195251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az új A80190 jelű antibiotikum származékai és ezeket tartalmazó gyógyhatású készítmények előállítására
dura and related Actinomycètes", J. Gen. Microbiol. 112, 95-111 (1970); M.iGoodfellow és K. P. Schaal:'„Identification methods for Nocardia, Actinomadura and Rhodococcus", in F. A. Skinner és D. W. Lovelock (szerk). „Identification methods for mierobiologists" (2 kiad.) 261-276. old., The society for applied microbiology technical series. 14. szám, Academie Press, New York (1979); L. H. Huang: „Actinomadura macra sp. nov., the producer of antibioties CP-47433 and CP-47434", Int. J. Syst. Bacteriol., 30, 565-568 (1980); H. A. Lechevalier és M. P. Lechevalier: „A critical evaluation of the genera of aerobic Actinomycètes", in: H. Prauser (szerk.), „The Actinomycetales", 393-405. old., Gustav Fisher Verlag, Jena). A meghatározásokhoz a Streptomyces fajok jellemzésére használt International Streptomyces Project (ISP) módszereit használjuk [E. B. Shir ling és D. Gottlieb: „Methods for characterization of Streptomyces species", Int. J. Syst. Bacteriol., 16, 31ß-340 (1966)], néhány kiegészítő vizsgálatot is felhasználva [D. J. Blazevic és G. M. Ederer: „Principles of biochemical tests in diagnostic microbiology", John Wiley and Sons, Inc., New York, 1975], A szénhásznosítást ISP-9 alaptáptalajon határozzuk meg, a szűrve sterilizált szénforrást 1,0% végkoncentrációban adva hozzá. A lemezeket 30°C hőmérsékleten inkubáljuk, és 14 nap elmúltával értékeljük ki. A melanoid pigment termelést (kromatogenitás) ISP-1 (tripton/élesztőkivonat), ISP-6 (pepton/élesztőkivonat /vas/agar), ISP-7 (tirozinos agar) és tirozint nem tartalmazó, módosított ISP-7 táptalajon vizsgáljuk. A keményítőhidrolízist ISP-4 táptalajon (szervetlen sók/keményítős agar) határozzuk meg, a keményítő jelenlétét jóddal kimutatva (Blazevic és Ederer, 1. fent). A morfológia vizsgálatához fénymikroszkópot, a spórafelszín tanulmányozásához scanning elektron mikroszkópot használunk. A nátrium-klorid-türés megállapításához NaCI-ot adunk az ISP-2 agaros táptalajhoz a kívánt koncentrációban. A színek megnevezéséhez az ICSS-NBS Centroid Color Charts 2106,számú standard mintát (National Burean of Standards, 1958, U.S. Deportment of Commerce, Washington, D. C.) és a Color Harmony Manual (4. kiadás. Container Corporation of America, Chicago, Illinois, 1958) színtáblázatát használjuk. A teljes sejt hidrolizátumából a diamino-pimelinsav (DAP) izomerjeit és a szénhidrátokat kromatográfiával azonosítjuk Becker és munkatársai [B.Becker, M.P. Lechevalier, R.E. Gordon és H.A. Lechevalier: „Rapid differentiation between Nocardia and Streptomyces by paper chromatography of whole-cell hydrolysates", Appl. Microbiol., 12, 421-423, (1964)] és Lechavalier módszerével [M.P. Lechavalier: „Identification of aerobic Actino-3 mycetes of clinical importonce”, J.Lab.Clin. Med., 71, 934-944 (1968)]. A lizozimrezisztenciát Gordon módszerével mérjük [R.E. Gordon és D.A. Barnett: „Resistance to rifampin and lysozyme of strains of some species of Mycobacterium and Nocardia as a toxonamic tool", Int. J. Syst. Bacteriol., 27, 176-178 (1977)]. Az antibiötikumrezisztenciát a mikroorganizmussal beoltott ISP-2 agarlemezre helyezett korongokkal állapítjuk meg. A foszfatáz és ureáz aktivitást Blazevic által leírt módszerrel (1. fent) vizsgáljuk. A mikolsav meghatározását Minnikin által közölt eljáráson alapuló módszerrel végezzük [D E. Minnikin, L. Alshamaony és M. Goodfellow: „Differentiation of Mycobacterium, Nocardia, and related taxa by thin-layer chromatographic analysis of whole-organism methanolysates”, J. Gen. Microbiol., 88, 200-204 (1975)]. A foszfolipidanalizist Lechevalier által leírtak nyomán végezzük [M.P. Lechavalier, C.De Bievre és H. Lechevalier: „Chemotaxonomy of aerobic Actinomycètes: phosholipid composition, „Biochemical systematies and ecology, 5, 249-260 (1977)]. A tenyészet jellemzői: szintetikus táptalajon a mikroorganizmus növekedése általában gyenge, összetett szerves táptalajon jobb. Légmieéliumok nincsenek, csak az ISP-4 táptalajon és a nátrium-butirátos agaron nyomokban. Spórásodásnál a spórák színe a Tresner és Backus rendszer szerint [ (Tresner and Backus System. H.D. Tresner és E. J. Backus. „System 'of color wheels for Streptomycete taxonomy", Appl. .Microbiol., 11 335-338 ( 1956) ] osztriga fehér (oyster white). A fonák színe sárgás szürkétől barnáig változik. Oldható pigment nem keletkezik, kivéve egy nagyon világos, barna oldható pigment termelődést az ISP-2 táptalajon és sötétbarna pigment megjelenését az élesztő/dextróz agaron. A tenyészet jellemzőit az I. táblázatban foglaljuk össze. I. TÁBLÁZAT Az NRRL 15878 és az Actinomadura macra tenyészetének jellemzői különböző agaros táptalajon táptalaj NRRL 15878 A. macra N: jó (főleg felületi) erőteljes ISP-2 F: 61. gy. Br 43. m. rBr -*• 56 deep. Br. L: nincs nincs Op.: nagyon halvány nagyon halvány barna barna 4 N: gyenge közepes ISP-3 F: 93. y Gray 5. m. Pink L: nyomokban: b nincs White néhány szétszórt egyedi csomó Op.: nincs nincs 195251 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
