195266. lajstromszámú szabadalom • Berendezés térszín alatti építmény, különösen vonalas mérnöki műtárgy, pl. kéregalatti metróalagút üzemivízzel történő ellátásáre és az építmény környezetében a talaj vízháztartásának a szabályozására
195266 visszaduzzasztások kiküszöbölésének a feladatát is. A rendszer semmiféle része nem marad védelem nélkül; nincs ugyanis külső közműcsatlakozás, a víz kitermelésére és továbbítására szolgáló eszközök, vezetékek és szerelvények mind a műtárgyon belül helyezkednek el. Ennek a biztonsági szempontból kiemelkedően előnyös, kompakt műtárgy-szerkezetnek természetesen igen jelentős gazdaságossági és más előnyei is vannak: pl. nincs szükség önálló, külön védett vízbeszerző kút létesítésére; ehhez és a közműcsatlakozáshoz terület felszabadítására. Kedvező tényező a csáposkutak szivattyúzott üzeme is; a jelenleg a visszaduzzasztás kiküszöbölésére alkalmazott csáposkutak gravitációs üzeme bizonytalan hatékonyságú, kezelésével problémák vannak, a találmány szerinti berendezésnél viszont mind a visszaduzzasztás meggátlásával, mind a „szükség-víz“-ellátássáI kapcsolatos üzemeltetést az alaplétesítményen belülről kell végezni, mégpedig annak, aki — a létesítmény létéből következően — a talajvízháztartást megváltoztatta. Mivel az üzemeltetés minden vonatkozásban megoldható a védett téren belülről, esetleges hiba esetén nincs szükség védetlen tér felöli beavatkozásra. A vonalas létesítmény mentén több kis kút osztható el, nagyobb kutakat csak a nagy vízigényt! helyeken (pl. kéregalatti metrő Diesel-blokkjánál) kell telepíteni; ez a vízbeszerzés biztonságosabb üzemeltetést tesz lehetővé. Járulékos előnyt jelenthet a csáposkutak munkagödör víztelenítésére való alkalmazása; ebben az esetben a kutakat természetesen már első lépésben telepíteni kell. Végül ugyancsak járulékos előnyt jelenthet, hogy a csáposkutakból kiszivattyúzott vizet más létesítményekben ipari vízként hasznosítják azokban az időszakokban, amikor „szükségvíz“ formájában történő felhasználására nincs szükség. Megjegyezzük, hogy a találmány nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés térszín alatti építmény, különösen vonalas mérnöki műtárgy, például kéregalatti metróalagút üzemivízzel történő ellátására és az építmény környezetében a talaj vízháztartásának a- szabályozására, amely berendezésnek külső vízforráshoz, különösen települési vízhálózathoz csatlakoztatható primer üzemivízvezetéke, legalább egy csáposkútja, valamint a csáposkút(ak) hoz csatlakoztatott szekunder üzemivíz-vezetéke van, azzal jellemezve, hogy a csáposkút-akna vagy-aknák (7a, 7b) az építménnyel egy tagban, védett kivitelben van(nak) kialakítva, és az építmény belső terével áll (nak) — előnyösen gáztömör, vízzáró és robbanásbiztos ajtón (17) keresztül — kapcsolatban; legalább egy kútaknában (7a) szivattyú 9 6 (10) van, amely a szekunder üzemivíz-vezétékhez (9a) van csatlakoztatva; és hogy a berendezésnek a primer üzemivíz-vezeték (9b) és a külső víz-forrás, különösen települési vízvezetékhálózat közötti kapcsolat megszakítására, a csáposkútból vagy -kutakból (7a, 7b) kilépő szekunder üzemivíz-vezetéknek (9a) a primer üzemivíz-vezetékhez (9b) csatlakoztatására alkalmas átkapcsolóürítőszerelvénye (20), valamint a csáposkút (ak) (7a, 7b) által termelt víz recipiensbe, például települési közcsatorna-hálózatba juttatására alkalmas, szivattyút (25) tartalmazó átemelőblokkja van. (1—4. ábra). (Elsőbbsége: 1986.04.10.) 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az átemelőblokk (6) az építmény legmélyebb részén van kialakítva vagy/és zsompot (32) tartalmaz, és a zsompba (32) a szekunder használativíz-vezetékkel (9a) kapcsolatban álló ürítővezeték (24) torkollik, valamint a recipienshez kapcsolódó nyomóvezetékkel (26) rendelkező szivattyúja (25) van (3. ábra). (Elsőbbsége: 1986.04.10.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy olyan, célszerűen az átemelőblokkban (6), vagy annak környezetében elhelyezett átkapcsoló-ürítőszerelvénye (20) van, amely a külső vízforrással, különösen települési vízvezetékhálózattal összekötött tápvezetékkel (23), a primer üzemivízvezetékkel vagy -vezetékekkel (9b, 9c), valamint a szekunder üzemivíz-vezetékkel (9a) kapcsolatban álló átkapcsolószelepet (21), valamint — a víz áramlásirányát tekintve — az átkapcsolószelep (21) előtt a szekunder üzemivíz-vezetékbe (9a) iktatott ürítőtagot (22) tartalmaz, amely utóbbiból lép ki az ürítővezeték (24); az átkapcsolószelep (21) a tápvezeték (23) elzárására-megnyitására, az ürítőtag (22) pedig az ürítővezeték (24) lezárására és a szekunder és primer üzemivíz-vezetékek (9a, 9b, 9c) közötti kapcsolat létesítésére, illetve az ürítővezeték (24) megnyitására és a primer és szekunder üzemivíz-vezetékek (9a; 9b, 9c) közötti kapcsolat megszakítására alkalmasan van kialakítva (4. ábra). (Elsőbbsége: 1986.04.10.) 4. Az 1, 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés.azza/ jellemezve, hogy az átemelőblokk (6) az (egyik) csáposkút-aknában (7a, 7b) van kialakítva, és a kútban termelt vizet a recipiensbe juttató szivattyú azonos a vizet a szekunder üzemivíz-vezetékbe juttató szivattyúval. (Elsőbbsége: 1986.04.10.) 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az építmény, például kéregalatti metróalagút (1) két oldalán van legalább két csáposkút-aknája (7a, 7b), amelyek fenékszintje (t2) mélyebben van, mint az építmény (1) padlószintje (t,), és az — előnyösen egymással szemben elhelyezkedő — aknák (7a, 7b) 10 5 10 15 20 25 30 35 40 43 50 55 60 65
