195168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvizek tisztítására
195168 értekezései, K-D. Pamfilow, 105, Moszkva, 1976, 97—114 oldalak), fajlagos szűrési ellenállást (lásd: „Szennyvíziszap előkészítés mechanikus víztelenítésre" Műszaki Épületek Uniós Kutatóintézete, Moszkva, 1981. 45. oldal), az oxigénfelhasználás sebességét (lásd: „Water Research", II. 9. sz. 1977. 763—770 oldalak) és más kritériumokat. A találmány szerinti eljárásnál az ismert kritériumok közül bármelyiket lehet alkalmazni. Az aerob stabilizálás sebessége és ebből következően az aerob stabilizálás időtartama jelentős mértékben függ az iszap hőmérsékletétől a stabilizátoron belül. Ha az iszap hőmérséklete az aerob stabilizátorban változik, akkor az eljárás optimális időtartama is változik, amely időtartamra nem rothadó iszap nyeréséhez — amelynek jó vízleadó képességei vannak — szükség van, mivel az aerob stabilizátorban az iszap szintje változik az előzőekben ismertetett összefüggés szerint. Az aerob stabilizálási folyamat gyorsítása céljából az aerob stabilizálás előtt az előderítő medencében az iszapot gáztalanítjuk. Az előderítő medencében gázok (C02, H2S, S02, S03, N02, NHS, CH4, NH2) lehetnek, amelyek a derítőmedencébe a szennyvízzel együtt vihetők be. Pl. cellulóz vagy paríripari szennyvizekben kénsav van, ugyancsak kénsav van a kőolajipar és az anilin vegyipar szennyvizeiben. Ha az iszap az előderítő medencében hosszabb ideig tartózkodik, az anaerob körülmények között erjedési gázok is keletkeznek annak következtében, hogy a könynyen oxidálódó szerves komponensek egy része leépül. Az iszap aerob stabilizálásánál előderítő medencéből, ha azt felesleges elevenített iszappal keverjük, az említett gázok az aerob mikroorganizmusokra elnyomó hatást fejtenek ki, amennyiben az aerob stabilizálási folyamatot késleltetik. Az iszap gáztalanítása az előderítő medencében az aerob stabilizálás előtt a mikroorganizmusok katalizáló hatását kiküszöböli és lehetővé teszi, hogy az aerob stabilizálási folyamat felgyorsuljon. Az előderítő medencéből származó iszap gáztalanítását az aerob stabilizálás előtt vegyszerek hozzáadásával lehet elvégezni. Természetesen csak olyan vegyszereket lehet alkalmazni, hogy a képződő termékek az iszap további aerob stabilizálását ne gátolják. A vegyszerek hozzáadása után lehet az iszapot melegíteni, vákuumban szárítani, keverni, valamint szellőztetni. A szellőztetés igen előnyös, mert nemcsak a gázok eltávolítását teszi lehetővé, hanem az iszapot oxigénnel telíti, ami a felesleges elevenített iszapban lévő mikroorganizmusok életképességét előnyösen befolyásolja és égészében az aerob stabilizálási folyamat gyorsításához vezet. A gáztalanítás során a szellőztetés intenzitása és időtartama az iszap fajtájától, hőmérsékle5 4 tétől és telítettségi fokától függ. A szellőztetés előnyösen alkalmazott időtartama 5— 25 perc, ha a szellőztetés intenzitása 0,5— 1,5 m3/m3 óra. Ha a szellőztetést rövid ideig és kisebb intenzitással végezzük, akkor az nem biztosítja az iszap kielégítő gáztalanítását, hosszabb időtartam és nagyobb intenzitás pedig növeli a szellőztetéshez szükséges levegő mennyiségét anélkül, hogy az aerob stabilizálás paramétereit javítanák. Az aerob stabilizálás időtartamának lerövidítéséhez és a levegő felhasználás csökkentéséhez, valamint metán tartalmú gáz nyeréséhez célszerű, ha az iszap gáztalanítása előtt azt anaerob erjesztésnek vetjük alá. Eközben az iszap szerves anyagai nagymértékben leépülnek és olyan gáz képződik, amely 68—70% metánt tartalmaz. Ezt a gázt erergiaforrásként lehet felhasználni. A találmány szerinti e'járást szennyvizek kezelésére az alábbi módon kell foganatosítani. Szennyvíziszapot — amely felesleges elevenített iszapból vagy annak az előderítő medencéből származó iszappal való keverékéből áll — aerob stabilizátorba, amely elevenített iszap medence típusú tartályból áll, vezetünk be, és az iszap könnyen oxidálódó szerves részeinek biológiai oxidációja céljából aerob stabilizálásnak vetjük alá. Az aerob stabilizálás elvégzéséhez szükséges levegő mennyiségét abból kiindulva állapítjuk meg, hogy a feloldott oxigén koncentrációja a stabilizátorban legalább 2 mm legyen 1 liter iszapra vonatkoztatva, és az iszap átmosásakor annak szétkeverése ne jöjjön létre. A találmány szerinti aerob stabilizálást optimális körülmények között, az aerob stabilizátorban az iszap szintjének (h>) megtartása mellett az előzőkben ismertetett képlet szerint végezzük. Az aerob stabilizálás névleges időtartamát (tp), amely az iszap névleges hőmérsékletén (Tp) jó vízleadó képességű, nem rothadó iszapot eredményez, a folyamat befejezését jellemző kritériumok alapján határozzuk meg, aminél az iszap fajtáját, a könnyen oxilálódó szerves komponensek mennyiségét, a felesleges elevenített iszap és az előderítő medencéből származó iszap viszonyát és az iszapban lévő szilárd fázis koncentrációját kell figyelembe venni. Az iszap névleges hőmérsékletének (Tp) az aerob stabilizátorban az iszap legkisebb hőmérsékletét vesszük, amelynél az aerob stabilizáláshoz a maximális időtartamra van szükség. Az aerob stabilizátorban az iszap hőmérséklete (Ti) az évszakoktól függő hőmérsékletváltozások függvényében változik, valamint az üzem technológiai körülményeitől és az üzem és a tisztítóberendezés technológiai körülményeitől, pl. ha a tisztítóberendezésben 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
