195267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületi öntözési és vízelosztó-vízfilmképző berendezés
és/vagy növérlyvédőszer adagoló berendezéseket csatlakoztatunk. A találmány szerinti eljárást példa kapcsán rajzok segítségével ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábrán az öntözendő terület síkrajza látható, ahol a felszín alakulását 0,1 m-es rétegvonal közökkel megrajzolt rétegvonalakkal ábrázoltuk, a folyamatos vonalak a terep eredeti felszínét jelenti. 2. ábra az öntözendő terület vízszétosztási rajzát tartalmazza. Az 1. ábrán látható, öntözendő kb. 32 ha nagyságú mezőgazdasági területen először megvizsgáljuk a természetes magaspontokat. Az A és B jelű természetes magaspont minden további beavatkozás nélkül alkalmas a vízszétosztó-vízfilmképző berendezés elhelyezésére. A C és D vízszétosztási pontok egy olyan magasvonulaton fekszenek, ahonnan tereprendezés nélkül nem tudjuk vízzel megfelelően ellátni a kijelölendő hatásterületet. Ezeknél a pontoknál tereprendezéssel mesterséges magaspontokat alakítunk ki, és 1—3%-os lejtésviszonyok létrehozásával biztosítjuk a beöntözendő terület vízellátását. A tereprendezéssel kialakított új felszínt szaggatott vonallal rajzolt rétegvonalakkal jelöljük. Az E vízszintosztási pont környezetében először táblán belüli földmozgatással megszüntetjük a 21 földnyelvet, ezzel a földdel feltöltjük a 22 mélyedést, majd mesterségesen további tereprendezéssel kialakítjuk a magaspontot. Az egyes vízszétosztási pontokhoz tartozó beöntözendő területet (öntözési hatásterületet) az 1. ábrán eredményvonal és a tábla határvonala (táblaszél) határolja. Az egyes vízszétosztási pontok vízellátását — mint az 1 ábrán látszik — felszín alatti és felszíni nyomócsökkel biztosítjuk. Az A, D és E vízszétosztási pontok vízellátását 23 felszín alatti nyomócsővel oldjuk meg, amelyben a megfelelő vízhozamot és nyomást egy táblán kívül elhelyezkedő szivattyúteleppel biztosítjuk. A B és C vízszétosztási pont vízellátását 24 felszíni (mobil) nyomócsővel oldjuk mega tábla mellett elhelyezkedő 25 öntöző csatornára telepített 26 szivattyú segítségével. A vízszétosztási pontokon a vízszétosztó-vízfilmképző berendezéseket helyezzük el. A berendezések beszabályozásához megszerkesztettük a várható vízszétosztási képet. A 2. ábrán, ahová az 1. ábráról csak a tereprendezés után kialakult rétegvonalakat és a vízszétosztási pontokat vettük át, megszer- Kesztettük a tábla vízszétosztási képét. Valamennyi vízszétosztási ponton egy merőleges tengelykeresztet helyezünk el (amelynek főirányai: a, ß, y és ô) úgy, hogy a főirányok a jellemző esésirányokba essenek. Ezután először a főirányokban, majd a 45°-os, a 22,5°-os és a 67,5°-os irányokban megszerkesztjük a várható áramvonalakat, amelyeket a réteg5 vonalakra (mint potenciálvonalakra) merőlegesen vezettünk. Az így kialakuló áramkép által lefedett területi arányok határozzák meg a vízszétosztó-vízfilmképző berendezésen főirányonként beállítandó vízhozam arányát. A C vízszétosztási ponton például a főirányonkénti beöntözendő terület nagysága (a teljes terület 7,8 ha) és a vízhozam aránya a következő: 6 a — irány: 3,0 ha 39% ß — irány: 1,6 ha 20% V — irány: 2,2 ha 28% Ô — irány: 1,0 ha 12% A vízszétosztó-vízfilmképzc i berendezést tehát úgy állítjuk be, hogy az egyes főirányokba a jelzett vízhozam-arányok vagy közelítőleg a következő arányok legyenek, ha 6 — irány az alap (egyszeres): a=3 -6 ß= 1,5-6 V=2 -6 A kiáramlás sebességét a vízszétosztó-vízfilmképző berendezésről lelépő víz talajelsodró ereje, azaz a talajerózió kritikus sebessége határozza meg. A vízfilmképző berendezésről lelépő víz sebessége (vma*) nem haladhatja meg a kritikus sebességet (vkrít), azaz Vmax -<^ Vkrit Esetünkben vm» = 0,5 m/s. A kiöntözendő vízmennyiséget (víznormát) a talaj nedvesség-állapota és a veszteségek határozzák meg. Feltételezve, hogy a talaj nedvesség-állapota 40 mm víz kiadagolását teszi indokolttá és 50%-os veszteséget figyelembevéve a kiadandó vízmennyiség (víznorma) 60 mm. A vízszétosztás szempontjából a legkritikusabb a legnagyobb beöntözendő terület, hiszen ebbe az irányba kell a legnagyobb víztömeget kiadni. Esetünkben (2. ábra C vízszétosztási pont) az a-irán> a legkritikusabb. Az a-irányban kiadandó vízmennyiség (Va) a területből (3 ha = 30 000 m2) és a víznormából (60 mm = 0,06 m) kiszámítható: Va= 1800 m3 A ß, y és 6 irányokba területarányosan kevesebb vízmennyiséget kell kiadagolni (Vp = 900 m3, Vy = 1200 m3, V6 = 600 m3). Az összes kiadagolandó vízmennyiség tehát 4500 m3. A kiadagolás szempontjából kritikus a-irányba a vízszétosztó palástról maximálisan 0,5 m/s sebességgel léphet le a víz. Korlátozott az a-irányba lelépő vízfilm szélessége is (amit a vízfilmképző paláston lévő osztólemezekkel lehet beállítani). Ez az érték természetesen függ a vízfilmképző palást átmérőjétől is. Esetünkben 3 m-es átmérőjű palástnál 22,5°-os kilépési szögben felszerelt osztólemezek esetén a szélesség (s) 0,59 m. Az energiatörő elemeket beállítva legyen a vizűim vastagsága 0,1 m. Ebben az esetben Qa = 0,59X0,1X0,5=0,03 m3/s, azaz 1,77 m3/min az a-irányba kilépő vízhozam. 5 195267 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
