195251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az új A80190 jelű antibiotikum származékai és ezeket tartalmazó gyógyhatású készítmények előállítására

19525! 14 után a szűrt fermentléből és a sejttömegből külön-külön nyerjük ki. A tisztításhoz külön­féle eljárásokat alkalmazhatunk. A szűrt fer­­mentlé feldolgozásának előnyös módja, hogy a kémhatását pH=9 értékre állítjuk be, és al- 5 kalmas oldószerrel, például etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot csökkentett nyo­máson bepároljuk, megkapva a megtermelt A80190 szűrt fermentlére eső részét. A sejt­tömeg feldolgozásának előnyös módja, hogy a kiszűrt micéliumtömeget alkalmas oldószer­rel, például metanollal vagy acetonnal extra­háljuk. Az extraháló oldószert csökkentett nyomáson eltávolítva, betöményített vizes oldatot kapunk. Ennek az oldatnak a kémha- 15 tását pH=9 értékre állítva, alkalmas oldó­szerrel, például etil-acetáttal extraháljuk az oldatot. Az extraktumot csökkentett nyomáson bepárolva, megkapjuk a termelt A80190 micé­­liumra eső részét. A két antibiotikum komp- 20 lex további tisztítását azonos módon végezzük, melynek egyik előnyös módja a szilikagélen történő kromatografálás. Eljárhatunk úgy is, hogy a tenyészet szá­razanyagát, beleértve a táptalajkomponense- 25 két és a micéliumot, — előnyösen a víz eltá­volítása után — extrahálás vagy elválasztás nélkül használjuk fel, mint A80190 forrást. A fermentlevet száríthatjuk például fagyaszt­va, dobszárítóban vagy azeotrópos desztil- 30 1 ál ássa I. A megszárított fermentlevet közvet­lenül keverjük a takarmány premixhez. Az A 80190 alkálifém és alkáliföldfém sóit a szokásos módon állítjuk elő. így például az A80190 szabad savat alkalmas oldószer- 35 ben, például acetonban oldjuk, 1/3 térfogat­­nyí vizet adunk hozzá, és az oldat kémhatását a kívánt kationnak megfelelő bázissal (pl. NaOH, KOH) pH= 9-10 értékre állítjuk be. A kapott só ismert módon kinyerhető, például szűréssel vagy az oldószer elpárlásával. A sóképzést előnyös módon úgy végezhet­jük, hogy az A80190 antibiotikumot (sav for­mában) vízzel nem elegyedő oldószerben, pél­dául etil-acetátban oldjuk, azonos térfogatú 45 vizet adunk hozzá, és a keverék kémhatását a megfelelő bázissal (pl. NaOH, KOH, stb.) pH=10 értékre állítjuk be. Az elválasztott szerves fázist vízzel mossuk, és szárazra pá­roljuk. A bepárlási maradékot dioxánban fa- 50 gyasztva szárítjuk. A sót megfelelő oldószer­ből, például pentánból kristályosíthatjuk. A szerves aminokkal képzett sókat hasonló módon készíthetjük. így például az A80190 megfelelő oldószerben, például acetonban ké- 55 szült oldatához gáz vagy folyékony halmaz­­állapotú amint adunk, majd az oldószert és az amin feleslegét bepárlással eltávolítjuk. Az A80190 alkanoilészterét úgy állítjuk elő, hogy az A80190 antibiotikumot megfelelő 60 savanhidriddel vagy savkloriddal reagáltat­­juk. Az A80190 egyik hidroxilcsoportján meg­történik az észtereződés. Ezeket az észtereket rendszerint úgy készítjük el, hogy az A80190- et szobahőmérsékleten például savanhidriddel 55 reagáltatjuk. 13 8 Az (1) képletű A 80190 halogén-fenil-ami­­no-karbonil-származékához úgy juthatunk hozzá, hogy az A 80190-et vagy sóját halogén­­-fenil-izocianáttal reagáltatjuk. Előnyösen az A 80190 sóját, főleg nátrium­­sóját használjuk. Az izocianátot kis, például 10%-os, feleslegben kell alkalmazni, hogy a monoszármazékot optimális mennyiségben kapjuk meg. A reakciót előnyösen közömbös oldószerben végezzük. Alkalmas oldószerek a klórozott szénhidrogének — széntetraklorid, metilén-klorid vagy kloroform-, vagy aromás szénhidrogének — benzol vagy toluol. A reak­ció hőmérsékletnek nincs döntő jelentősége, végezhetjük a reakciót 0°C és a reakciókeve­rék forráspontja között, de előnyös szobahő­mérsékleten dolgozni Az A 80190 vegyületek gátolják az álla­tokra és növényekre nézve kórokozó baktériu­mok és gombák növekedését. Az A80190 gát­ló hatását a VI. táblázatban foglaljuk össze. Az aktivitás meghatározására a szokásos ko­rong-diffúziós módszer alkalmazzuk (6 mm átmérőjű szűrőpapír korongot a vizsgálandó anyag I mg/ml koncentrációjú oldatába már­tunk, a korongot agarlemezre helyezzük, mely­ben a vizsgálati mikroorganizmust elszusz­­pendáltuk). VI. TÁBLÁZAT Az A80190 antibakteriális hatása mikroorganizmus gátlási zóna (mm átmérő) Staphylococcus aureus 17 Bacillus subtilis 23 Micrococcus luteus 20, Mycobacterium avium 21 Saccharomyces pastorianus 10 Neurospora crassa 14 Candida albicans 14 Az A80190 vegyületek antimikrobiális ak­tivitásának egyik fontos jellemzője, hogy ana­erob baktériumokkal szemben hatásosak. A különféle anaerob baktériumokkal szembeni minimális gátlási koncentrációkat (MIC) a VI". táblázatban adjuk meg. Az értékeket a szokásos agarhígításos vizsgálattal állapítot­tuk meg. A végpontokat 24 órás inkubáció után határoztuk meg. VII. TÁBLÁZAT . Anaerob baktérium izolátumok érzékeny­sége az A80190-nel szemben anaerob baktérium MIC (pg/ml) Clostridium difficile 2994 <0,5 Clostridium perfringens 81 <0,5 Clostridium speticium 1128 <0,5 Eubacterium aerofaciens 1235 <0,5 Peptococcus asaccharolyti­­cus 1302 1 Peptococcus prevoti 1281 <0,5

Next

/
Oldalképek
Tartalom