195245. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sejthalmazból meghatározott biológiai sejtek kiválasztására, a kiválasztott sejtek legalább egy tulajdonságának megfigyelésére

195245 den 101 vezetékben az elektromos poten­ciál szelektív szabályozására. A 100 sejt hordozóhoz a kiválasztott sejtek megtartá­sára minden 101 vezetéket ugyanolyan po­tenciálértéken tarthatunk, amely ellenkező előjelű, mint a sejtek töltéspontenciálja és így vonzóerőt biztosítunk. Ha szükség van valamely A helyen levő sejt eltávolítá­sára (17. ábra), a szomszédos Vx2, Vrs, V^i és Vy2 vezetékek együttesét megfelelő potenciál­ra kapcsoljuk, és ily módon elérhetjük, hogy az A helyen levő sejt a 100 sejt­­hordozóból kiessen. A 100 sejthordozó az integrált áramkörök gyártásából jól ismert technikákkal állít­ható elő. Ionos oldatok, tehát például a PBS-oldat esetében a mérések során fi­gyelembe kel! venni, hogy lehetségesek olyan felületi töltések, amelyek nemkívánatos befolyást gyakorolnak. Ebből a célból a 100 sejthordozó megfelelő módon szigetelő réteg­gel látható el, és a csatornába kivezetett vezetékeket tartalmaz. Ennek hatására az ionok semlegesítődnek, a felületen íonbevo­­nat nem képződik, és így előnytelen po­tenciálváltozások nem alakulhatnak ki. Egy másik lehetőség olyan nem-ionos szerves oldatok alkalmazása, amelyek az eljárásnak ebben a szakaszában a 100 sejthordozó munkáját nem befolyásolják kedvezőtlenül. Ilyen oldatok készülhetnek például a lipi­­dekből. A találmány szerinti eljárással lehetővé válik egy-egy sejt szelektív kiválasztása a többi sejt közül. Ez igen előnyös a kli­nikai eljárások során, a klónozás folyama­tában. Kiválasztott sejtekből lehet kiónokat gyártani, és ehhez a sejteket a talál­mány szerinti eljárást alkalmazva kiválasz­tott kritériumok alapján lehet kiemelni. így például jól ismert, hogy bizonyos beteg­ségektől, például bőrráktól szenvedő sze­mélyek teste különleges azonosítható sejte­ket állít elő, amelyek feladata a beteg­ség legyőzése vagy leküzdése a kóros sej­tek elpusztításával. A sikerhez azonban az kell, hogy ezekből a gyilkos sejtekből megfelelő mennyiségű legyen a beteg szerve­zetében. A találmány szerinti eljárás alkal­mazásával a vér, a nyiroknedvek és más testnedvek felhasználhatók ilyen gyilkos sej­tek nagyobb számú előállítására, ha egy-egy gyilkos sejt belőlük kiválasztható. Az eddi­giekben leírt kiválasztási eljárást alkalmaz­va a gyilkos sejteket kiemeljük a többi sej­tek közül, majd a jól ismert, alkalmas sejtszaporításos eljárások segítségével sza­porítjuk őket, és nagyobb mennyiségben visszajuttatjuk a beteg szervezetébe, aki így saját szervezetétől nem ide.gen sej­teket kap a betegség legyőzése céljából. Ebben az esetben semmiféle kilökődési re­akciótól nem kell tartani, hiszen a sejtek a beteg szervezetéből származó sejtekkel azo­nosak. így tehát a találmány szerinti eljá­27 rás alkalmas lehet a beteg szervezetbe olyan sejtek visszavezetésére, amellyel a fertőzés, betegség leküzdhető. Ki kell emelni, hogy bár az eddigiek­ben elmondottak szerint a vizsgálathoz szük­séges sejtek kiválasztása a sejthordozón le­vő sejtek közül akár a kiválasztott sejtek kiemelésével és a többi sejteknek a sejt­­hordozón való meghagyásával akár -pedig a sejthordozóról a vizsgálatok szempontjából érdektelen sejtek eltávolításával, és csak a szükséges sejteknek a sejthordozón való meg­hagyásával végezhető el, ha kívánatos, az elválasztás más módon is biztosítható, pél­dául úgy, hogy a vizsgálat szempontjá­ból érdektelen sejteket a megfelelő nyílá­sokban a sejthordozón megöljük, és ily mó­don a nyílásokban csak a további vizsgála­tokhoz szükséges sejtek maradnak. A sejtek­nek a nyílásokban történő, tehát, in situ megölése jól biztosítható lézersugárzás­sal, amelyet meghatározott címeken levő sejtekre irányítunk. Természetesen hason­ló vagy analóg eljárások is alkalmazhatók. A nyílásokban levő nagyobb sejtek vagy életképtelen sejtek úgy is tekinthetők, hogy azokat a sejthordozóból már eltávolítottuk vagy kiválasztottuk, mivel az életképtelen sejtek a vizsgálat szempontjából érdektele­nek. Ennek megfelelően a sejtek eltávolí­tása a találmány értelmében a sejthordo­zóból való kiemelést vagy a sejtek in situ megölését is jelenti. Amikor a vizsgálat szempontjából érde­kes sejt szaporításáról kell dönteni, lénye­ges lehet, hogy az többféle módon is el­végezhető: a) a szaporítandó sejteket eltávolítjuk a sejthordozóról, amely a vizsgálat szem­pontjából lényegtelen élő sejteket is tartal­maz; b) azokat a sejteket távolítjuk el a sejt­hordozóról, amelyek a vizsgálat szempontjá­ból érdektelenek és ezután megfelelő módon ismert technikákkal a kiválasztott sejteket szaporítjuk; és c) megöljük azokat a sejteket, amelyek a vizsgálat szempontjából nem érdekesek, még amikor azok a sejthordozó nyílásai­ban vannak és a kiválasztott sejteket in situ, vagyis a sejthordozó nyílásaiban sza­porítjuk. Mivel a találmány alapelveit specifikus rendszerekkel, alkalmazásokkal és módsze­rekkel kapcsolatban írtuk le, nyilván­valónak kell tekinteni, hogy a jelen leírás csak magyarázatul szolgálhat, és semmi­féleképpen sem lehet a szabadalmi igény korlátozásának alapja. A biológiai kutatásban, a klinikai keze­lésben és az ipari gyakorlatban a jelen találmány számos új alkalmazási lehetőséget teremt meg. Várható, és ezt az előzetes kísérletek kielégítő módon bizonyították, hogy vannak olyan optikai paraméterek, ame­lyek a sejtek ciklikus fázisaival kapcsolód-28 15 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom