195134. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű ultrahang generátor

195134 2. és 3. ábrán a találmány szerinti generátor részét képező üllő felszerelési módja látható egy tartóelemen, részben ki­töréssel ábrázolva, illetve felül né­zetben i a 4. és 5. ábrákon a találmány szerinti gene­rátor részét képező üllő és kalapács egymással szemben elhelyezkedő fe­lületeinek párhuzamosságát automa­tikusan beállító áramkör kapcsolási vázlata; a 6. és 7. ábrákon a beállító áramkör különbö­ző pontjain mérhető jelalakok; a 8. ábrán a kalapács egy előnyös kialakítása és annak meghajtó rúdja látható; a 9. ábra a 8. ábra szerinti kalapács ütköző tárcsájában kifejlődő nyomáshullá­mokat-, a 10-12. ábrákon a generátor által "látott" akadály vizualizálására vagy képi megjelenítésére szolgáló eszköz váz­lata, valamint az előállított rugalmas hullám sugár fókuszpontja látható; és végül a 13.és 14. ábrákon a találmány szerinti ult­rahang generátor második kiviteli alakjának hossz-, illetve keresztmet­szetét mutatjuk be. Az 1. ábrán tehát 1 üllő látható, amelyet egy 10 hengeres tartóele.mhez erősített 101 gallér vesz körül, és az 1 üllő egy 2 kalapács­csal működik együtt, mely maga egy 3 rúd egyik végéhez van erősítve, és a 3 rúd egy 100 hüvelybe szerelt két 30, illetve 33 csapágyban csúsztatható el, a 100 hüvely viszont a 10 hen­geres tartóelem alsó részéből nyúlik ki. A 3 rúd másik végére egy 4 elektromágnes 32 armatú­rája van felszerelve, a 100 hüvelyen kívülre eső szakaszon. A 4 elektromágnes járom része úgy van felszerelve, hogy az a 3 rúd tengelye mentén csúszik el. A 4 elektromágnes járomrésze 5 forgató­­karral és 6 forgattyúval van összekötve, ez utóbbi pedig 50 motorral van összekapcsolva. Az 5 forgatókar és a 6 forgattyú a 4 elektro­mágnes járomrészét a 3 rúd tengelyének irá­nyában ide-oda mozgatja. A 4 elektromágnes áramkörébe 40 kapcsoló van beiktatva. Az 1. ábrán pont-vonallal jelöltük, hogy a 40 kap­csolót az 50 motor tengelye vezérli, egy büty­kös tárcsa közbeiktatásával. A 3 rúdhoz 31 ütköző van erősítve, amelyre 34 nyomórugó fekszik fel, amelynek egyik vége a 30 csapágy közelében, másik vége pedig a 33 csapágyon van rögzítve. Az 1. ábrán látható továbbá, hogy az 1 ül­lőnek a 2 kalapáccsal együttműködő felüle­tével ellentétes oldalon fekvő felületére egy 103 lencse van felerősítve, amely a 2 kalapács ütközése által előállított lapos rugalmas hul­lámot alakítja át gömbhullámmá, és a gömb­hullámot továbbítjuk egy 102 tartályban lévő L folyadékba, ahol a 102 tartály alját a 101 gallér képezi. Amikor az 1. ábrán bemutatott eszközt bekapcsoljuk, ahol a 2 kalapácsot a 34 nyo-3 mórugo az 1 üllőhöz nyomja, az 50 motor a 4 elektromágnes járomrészét felső helyzetébe nyomja fel, melyben az érintkezésbe lép a 32 armatúrával. Ebben a pillanatban a bütykös tárcsa zárja a 40 kapcsolót úgy, hogy a 4 elek­tromágnes gerjesztőköre záródik, és — mivel a járonrész most lefelé mozog —, a 32 arma­túrát ecen mozgása közben meghajtja. Tehát a 34 nyomórugó ezáltal összenyomódik. Miután a bütykös tárcsa egy előre beállítható nagy­ságú utat megtett, kinyitja a 40 kapcsolót, úgy, hogy a 4 elektromágnes szabadon engedi a 32 a'matúráját, és így a 34 nyomórugó a 2 kalapácsot addig mozgatja, míg az nekiüt­közik az 1 üllőnek. Az így előállított gömbhullám a 103 lencse fókuszpontjában fókuszálódik (konvergál), ahol jelentős energiakoncentrálódás jön létre. Ha például az 1 üllőt és a 2 kalapácsot acél­ból állítjuk elő, és az ütközés 10 m/sec-os se­bességgel történik, az így előállított nyomás értéke 2 x 108 Pa lesz. Mint arról a későbbiekben még szó lesz, előnye s, ha az 1 üllő és az L folyadék közé egy impedancia-illesztő réteget iktatunk be,- ek­kor úgy tekinthetjük, hogy az előállított nyo­másnak körülbelül az egytized része jut át a folyadékba. A 103 lencse fókuszpontjában koncentrálja a nyomást, például egy 10-es faktor-al, amiből az adódik, hogy a fókusz­pontban a nyomás értéke 2 kbar lesz. Ez a nyo­más az ütközési sebességgel lineárisan nö­vekszik, és a nyomásnak a folyadékba történő átvitele az impedancia-illesztő rétegek soíc­­szorozásával tovább javítható. Egy körülbelül 10 m/sec-os ütközési se­bességet könnyű elérni. Ha például a teljes mozge tömegO.l kg, az általa megtett út 10 cm és az ütközési erő 100 Newton, a sebesség ér­téke 1 4 m/sec lesz. Minden nehézség nélkül elérhető, hogy a fókuszpontban egy 10-es értékű nyomáskon­centrációs tényezőt kapjunk. Valóban, egy 1 mikrosecundum szélességű rugalmas impul­zus ecetében a fókuszpont átmérője 3 mm nagyságrendű lesz. Ha az 1 üllő átmérője 5 cm, a nyomás-sokszorozási tényező 16,66 lesz. Utalnunk kell azonban arra, hogy a fenti számítások csak akkor érvényesek, ha a felü­­letekrek az egymással érintkezésbe lépő pont­jai pentosan egyidejűleg kerülnek egymással kapcsolatba, mivel ha ez a feltétel nem telje­sül, a hullám legyengül és lapos lesz, és többé nem fókuszálható, emiatt az impulzus szé­lesség-e megnő, ezáltal az intenzitás viszony­lag gyorsan lecsökken. Tehát annak érdeké­ben, hogy olyan hullámot lehessen létrehoz­ni, amelynek felfutó éle vagy frontja 1 mikro­­secundumos, sebessége 10 m/s, az egymás­sal együttműködő felületek laposságára és párhuzamosságára vonatkozó tűrésnek ±5 nikron nagyságrendűnek kell lennie. Ilyen pontosságú sík felületeket optikai úton polírozott acélból lehet előállítani, vi­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom