195235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furángyanta-habok előállítására
20 percig legalább 0,35 mól 36 tömeg%-os formaldehid-oldattal reagáitattuk. A nyert kénsav alapú polimersav-katalizátor savszáma 205—720 mgKOH/g és viszkozitása 20°C-on 35—110 mPas. c) 1 mól dodecil-benzol-szulfonsavat 65— 75°C-on 0,8—1,17 mól karbamiddal 30 percig, majd legalább 0,22 mól 36 tömeg%-os formaldehid-oldattal 20 percig reagáitattuk és olyan katalizátort kaptunk, melynek savszáma 130—164 mgKOH/g és viszkozitása 20°C-on 2300—2800 mPas. Ezek a katalizátorok furángyanták habosítására az irodalomból nem ismeretesek és újdonságukon túlmenően nemcsak hogy kiváló hatást fejtenek ki, felülmúlva az eddig használatos anyagok hatását, hanem technológiai előnyt is biztosítanak a gyártás során. Például a kénsav karbamíd komplexe formaldehiddel kondenzált polimerjének egyik lényeges előnye, hogy nincs szükség alkohol használatára, ami eddig kénsav katalizátor alkalmazása esetén hígítóként szerepelt. Ily módon egyrészt a tűzveszélyt és a kénsav okozta utólagos korróziót sikerült kiküszöbölnünk, másrészt sikerült valamennyi katalizátorunk alkalmazásakor fékezett hatást elérnünk, ugyanis a katalizátor csökkent savszámán túlmenően az expanzióval szinkron exoterm térhálósodásban sebességmeghatározó lépés a polimersav-katalizátor szerves beépülése a térhálóba. Az ily módon fékezetté vált térhálósodási reakció egyben a komponensek megfelelően alapos elkeverését, valamennyi molekula kielégítő elreagálását és a habnak a rendelkezésre álló térben történő egyenletes, minden irányban való, formakitöltő expanzióját eredményezi. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy legalább egy furángyűrűt tartalmazó monomerek vagy ilyen monomerek elegyeinek max. 100 tömeg% mennyiségű karbamiddal alkotott keverékének formaldehiddel kondenzált termékét az összes gyanta tömegére számítva 10—100tömeg% mennyiségű erőművi szénpernyével, 0—24 tömeg% hajtóanyaggal, célszerűen metilén-kloriddal vagy Freon 113-mal, (triklór-, trifluor-etán) 0—6 tömeg% felületaktív anyaggal elkeverjük, s az így nyert elegyhez annak tömegére számítva 10—30 tömeg% mennyiségben p-m-krezol-szulfonsav karbamíd komplexének formaldehiddel kondenzált polimerjét vagy kénsav karbamíd komplexének formaldehiddel kondenzált polimerjét vagy dodecilbenzol-szulfonsav karbamid komplexének formaldehiddel kondenzált polimerjét hozzákeverjük, majd ezt a keveréket atmoszférikus nyomáson és szobahőmérsékleten expandáltatjuk, amikor is az anyag eredeti térfogatának többszörösére terjed ki és megszilárdul. Végül, ha a kiindulási előkondenzátum előállítási alapanyaga karbamidot is tartalmazott, a habot szükség szerint 120—170°C-on hőkezeljük. Ily módon finom — és nagymértékben zárt — cellás, 3 egyenletes cellaeloszlású habkompozíciót nyerünk. Az így előállított termék fokozott hő- és tűzállóságával, valamint kiváló hő- és hangszigetelő képességével tűnik ki. Igen előnyös az anyag térfogati tömege is, amely 35 és 80 kg/m3 közötti értéket mutat, ha ellennyomás nélkül engedjük a habot expandálni. A zárt cellák %-os mennyiségét az MSz 10192/10-82 szerint vizsgáltuk. Az eljárásunk segítségével nyert habszerkezet nagyszerű tulajdonságai mellett még igen nagy előnyt jelent az is, hogy a gyártási technológia nem igényel bonyolult berendezéseket, hiszen az előzőekben felsorolt komponensek akár egy nyitott edényben is összekeverhetek és utána a keverék egyenesen beönthető a felhasználás helyére, mivel erre az alapkeverék viszonylag alacsony viszkozitása lehetőséget nyújt. Megoldható a keverés egy mobil berendezéshez tartozó keverőfejben is, amikor is lehetőség nyílik a kihabosodni készülő keveréknek adott esetben szűk nyíláson való bejuttatására is. Ezen alkalmazási mód előnye abban nyilvánul meg, hogy a kész keveréket cementkötésű faőrleménylapok, faforgács-, farost-, furnér- és pozdorjalemezek, fémlapok, polimer alapkomponensü töltött és töltetlen lapok és lemezek, nádszövetek vagy kétrétegű falszerkezetek, távhővezetékek és melegvízcsövek, valamint burkolóköpenyük, illetve burkolócsövük közé juttatva szigetelő szerkezetek alakíthatók ki, adott esetben ragasztás, csavarozás vagy egyéb külső megfogási mód igénye nélkül. Ilyenkor ugyanis a hab teljes egészében kitölti a rendelkezésre álló teret és saját ragadása folytán még az elemeket is összetartja. Vannak olyan felhasználási területek, amelyeknél a gyantahab fokozott szilárdsága az elsődleges követelmény. Kísérleteink .az ilyen esetekre is kiterjedtek és megállapítottuk, hogy erősítő anyagként többek között kiválóan alkalmas a finomszálú, zúzott rizshéj és a rizshéjhamu, valamint ezeknek a keveréke. A találmány lényegét az alábbiakban kívánjuk közelebbről is megvilágítani anélkül, hogy a példákkal korlátozni kívánnánk az oltalom terjedelmét. 1. példa 50 g ipari furfuril-alkohol-formaldehid kondenzációs műgyantába (Furafor A, Egyesült vegyiművek, viszkozitás 50?C-on 60 — 200 mPas) belekevertünk 10 g 2200 cm2/g fajlagos felületű erőművi szénpernyét, 5 g metiién-kloridot, 1,5 g alkii-poli-(glikol-éter) - -szulfát-Na felületaktív anyagot (Évidet 27, Egyesült Vegyiművek). Homogenízálás után katalizátorként 5 g krezol alapú polimersavat (viszkozitás 20°C-on 2500 mPas, savszám: 280 mgKOH/g) kevertünk az elegyhez és így szobahőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson expandáltatok. Mintegy 40—50 mp múlva az anyag kihabzott és egy-két perc 4 3 195235 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
