó belső 10 pereme van, ami a 4 nyomógyűrűnek a 3 hüvelyre történő felnyomása során a 3 hüvely anyagát a hátulsó végénél sugárirányban befelé nyomja. Ezáltal további gyűrűalakban körbe futó 11 behasasodás keletkezik az 5 csővégben és az 1 csatlakozó csonkban, úgyhogy ezek a részek itt is rászorulnak a 3 hüvelyre. Az 1 csatlakozó csonk hossza a 4 nyomógyűrű hosszához és ezzel a 11 behasasodás tengelyirányú helyzetéhez képest úgy van megválasztva, hogy az 1 csatlakozó csonk szabad vége nem nyúlik túl a 11 behasasodás legmélyebb, azaz legkisebb átmérőjű pontjánál. Ezzel azt érjük el, hogy a 3 hüvely végénél az 1 csatlakozó csonkra kifejtett nyomás mértéke az 1 csatlakozó csonk végénél a legnagyobb, úgyhogy itt hideghegesedés jön létre. Annak érdekében, hogy az 1 csatlakozó csonk végénél az átfolyási keresztmetszet átmenete minél egyenletesebb legyen, az 1 csatlakozó csonk 12 végénél nem szabad hcmlokfelületet, hanem csak homlokperemet kialakítani. Ebből a célból az 1 csatlakozó csonk belső fala legalább megközelítően a külső fallal való metszésig egyenletesen tágul. Bizonyos körülmények között célszerű lehet, ha védjük a 2 idomdarab 6 karimájánál felitköző felületeket a folyékony vagy gáznemű anyagoknak kívülről az összekapcsolás szerkezeti részei közé, különösen az 5 csővég és a 2 idomdarab közé való behatolásától. Az ezt célzó tömítés létrehozása szintén a 4 nyomógyűrű által kifejtett nyomás segítségével hozható létre. A 3 hüvelyen ebből a célból az elülső végen további, gyűrű alakban körbefutó 13 kidomborodás van, amely a 4 nyomógyűrű felhelyezésekor sugárirányban befelé az 5 csővég 14 peremkörzetnél a cső kúposán van kifúrva, hogy az 1 csal lakozó csonkot az 5 csővégbe könnyebben lehessen behelyezni. A 2. ábrán látható kiviteli alak esetében az összekapcsoló elrendezés szintén rendelkezik 22 idomdarabbal, ezen 21 csatlakozó csonkka:, 23 hüvellyel és 24 nyomógyürűvel. A 21 csatlakozó csonk üreges hengerként van kialakítva és az egyenesen kifutó 25 csővégbe van behelyezve. A 21 csatlakozó csonk külső felületén két 35 és 36 gyűrűhorony van, amik a 24 nyomógyűrü által kiszorított anyagot veszik fel. A 22 idomdarabnak 26 karimája van, amin a 25 csővég, 23 hüvely és a 24 nyomógyűrű ütközik fe'. A 25 csővégre húzandó 23 hüvely gyűl űalakban körbefutó 27 kidomborodás-4 3 195294 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
