195142. lajstromszámú szabadalom • Előrajzoló szerszám

195142 párhuzamos 11 karral azonos hosszúságúak. Ezeknek a méreteknek köszönhető, hogy a 13 és 14 tolókák teljes eltolási tartományában legyen metszéspontjuk a 17 hosszanti hasítékoknak. A két egymást keresztező 17 hosszanti vágat által szabadon maradó fe­lületen történik az előrajzolás. Legcélszerűbb, ha erre a célra egy a hosszanti hasítékok­hoz illesztett szerszámot használunk, ezál­tal a szerszám nagy beállítási pontosságát teljesen ki tudjuk használni. Az ábrázolt kiviteli alaknál két-két 13 és 14 tolóka található mindegyik 11 és 12 ka­ron. Minél több 13 és 14 tolókát alkal­mazunk, annál több pontot lehet előzetesen beállítani, majd utána felrajzolni. A 13 és 14 tolókák számának növelése érdekében célszerű nemcsak két kart, hanem akár három vagy négy kart is alkalmazni, azaz U-alakúra vagy téglalap alakúra kialakítani a szerkezetet. A tolókák vonalzóit ebben az esetben vastagság és magasság szempontjából úgy kell méretezni, hogy a különböző karokon futó tolókák egymást ne akadályozzák. Azáltal, hogy a különböző karokon egymás­sal párhuzamos tolókákat használunk, felére lehet csökkenteni a beállítható pon­tok közötti távolságot. Az ábrázolt kiviteli alaknál a mini­mális távolságot a 16 tölókavonalzó széles­sége adja meg. Ha ugyanis két egymással párhuzamos tolókát, pl. a 13.1 és 13.2 első tolókát ütközésig egymás mellé toljuk, ak­kor a 17 hosszanti hasítékok közötti távol­ság pontosan a 13 tolóka szélességének fe­lel meg. Ennél közelebb nem lehet összetol­ni a tolókákat. Ez csak az előbb említett ki­viteli alaknál lehetséges, ahol a párhuza­mos karokon lévő tolókákat egymás alá lehet tolni. Az egymás alá tolásnak azonban csak addik van értelme, amíg az egyik to­lóka a másik tolókának a hosszanti hasí­tékát el nem takarja. Mindenesetre az egyik to­lókának a hosszanti hasítéka közvetlenül rátolható a másik tolókára, miáltal a két to­lóka hosszanti hasítékai közötti távolság most már csak a tolóka szélességének a fele lesz. Elsősorban rácsszerkezeteknél, pl. az acél­iparban, kell olyan lapokat előrajzolni, ame­lyek élei nem 90°-os szöget zárnak be egymás­sal, hanem pl. 60°-ot, vagy más,a 90°-tól el­térő szöget. Ilyen esetekben kedvező a fel­rajzolás szempontjából, ha a 10 előrajzoló szerszám 11 és 12 karjai által bezárt szöget hozzá lehet illeszteni az élek által bezárt szöghöz. Ebből a célból előnyös, ha a két kar csuklósán, de rögzíthetően kapcsolódik egy­máshoz. Ahhoz, hogy a tolókák így is párhuza­mosan fussanak a karokhoz képest, tehát hogy a 17 hosszanti hasíték és a 19 mm-beosztás­­sal ellátott kar éle közötti távolságot pon­tosan be lehessen állítani, szükséges, hogy minden 16 tolókavonalzót megfelelő szögben elforgathassunk a hozzá tartozó 15 tolóka­­vezetőhöz képest. Tehát a szögbe beállítha­3 tó karokkal rendelkező előrajzoló szerszám­nál a 16 tolókavonalzók is csuklósán, de rögzíthetően kell csatlakozzanak a 15 tolóka­­vezetőkhöz. A 10 előrajzoló szerszám 11 és 12 karjai erősen eltérő hosszúságúak lehetnek. Előnyös, ha az egyik kar kb kétszer olyan hosszú, mint a másik. Minden esetben az a fontos, hogy legyen két egymást keresztező tolóka, amelyek a karokon futnak. Az említett el­rendezéssel egyszerűen és pontosan lehet beállítani a felrajzolandó pontokat, és utána tetszőleges számú munkadarabot lehet köny­­nyedén előrajzolni. Ez főleg a vasiparban előnyös, ahol gyakran több különböző előraj­­zolási mintát kell viszonylag nagyobb da­rabszámú lemezre felrajzolni, de a darab­szám nem akkora, hogy gazdaságos lenne speciális sablont készíteni. Amikor a találmány szerinti előrajzoló szerszámot beállítottuk az előrajzolandó pon­tokhoz, az előrajzolás történhet karctűvel, amit a hasítékok keresztezési pontjánál veze­tünk, vagy történhet közvetlenül pontozóval, a vágatok keresztezési pontjainál. Annak érde­kében, hogy a pontozó mindig kéznél legyen, és főleg, hogy a pontozót tisztán és sérülés nélkül lehessen vezetni, előnyös, ha minden tolókára eltolható pontozóvezetőt sze­relünk, amiben a pontozó a tolóka síkjára merőlegesen elmozgathatóan van befogva. A pontozót ilyen esetben a pontozóvesz­­sző segítségével toljuk a két hosszanti vágat keresztezési pontjába, majd elvégezzük a feljelölést. A kitűzött feladat egy lehetséges megol­dása szerint a találmány szerinti szerszám rendelkezik legalább az egyik karon futó egy olyan tolókával, amin legalább egy csúszóka található. így a tolókának a karon történő mozgatásával beállítható a feljelölendő pont egyik koordinátája, míg a másik koordi­náta beállítható a csúszókának a tolókán történő elmozgatásával. A beállítás lehetőségek sokrétegűsége en­nél a megoldásnál sokkal nagyobb, mint annál a megoldásnál, ahol csak a karokon el­mozgatható tolókák vannak. Itt ugyanis a felrajzolandó pontoknak csak az egyik koor­dinátája van rögzítve a tolóka által, míg a másik koordinátát több csúszókával több pont számára is be lehet állítani. Enné! a kivi­teli alaknál is össze lehet kapcsolva a legalább egy tolókával rendelkező kar egy másik karral, ami lehetővé teszi, hogy a nem derékszögű élekkel rendelkező munkadarabra is pontosan fel tudjuk helyezni a szerszá­mot. Az is lehetséges, hogy több kart alkal­mazunk U-alakban, és az egymással pár­huzamos karokon több tolókát helyezünk el, több csúszókával. A tolókák és a csúszókák mindig rögzíthető kivitelben készülnek. Ezál­tal a megadott koordinátákat egyszerűen és biztosan lehet beállítani. A csúszókákat a 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom