195255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök nedes zsírtalanítására
« A találmány bőrök, különösen nyersbőrök, pőrék, irhák és wet-blue-k nedves zsírtalanítási eljárására vonatkozik, a bőr feldolgozása folyamán. Míg a borjúbőrök, marhabőrök és kecskebőrök esetén a normális természetes zsírtartalom a bőr szárazanyagára vonatkoztatva rendszerint 1 tömeg% alatt van, és a vizesműhely következő műveleteinél többnyire még csökken, úgy, hogy a cserzésnél és a kikészítésnél túlnyomó részt nem merülnek fel nehézségek, nagyobb természetes zsírtartalmú bőröknél, különösen juhbőröknél mások a viszonyok. Az ilyen nyersbőrök és irhák nagy visszamaradó zsírtartalma, azután is, hogy a bőrök a vizesműhelyen keresztüljutottak, a rákövetkező cserzésnél a bőrön a cserzőanyag egyenlőtlen eloszlásához, azután zsírfoltokhoz, egyenlőtlen színezéshez és kikészítési nehézségekhez vezet. Az eltávolítandó természetes zsír nagyobb zsírtartalmú nyersbőröknél (pl. juhbőr, kecskebőr, marhabőr) az irharétegben, főként a papillaris és retikuláris réteg közötti határon, továbbá a bőralatti kötőszövetben van lerakodva, mégpedig olyan zsírsejtek belsejében, amelyeket kollagén kötőszövet burkol. Ennek a lerakodott természetes zsírnak az eltávolíthatósága például függ attól, hogy a zsírsejtek sejtmembránjait kellőképpen áthatolhatóvá tudjuk-e tenni vagy el tudjuk-e roncsolni, és hogy a kollagén kötőszövetet kellőképpen fel tudjuk-e lazítani (F. Stather: Gerbereichemie und Gerbereitechnologie, Akademie- Verlag, Berlin, 1967). A nyersbőrök zsírtalanítására már régóta alkalmaznak zsírokra ható emulgeálóanyagokat. A kezelés gyakran olyan vizes oldatokkal történik, amelyek emulgeált zsíroldó anyagokat tartalmaznak (F. Sather: loc. cit. 208. old.). Emulgeálószerként a legkülönbözőbb nedvesítő- és emulgeáló anyagokat, főként zsíralkohol-szulfátokat és szappanokat, emulgeált zsíroldó szerként benzint vagy klórozott szénhidrogéneket használunk. A 2 343 929 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint nyersbőrök zsírtalanítására alkalmas például egy triklór-eti - lénből, vízből és szulfonált oleil-alkoholból álló emulzió. A 913 094 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban klórozott szénhidrogének és emulgeátorként 12-24 szénatomszámú szulfoklórozott, telített szénhidrogének elszappanosítási termékének egyidejű alkalmazását ajánlják. Különböző típusú emulgeátorok egyidejű alkalmazását ajánlják a 759 631 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban, ahol az alkil-szulfosavas sók alkalmazása a fehérjelebontás szempontjából hátrányosnak bizonyult. Továbbá, a technika állása szerint, gyakran használnak bőrök zsírtalanítására lipá-2 1 zokat is (Chem Abstr. 97, 57467; 89, 199 097 c; 90, 205 804 v; 82, 74 486a). A Chem. Abstr. 88, 171 809 kivonata szerint egy enzim lipolitikus aktivitását az alkalmazott felületaktív anyag erősen lecsökkenti. A Chem. Abstr. 82, 113 205g idézete szerint sertésbőröknél a szokásos módszerek (ultrahang, lipázhatás vagy oldószeres extrakció) egyike sem távolítja el a zsírtartalomnak több mint 50%-át. A lipázzal végzett enzimes zsírbontás ezen irodalmi hely szerint szigorú ellenőrzést igényel, hogy az enzim képes legyen a kollagént lebontani. Ha enzimes zsírbontást veszünk számba, az — az anyag kémiai természetétől függően — lipázzal és/vagy lipáztartalmú enzimkészítménnyel megy végbe; rendszerint 8-as pH alatt, előnyösen enyhén savas pH-tartományban. Az emulgeátoroknak, különösen az ionos emulgeátoroknak és más felületaktív anyagoknak az enzimekre gyakorolt hátrányos hatását sokféleképpen alátámasztották. A nyersbőrök, pőrék, irhák és wet-blue-k nedves zsírtalanítását — nem utolsó sorban ökológiai feltételek szempontjából — problémák terhelik növekvő mértékben. így nyomós ökológiai, biztonságtechnikai és/vagy ipari higiéniai megfontolások szólnak a halogénezett szénhidrogének és bizonyos nagy illékonyságú zsíroldó szerek alkalmazása ellen nyersbőrök és más hasonlók zsírtalanításánál. Általában a gyártási eljárás követelményei szempontjából elegendő, ha a természetes zsírtartalmat kb. 2 %-ra csökkentjük (a nyersbőr szárazanyag tartalmára vonatkoztatva), figyelembe véve a további feldolgozhatóságot és végül a készbőr minőségét. A találmány feladata tehát olyan nyersbőrök, irhák, pőrék és wet-blue-k zsírtalanítására irányul, amelyeket az anyasúlyra vonatkoztatva 2 súlyszázaléknál nagyobb természetes zsírtartalom jellemez. Ebbe a kategóriába tartoznak főként bizonyos eredetű nagy állatok bőrei, mint pl. az amerikai egyesült államokban előállított bőrök, a queenslandi, angol marhabőrök, a skandináv eredetű bőrök, továbbá csaknem minden eredetű sertésbőr, a juhbőrök, a báránybőrök, a pikkelezett pőrék, különösen az új-zélandi eredetűek és a kecskebőrök. Az újfajta, koncentrált takarmányok révén csaknem minden eredetű bőr természetes zsírtartalma az utóbbi évtizedben tendenciózusan lényegesen megemelkedett. Ez napjainkban gyakran az elfogadható értékek fölé emelkedik, és a bőrgyártásnál az előbbiekben említett nehézségeket okozza. A nehézségeket növeli az a körülmény, hogy a zsírlerakódások nem egyenletesen oszlanak el a bőr felületén, hanem nagyobb és kisebb zsírtartalmú zónák képződnek. A nagyobb természetes zsírlerakódások helyén a szokásos segédanyagok és kemikáliák diffúziója gátolva van, és gyakran nem érhető el 2 195255 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
