195283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés belsőégésű motorok szikragyújtásához

195283 van, amely például lopásgátló berendezéssel, optikai kulccsal vagy hasonló berendezésekkel köthető össze. A másik figyelmet érdemlő részmegoldás a 42 nagyfeszültségű transzformátor kialakítá­sa és bekötése a 39 DC/DC konverterbe. A 42 nagyfeszültségű transzformátornak két 43 és 44 primer tekercse van. A 43 primer tekercs tekercselésének iránya megegyezik a szekunder tekercsével és a 39 DC/DC kon­verter 51 végfokozatának a 47 teljesítmény tranzisztorára, pontosan annak kollektorára van kötve. A 47 teljesítmény tranzisztor emit­­tere a földpontra van kötve, a bázisa és a kollektora egy 48 ellenálláson keresztül át van hidalva>és a bázisa az 51 végfokozat 49 meghajtó tranzisztora kollektorára van kötve. A 42 nagyfeszültségű transzformátor 44 primer tekercse a szekunder tekerccsel ellen­tétes irányban van tekercselve, és egyrészt a közös földpontra, másrészt egy 45 diódán keresztül a 12 V-os tápfeszültség pozitív sarká­ra van kötve. A 42 nagyfeszültségű transzformátor sze­kunder tekercse egyik irányban a földpontra, a másik irányban egy 58 diódára van kötve. Az 58 dióda kimenete alkotja a 39 DC/DC konverter nagyfeszültségű kimenetét. A találmány szerinti elektronikus gyújtási rendszer működése a következő: A kiviteli példában ismertetett elektronikus gyújtási rendszer olyan normál négyütemű dugattyús motorokhoz lett kialakítva, amelyek­nek hengerátmérőjük 0 80 mm, és a maxi­mális fordulatszámuk 6000 ford/perc. Az ilyen műszaki adatokkal rendelkező motorhoz a kísérleteink szerint az ideális gyúj­tási viszony négy szikrából álló szikraso­rozattal érhető el. A szikrasorozat teljes in­tervalluma 1,74 msec, és az első és második szikra között 0,8 msec, a második és a har­madik között 0,5 msec, végül a harmadik és a negyedik között 0,44 msec a gyújtási idő­köz. Ennek a szikrasorozatnak a létrehozásá­hoz az alapjelet a 2 megszakító adja. A 2 megszakítóból érkező jelet a 3 bemenőjel formáló az 5 monostabil multivibrátor in­dításához teszi alkalmassá. Erre azért van szükség, mert az 5 monostabil multivibrá­tor bemenete TTL logikai szintet igényel. Mi­vel a 2 megszakítónál előfordul, hogy egy jel helyett többet ad, és ez az 5 monosta­bil multivibrátor működését helytelenül befo­lyásolná, a 4 pergésgátló biztosítja, hogy a 3 bemenőjel formálóból csak az első jel jusson tovább. A 4 pergésgátló a 2 megszakítóról ér­kező jel után az 56 tranzisztor útján az 5 monostabil multivibrátort a földpontra köti, mégpedig az 54 kondenzátor és az 55 ellen­állás RC időállandójával megválasztott ideig. Az 5 monostabil multivibrátor a 3 be­menőjel formálóból kapott indítójel hatásá­5 ra egy 1,74 msec periodusú négyszögjelet ad, amely a 2. ábrán látható. Ez a négy­szögjel határozza meg a szikrasorozat tel­jes intervallumát. A négyszögjel a 6 astabil multivibrátor bemenetére kerül és elindítja azt. A 6 asta­bil multivibrátor méretezéstől és beállítás­tól függően egy lecsengő négyszögjel soro­zatot hoz létre mindaddig, amíg a bemene­tén magas szint van. A beállítás a 18 poten­­cióméterrel történik. Mivel az 5 monostabil multivibrátor csak 1,74 msec-ig engedélyezi a 6 astabil mul­tivibrátor rezgését, így ez ezalatt csak négy jelet tud kibocsátani, amelyek között az idő­­intervallum 0,8, 0,5 és 0,44 msec. A 6 astabil multivibrátor kimenőjele a 3. ábrán, illetve az 5 monostabil multivib­rátor kimenőjele függvényében a 4. ábrán látható. A 6 astabil multivibrátor kimenőjele a 7 tirisztor gyújtóáramkör bemenetére jut, ame­lyet minden egyes jel hatására működésbe hoz. Ennek megfelelően a 38 tirisztor a 6 astabil multivibrátor által meghatározott idő­pontokban az 50 nagyfeszültségű kondenzá­tor 470 V-os feszültségét a 46 gyújtótransz­formátorra kapcsolja. Ez ezután a hagyományos módon létre­hozza a motor gyújtógyertyáján a szikrá­kat. A 7 tirisztor gyújtóáramkör kimenője­lei, és a 38 tirisztor anódján lévő feszült­ség változásának diagramja az 5. ábrán lát­ható. A bemutatott elektronikus gyújtási rend­szer tehát tökéletesen biztosítja, hogy a mo­tor hengerterében lejátszódó égési folyamat­hoz a levegő-üzemanyag keverék a kellő idő­ben kapja a szikrát. Az örvénylő keverék­nek a gyújtógyertya közelében lévő része az első szikra hatására meggyullad, majd to­vábbhalad, így a gyújtógyertyához újra olyan keverék kerül, amely még nem ég. Ezt begyújtja a második szikra, azonban időközben az örvénylés az égés következté­ben fokozódik, így most már hamarabb ke­rül meg nem gyulladt keverék a gyújtógyer­tya elé, ezért rövidebb idő múlva válik szük­ségessé az újabb szikra. Tekintettel arra, hogy a meg nem gyulladt keverék mennyi­sége egyre fogy, a szikra intenzitása foko­zatosan csökkenhet. Mint ahogy említettük már, a hengertér­ben lévő üzemanyag tökéletes elégetéséhez négy vagy öt szikrából álló szikrasorozat lehet szükséges. Az elmondottakból az is nyilvánvaló, hogy a szikra mennyisége a hengertérben uralko­dó áramlási viszonyok függvénye, ez pedig a motor fordulatszámának és a henger át­mérőjének. Tapasztalatunk szerint, ha a motor maxi­mális fordulatszáma 4000 f/perc alatt vagy a hengerátmérő 120 mm felett van, a töké­letes égéshez 5 szikra szükséges, míg 4000 í/ 6 5 5 1C 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom