195176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4,-difluor- 5-halogén-, ill. 2,4,-difluor- 3,5-dihalogén-benzol származékok előállítására

7 195176 8 ridet alkalmazunk, akkor a reakció lefutását a „D“ reakcióvázlat szemlélteti. Ha például a „C“ módszer szerint kiindulá­si anyagként 6-klór-1 -ciklopropi!-8-fluor-1,4- -dihidro-4-oxo-7- ( 1 - piperazinil ) -3-kinoIin­­-karbonsavat és metil-vinil-ketont alkalma­zunk, akkor a reakció menetét az „E“ reak­cióvázlat szemlélteti. Az „A“ módszer szerint kiindulási anyag­ként alkalmazott (II’) általános képletű 1 -ciklopropil-6,7,8-trihalogén-l ,4-dihidro-4- -oxo-3-kinoIin-karbonsavat az „F“ reakció­­vázlat szerint állítjuk elő.. Eszerint malon­­sav-dietil-észtert (2) acilezünk megfelelő benzoil-fluoriddal,illetve-kloriddal (1) aroil­­-malon-észterré (3) magnézium-etilát jelen­létében, (Organicum, 3. kiadás, 1964, 438. old.) A (3) képletű vegyület katalitikus mennyi­ségű kénsav vagy p-toluol-szulfonsavval vég­zett vizes közegű parciális elszappanosításá­­val jó kitermeléssel állítjuk elő a (4) képletű aroil-ecetsav-etil-észtert, amely ortohangya­­sav-trietil-észter-acetanhidriddel az (5) kép­letű 2- (2,3,4,5-tetrahalogén-benzoil ) -3-etoxi­­-akrilsav-etil-észterré alakul. Az (5) képletű vegyületet ciklopropil-aminnal oldószerben, így például metilén-kloriddal, alkoholban, kloroformban, ciklohexánban vagy toluol­­ban enyhén exoterm reakcióval a (6) kép­letű közbenső termékké átalakíthatjuk. A (6) képletű vegyületnek a (7) képletű vegyületté történő cíklizá lódási reakcióját kb. 60—300°C, előnyösen 80—180°C hőmér­sékleten folytatjuk le. Hígítószerként a következő oldószereket alkalmazhatjuk: dioxán, dimetil-szulfoxid N-metil-pirrolidon, szulfolán, hexametil-fosz­­forsav-trizamid és előnyösen N,N-dimetil­­-formamid. Savmegkötőszerként ebben a reakciólép­csőben a következő vegyületeket alkalmaz­hatjuk: kálium-tere.-butanolát, butil-lítium, lítium-fenil, fenil-magnézium-bromid, nátri­­um-metilát, nátrium-hidrid, nátrium- vagy ká­lium-karbonát és különösen előnyösen kálium­vagy nátrium-fluorid. Előnyösen 10 mól% bá­zis felesleget alkalmazhatunk. Az utolsó lépésben a (7) képletű vegyület észter-hidrolízisét bázikus vagy savas közeg­ben végezzük és így a (II’) általános képletű l-ciklopropil-6,7,8-trihalogén-l ,4-dihídro-4- -oxo-3-kinolin-karbonsavat állítjuk elő. Az ebben az eljárásban a kiindulási anyag­ként alkalmazott ‘(1) képletű vegyületet a „G“ reakcióvázlat szerint, a következő módon állítjuk elő: 3,5-diklór-2,4-difluor-benzoil-fluo­­ridot (forráspont 97°C/20mbar, n20= 1,5148) és 5-klór-2,3,4-trifluor-benzoil-fluoridot (for­ráspont 68—70°C/20 mbar nő0 = 1,4764) állí­tunk elő egymás mellett, ha szulfolánban magas hőmérsékleten tetraklór-benzoil-klori­­dot hevítünk kálium-fluoriddal. A 2,4,5-trifluor-benzoesav klórozását klór­­szulfonsavban folytatjuk le, amikor is 3-klór­­-2,4,5-trífluor-benzoesav keletkezik, amelyet a „H“ reakcióvázlat szerint nyerstermékként tionil-kloriddal 3-klór-2,4,5-trifluor-benzoil­­-kloriddá alakítjuk (forráspont: 94°C/ /18 mbar) nl° = 1,5164. A kiindulási anyagként alkalmazott (III) általános képletű amiriok ismertek és iro­dalomból ismert eljárással előállíthatok (4166 180 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi irat, J. Med. Chem. 26, 1116 (1983)). 2-Aril-piperazinokból katalitikus hid - rogénezéssel állítjuk elő a megfelelő 2-ciklo­­hexil-piperazinokat. így például 2-ciklohexil­­-piperazint (viasz-szerű, olvadáspontja: 71 — 73°C). Példaként a következő vegyületeket említjük meg: morfolin, piperidin, tiomorfolin, pirrolidin, piperazin, N-metil-piperazin, N-etil­­-piperazin, N-(2-hidroxi-etil)-piperazin, N­­-formil-piperazin, 2-metil-piperazin, 1,2-di­­netil-piperazin, cisz- és transz-2,5-dimetil­­piperazin, cisz- és transz-2,6-dimetil-piper­­azin, 2-etil-piperazin, 2-propil-piperazin, 2-izo­­propil-piperazin, 2-izobutiI-piperazin, 2-piper­­azinon, 1-metii-2-piperazinon, 1 -etil-2-piper­­azinon, 2-ciklohexil-píperazin, 2-fenil-piper­­azin, 2- (4-klór-fenil)-piperazin, 2-(4-fluor­­fenil)-piperazin, 2- (4-bróm-fenil)-piperazin, 2- (4-metil-fenil) -piperazin, 2- (4-bifenilil) -pi­perazin, 2- (4-metoxi-feniI)-piperazin, 2- (4-benzil-oxi-fenil) -piperazin, 2- (4-hidroxi-fe­ni!)-piperazin, 2-(4-nitro-fenil)-piperazin, 2- (3-nitro-fenil)-piperazin, 2-(4-piperidino-fe­­nil) -piperazin, 2- (3,4-dimetoxi-feníl) -piper­azin, 2-(3,4,5-trimetoxi-fenil)-piperazin, 2- -(3,4-dimetoxi-6-metil)-piperazin, 2-(2-tieníI)­­-piperazin, 3-amino-pirrolidin. A kiindulási anyagként alkalmazott (V) általános képletű vegyü leiek ismertek és közü­lük példaként a következőket említjük meg: metil-jodid, metil-bromid, etil-jodid, etil-bro­­mid, etil-klorid, 2-hidroxi-etil-klorid, 3-hidroxi­­- p rop i I - k lórid, 4-hid roxi-bu til-klór id, n-propil­­-bromid, í-propiI-jódid, n-butil-bromid, i-butil­­-bromid, szek-butil-klorid, n-pentil-klorid, 3- metil-butil-klorid, n-hexil-bromid, hangya­­sav-ecetsavanhidrid, ecetsavanhidrid, propion­­savanhidrid, acetil - klór id, klór-acetil-klorid, d iklór-aceti l-klorid, bróm-acetil-bromid, vaj -savklorid, 4-klór-vajsavklorid, izovajsavklo­­rid, N- (terc-butoxi-karbonil) -glicin-4-nitro-fe­­nil-észter N- (terc-butoxi-karbonil)-I -alanin­­^-n it ro-fenil-észter, N- (terc-butoxi-karbonil ) - -L-leucin-4-nitro-fenil-észter, N- (terc-butoxi­­-karbonil) -valin-4-nitro-fenil-észter, 3-metoxi­­-propionsav-klorid, klór-szénsav-metil-észter, k ór-szénsav-etil-észter, klór-szén sa v-n-but il - -észter, dietil-karbonát, klór-cián, difeniI-kar­bonát, bróm-cián, dimetil-karbamidsav-kloríd, metán-szulfonsavklorid, etán-szulfonsav-klo­­ri1, propán-1-szulfonsavklorid, hangyasav. A találmány szerinti eljárásban alkalma­zott (VI) általános képletű vegyületek ismer­tek és ezekre a következe példákat említjük meg: Akr i i-n it r il, metil-vinil-keton, akrilsav-metil­­-észter, akrilsav-etil-észter. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom