195278. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus működtetésű szorítószerkezet, főként bányászati vágatbiztosító elemek összeszorítására

195278 A találmány hidraulikus működtetésű szorítószerkezetre vonatkozik, amely főként bányászati vágatbiztosító íves vagy egyenes elemek átfedési helyein a tartóvégek összeszo­­rítására alkalmas. A bányászatban alkalma­zott TH jellegű biztosító elemek beépítése és szerelése során elengedhetetlen követelmény, hogy a két kapcsoló ív-elem fixen, elmozdu­lásmentesen álljon. A biztosítószerkezetek tartói technológiai okokból általában nem azonos görbületi sugarúak, vagy nem azo­nosak a szelvényhibáik teljes hosszukban, ezért azok végeinek elállás nélküli egymás­ba szorítása, és ezzel a két tartóvég helyez­kedésekor a csavaróerő csökkenésének mér­séklése a cél. A biztosítószerkezetek tartóinak összeszorítására általában hidraulikus mű­ködtetésű szorítószerkezetet használnak. Az MSz-14 01032—83 sz. Bányahatósági Ága­zati Szabvány előírja a hidraulikus ívszorító szerkezettel szemben támasztott követelmé­nyeket. Ez a szabvány tartalmazza a külön­böző profilméretü tartók összeszorításához szükséges szorítóerő nagyságát. Tekintve, hogy az ilyen szorítószerkeze­teket általában a földalatti vágatbiztosítá­soknál alkalmazzák, ahol azok működtető energiaforrásaként a vágathajtó gépek ag­­regátjai által előállított folyadéknyomás te­kinthető, amely nyomás max. 160 bar értékű lehet. A szorítószefkezet kialakításánál ugyan­akkor azt is figyelembe kell venni, hogy az kézi működtetésű szerkezet, tehát kis töme­gűnek kell lennie, amelyet egy dolgozó képes megemelni, mozgatni. A jelenleg ismert hasonló rendeltetésű szerkezetek ezen követelményeknek együtte­sen nem felelnek meg, nevezetesen, hogy a viszonylag kis tápközeg-nyomás egy hordoz­ható kivitelű szerkezetben a szabvány által előírt szorítónyomásokat képes legyen biz­tosítani. A találmány célja a fenti követelmények­nek megfelelő, az alkalmazás helyén rendel­kezésre álló hidraulikus tápközeg nyomás értéket, és az alkalmazási körülményeket fi­­gyelembevéve a Bányahatósági Ágazati Szab­vány előírásait is kielégítő szorítószerkezet kialakítása. A találmány szerinti szorítószerkezet a fenti célkitűzést úgy valósítja meg, hogy a működtetéshez rendelkezésre álló tápközeg­­-nyomáshoz a hidraulikusan működtetett felületet a dugattyú átmérőjének változat­lanul hagyása mellett, annak tandem-rend­szerű kialakításával növeljük meg, így a biz­tosítható szorítóerő nagyobb lesz, és a szerke­zet fő méretei és annak tömege sem változik meg számottevően. A találmány tehát szorí­tószerkezet, főként bányászati vágatbiztosító íves vagy egyenes elem tartóvégeinek össze­szorítására, amely hidraulikus hengerből, és a hergerben elrendezett dugattyúrendszer­ből áll, a hengerhez csuklósán billenthető 2 1 kengyelek vannak kapcsolva, a henger egyik vége egy zárótárcsával tömítetten le van zár­va. A hengertérben két darab dugattyú van szorosan, egymás felett elrendezve oly mó­don, hogy azok munkaterei egy térelválasztó tárcsával vannak egymástól elválasztva, az alsó és a felső dugattyú munkatere az alsó dugattyú rudazatának furatán képes hidrauli­kusan kommunikálni. Ez azt jelenti, hogy a henger átmérő megnövelése nélkül megköze­lítően kétszeres dugattyú felületet biztosí­tunk, aminek következtében a rendelkezésre álló tápközeg-nyomással a korábbiakhoz ké­pest közel kétszeres szorítóerőt kapunk. A szorítási művelet után a dugattyúkat alap­helyzetükbe kell visszajuttatni, amelyet ugyan­csak a tápközeggel biztosíthatunk. Ehhez célszerűen a felső dugattyú feletti térbe juttat­juk a folyadékot, a nyomás hatására az lefelé mozdul egészen az alsó holtpontjáig, miköz­ben az alsó dugattyút is alaphelyzetébe tolja vissza. Az alábbiakban a találmány szerinti szo­rítószerkezet kialakítását és működtetését az 1. ábra segítségével mutatjuk be. A mellé­kelt 1. ábra a találmány szerinti szerkezet egyik kiviteli formájának metszeti képe. Az 1. ábrán a szorítószerkezet álló hely­zetében látható. A 2 hidraulikus henger az 5 térelválasztó tárcsával kettő hengertérre van osztva, mindegyik hengertérben egy-egy dugattyú van egymáshoz képest sorosan el­rendezve. Az alsó hengertér alulról a 3 alsó zárótárcsával le van zárva, és a 10 alsó tá­masztógyűrűvel ki van támasztva. A 4 alsó dugattyúnak a rudazata — amely egyrészt a dugattyúnak az 5 térelválasztó tárcsában, illetve a 12 középső támasztógyűrűben tör­ténő megvezetésére szolgál — a középvona­lában egy 18 furattal bír, amely furatban he­lyezkedik el a 6 vezetötengely. A 6 vezetőten­gely és a 18 furat közti rés a 4 alsó és a 7 felső dugattyúk munkaterei közti hidraulikus kap­csolat biztosítására szolgál. A 6 vezetőten­gely középvonalában egy 17 végigmenő fu­rat van, amely a 13 beömlőcsonk és a 7 felső dugattyú feletti munkatér közti kapcsolatot biztosítja. A 2 munkahenger felső végét a 9 felső zárótárcsa és a 11 felső támasztógyűrű zárja le, amelyek középpontjában levő furaton keresztül nyúlik ki a hengertérből a 7 felső dugattyú rudazata. A szorítószerkezet a következőképpen mű­ködik: az 1 beömlőcsonkon benyomott folya­dék a 4 alsó dugattyú alatti munkatérbe jut, és a nyomása a dugattyú alsó felületére hatva azt felfelé igyekszik elmozdítani. Ugyanakkor a folyadék a 18 összekötő furaton a 7 felső dugattyú alatti munkatérbe jut,és a 7 felső du­gattyút felfelé tolja.Tehát a rendelkezésre álló folyadéknyomás majdnem kétszeres dugattyú­felületre hat, így a szorítóerő is megközelí­tően kétszerese lesz a hagyományos, egysze­res működésű szorítószerkezetekéhez képest. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom