195277. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet fejtőkések, főként vágathajtó fejtő- vagy réselőfejének kerületén elrendezett fejtőkések hűtésére
195277 A találmány tárgya szerkezet fejtőkések, főként, vágathajtógép fejtő-, vagy réselőfejének kerületén elrendezett, késtartókban tengelyirányban elmozdíthatóan ágyazott fejtőkések hűtésére. A fejtő- vagy réselőfejen elrendezett fejtőkések feladata a kőzet vagy egyéb ásvány például szén forgácsolása, amelynek során a súrlódó erők és a forgácsolási igénybevétel következtében jelentős szerszámhőmérséklet-növekedésre kell számítani. A fejtőkések felmelegedése a hővezetés következtében a késtartók és az egész fejtő-, vagy réselőfej magas hőmérsékletét is eredményezi. Robbanásveszélyes helyeken, gyúlékony anyag művelése során magas hőmérsékletű szerszámok jelenléte nem engedhető meg, tehát ezek hűtéséről feltétlenül gondoskodni kell. A fejtőkések hűtésére többféle megoldás ismert. Ezek közül legáltalánosabb az a megoldás, ahol a fejtő-, vagy réselőfej mögött elhelyezett vízporlasztó fejekkel biztosítják a felmelegedésnek kitett alkatrészek hűtését, egyben pedig a fejtés során keletkezett por lekötését is. Ennél a megoldásnál azonban a fejtőkésekre jutó hűtővíz cseppsűrűsége, s ezzel mennyisége is változó, emellett a fejtő-, vagy réselőfej mögötti vízkibocsátás miatt az árnyékhatás sem küszöbölhető ki. Mindezek következtében a késhegyek hűtésintenzítzása változó, szabályozatlan és mértéke ellenőrizhetetlen. Ismertek olyan késhűtő rendszerek is, amelyek a íejtőkések környezetében kialakított furatokon keresztül juttatják a hűtővizet a késre, és egyúttal kismértékben porlekötési feladatot is ellátnak. Az ilyen megoldásoknál, amilyet például a 187 ll7 sz. magyar szabadalmi leírás ismertet a fejtőkés felütközéskor bekövetkező kismértékű (néhány milliméteres) tengelyirányú elmozdulása egy szelepet nyit, amelyen keresztül egy nagynyomású folyadéktérből nagynyomású folyadék lép a fejtőkésre irányított furatba, onnan pedig a fejtőkés környezetébe. A nagynyomású folyadéktér a szeleptől a nyomásfokozó szivattyúig tart, amely rendszerint a vágathajtógép testében, a fejtő- vagy réselőfejen kívül van elhelyezve. Maga a fejtő- vagy réselőfej mechanikus hajtóművön keresztül csatlakozik a hajtómotorhoz, amely a fejtő vagy réselőfejet tartó szerkezet része, vagyis meg kell oldani a nagynyomású folyadék átvezetését is a berendezés álló és forgó része között. A nagy folyadéknyomás, amely a 300 bárt is elérheti, igen nagy terhelést jelent a folyadékkal érintkező felületre, és különösen nehéz feladat ennek a nagynyomású folyadéknak a forgó szerkezetbe való átvezetése. Az esetlegesen bekövetkező csőtörés vagy folyadékvezetési hiba igen súlyos következményekkel járhat. A fejtő-, vagy réselőfej működését tekintve üzem közben a folyadékos hűtésre csak abban a fázisszakaszban kerülhet sor, amikor a működő fejtőkés a vágatvég vagy a fejtendő ás1 2 ványfal irányában áll, illetve azt elérve a rá ható axiális erő következtében tengelyirányban elmozdul és az említett szelepet megnyitja. A szelepet is nyitó forgácsoló erő megszűntével a szelepet egy támasztórugó visszatolja, aminek következtében a folyadékáramlás megszűnik. Ez a fázisszakasz akkor kezdődik, amikor a fejtő- vagy réselőfejben ágyazott fejtőkés az ásványfaltól elfordul a vágathajtógép felé. Ilyenkor nem zárható ki az az eset, hogy a szelep például rugótörés következtében nem zár le, illetve a fejtőkés üzemviteli okok miatt nem tér vissza alaphelyzetébe, így a nagynyomású folyadék útja szabaddá válik. Ilyen esetben a folyadéksugár a fejtőkés teljes fordulata alatt kiléphet a szabadba, amikor is a fejtő fázisszakaszban az anyagfal irányába, a továbbiakban viszont a fejtőgép és annak kezelője felé irányul. Ez természetesen — tekintettel a nagynyomású folyadékra — igen nagy veszélyeket rejthet magában. A találmány által megoldandó feladat olyan szerkezet létrehozása fejtőkések hűtésére, amelynek folyadékellátása egyszerű, mivel nem igényel nagynyomású folyadékellátó rendszert, ugyanakkor működése hatékony és üzembiztos, és kiküszöböli mindazon veszélyeket, amelyek a korábbi megoldásoknál felléphetnek. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fejtőkésre ható erő nagysága egy, a késtartóban alkalmasan kialakított összenyomható tér, valamint a fejtőkés tengelyirányú mozgathatósága együttesen lehetővé teszik, hogy a fejtőkés nyomás alatt hűtővizet juttathassunk, anélkül, hogy nagynyomású szivattyút és nagynyomású vezetékrendszert kellene kialakítani. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan szerkezettel oldjuk meg, amelynél a fejtőkés a késtartóban egy alulról nyomórugóval megtámasztott dugattyún van ágyazva, amely dugattyú alatti zárt tér a dugattyú fejtőkés általi, nyomórugó ellenében történő eltolásakor nagynyomású folyadékteret képez, és ezen állapotban a dugattyú alatti tér legalább egy, a dugattyú külső palástján kiképzett körbefutó horonyba torkolló, a dugattyú belsejéből kivezető furaton keresztül legalább egy, a nagynyomású folyadékot a fejtőkéséhez vezető furatsorral van összekötve, míg a dugatytyú felső (nyugalmi) helyzetében egy, a dugattyú elmozdulásakor lezáródó beömlő résen keresztül egy kisnyomású folyadékellátó rendszer beömlőcsonkjával áll összeköttetésben. A találmány egyik célszerű kiviteli alakja értelmében ugyancsak célszerű, ha a késtartó falában legalább egy, a dugattyú palástján kiképzett körbefutó hornyot a beömlő rés dugattyú által lezárt állapotában a fejtőkéshez vezető legalább egy furatsorral összekötő radiális fojtófurat van kialakítva. A találmány értelmében ugyancsak célszerű, ha a beömlő rés a felső alaphelyzetben levő 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
