195244. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes széndioxidban gazdag, alacsony alkoholtartalmú italok előállítására almából

A találmány tárgya eljárás természetes Izén-dioxidban gazdag, alacsony alkohol­­iártalmú italok előállítására almából. Hazánk almatermését eddig almasűrít­­fnény és almabor előállítására használták. A sűrítmény nehezen értékesíthető és felhasz­nálása megoldatlan. Az almaborok — az alapanyagok sajátos, szőlőtől eltérő össze­tétele és megfelelő erjesztő élesztőtörzsek hiánya miatt — általában cefreízűek, fülled­tek, élvezeti értékük elenyésző. A jobb erjeszt­­hetőség érdekében pótlólag adagolt répacukor Jíierjedése diszharmonikus alkoholtöbbletet eredményez, ezenkívül a kész ital illat- és za­matszegény, szomjúságoltó hatása is kicsi. A 29 12 316 számú NSZK nyilvánosságra­­hozatali irat alacsony alkoholtartalmú italok, különösen sörök előállítását ismerteti. Ennek értelmében a szokásos módon erjesztett italt a teljes erjesztési idő lejárta előtt elvezetik az erjesztő tartályból és nyomás alatti szén­dioxiddal addig kezelik, amíg az ital alko­holtartalma a kívánt értékre nem csökken. A 31 40 095 számú NSZK nyilvánosságra­­hozatali irat szerint úgy állítanak elő alacsony alkoholtartalmú, szénsavat és cukrot tárták mazó italokat, hogy vizes cukor-oldatot ké­szítenek, és a kész italhoz szükséges szénsav­­gázt az oldat cukortartalmának zárt térben, élesztő jelenlétében végzett gyors alkoholos erjesztésével állítják elő,és az erjedést meg­szakítják, mielőtt jelentős mennyiségű alko­hol keletkezhetne, az el nem erjedt cukor biz­tosítja az ital édességét. Az italt ezután gyü­mölcslével és aromaanyagokkal keverik össze, ezek egy részét az eljárás kezdetén is hoz­záadhatják a vizes cukor-oldathoz. Mindkét eljárás célja az, hogy az erjedés során kelet­kező összes anyag az italban maradjon, ki­véve az etilalkoholt. A találmány feladata olyan eljárás kidol­gozása, amellyel répacukor adagolása nélkül kellemes ízű és illatú, a szomjat jól oltó, élén­kítő hatású ital állítható elő almából. A találmány alapja az a felismerés, hogy almából kizárólag az alma természetes cu­kortartalmának a felhasználásával kitűnő élvezeti értékű italok állíthatók elő, ha az almaié erjesztését speciális élesztőtörzsek és enzimek jelenlétében végezzük és megőrizzük íz erjedes során keletkezett szén-dioxid egy részét. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy az almából ismert módon, zúzással és préseléssel almalevet és törkölyt nyerünk, majd I. az almalevet a) políszacharid- és/vagy pektinbontó enzim, valamint alma erjesztésére alkalmas élesztőtörzs hozzáadása után nyomás alatt erjesztjük, eközben a szén-dioxid fölösleget el­távolítjuk, majd adott esetben a kapott alap­italt aromaanyagok, valamint kívánt eset­ben almasűrítmény, glicerin és/vagy étkezési sav hozzáadásával aromásítjuk, vagy 1 b) vákuumban besűrítjük, az illő aroma­komponenst külön felfogjuk és ismert módon tartósítjuk, a sűrítményt 60—120 g/liter cu­kortartalomra visszahígítjuk, majd poliszacha­­rid- és/vagy pektinbontó enzim, valamint al­ma erjesztésére alkalmas élesztőtörzs hozzá­adása után nyomás alatt erjesztjük, eközben a szén-dioxid fölösleget eltávolítjuk, szükség esetén a kapott alapital cukortartalmát alma­sűrítmény beadagolásával legfeljebb 30 g/li­­terre, alkoholtartalmát almalével történő hí­gítással 5—6 térfogat%-ra állítjuk, majd al­ma erjesztésére alkalmas, alkohol- és szén-di­oxid-tűrő élesztőtörzs hozzáadása után újra erjesztjük, végül adott esetben aromaanyagok, valamint kívánt esetben almasűrítmény, gli­cerin és/vagy étkezési sav hozzáadásával aromásítjuk, vagy II. a törkölyt políszacharid- és/vagy pek­tinbontó enzimet, étkezési savat és 25—50% almalevet tartalmazó vízzel extraháljuk, az extiakciós lé cukortartalmát almasűrítmény­­nyel 60—120 g/literre állítjuk, majd poli­sza charid- és/vagy pektinbontó enzim, vala­mint alma erjesztésére alkalmas, alkohol- és szén-dioxid-tűrő élesztőtörzs hozzáadása után nyomás alatt erjesztjük, eközben a szén­­-dioxid fölösleget eltávolítjuk, végül adott eset­ben a kapott alapitalt aromaanyagok, vala­mint kívánt esetben almasűrítmény, glicerin és/vagy étkezési sav hozzáadásával aromásít­juk Az I. a) eljárás esetén célszerűen úgy já­runk el, hogy a körülbelül 20°C hőmérsékletű almalevet az enzimkészítmény beadagolása után beoltjuk az élesztőtörzzsel, és az erjesz­tést 15°C alatti hőmérsékleten nyomásálló tartályban végezzük, ahonnan a szén-dioxid fölösleg a biztonsági szelepen át eltávozik. A kierjedt alapitalt a szokásos módon derít­jük, szűrjük, kénessav-tartalmát 40 mg S02/li­­ter körüli értékre állítjuk, majd a töltőital előállításáig védőgáz alatt tároljuk. Az aro­­másításhoz az I.b) lépésben kapott aroma­­komponensen kívül bármilyen, italkészítésre általánosan alkalmazott aromakivonatot fel­használhatunk, ezek a kereskedelemből besze­rezhetők. Az I.b) eljárás előnyös módja szerint az almalevet aromavisszanyerővei ellátott beren­dezésen, vákuumban, 40°C körüli hőmérsék­leten bepároljuk. A kettős kondenzációval felfcgott illő aromakomponenst ismert módon tartósítva vagy ß-ciklodextrinbe ágyazva tá­roljuk. A sűrítményt vízzel eredeti térfoga­tára visszahígítjuk, hozzáadjuk az enzimké­szítményt, beoltjuk az élesztőtörzzsel és 20°C a lat i hőmérsékleten, zárt rendszerben er­jesztjük. Zajos erjedés esetén cukortartal­mát almasűrítménnyel növeljük és derítő­­szert is beadagolunk. A kapott alapital alko­hol- és cukortartalmát derítés és szűrés után szükség esetén beállítjuk, majd az erjesz­tést egy alkohol- és szén-dioxid-tűrő élesz­tőtől zs jelenlétében megismételjük. Körül-2 3 195244 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom