195109. lajstromszámú szabadalom • Filmképző vizes bevonószer-diszperzió és eljárás ennek előállítására

után, ami a kiindulási szemcsék súlyára szá­mított 8 t% lakktartalomnak felel meg, min­tákat vettünk. E mintákat ugyanúgy, mint a 10%-os összlakkmennnyiség felvitel után, az USP XX (2. készülék) szerinti Paddle beren­dezésben megvizsgáltuk. Késleltetett, folyto­nos hatóanyag-leadást tapaztaltunk az aláb­biak szerint: 8 t%-os lakkfelvitel: 1 óra — 7,5 t% pH 1,5 2 óra — 28,5 t% pH 2,1 3 óra — 55,0 t% pH 5,5 4 óra — 73,0 t% pH 6,5 5 óra — 84,0 t% pH 6,7 6 óra — 92,0 t% pH 6,8 10%-os lakkfelviter: 1 óra — 1,5 t% pH 1,5 2 óra — 8,0 t% pH 2,1 3 óra — 19,5 t % pH 5,5 4 óra — 39,5 t% pH 6,5 5 óra — 59,0 t% pH 6,7 6 óra — 71,0 t% pH 6,8. Oldóközegként BP szerinti mesterséges gyomornedv- és mesterséges bélnedv-keve­­réket használtunk, a pH a megadott érték szerint változott óráról órára. 7. példa Az 1. és 3. példák szerint előállított, egyen­ként 30 t% szárazanyag-tartalmú diszper­ziókból 8:2, 6:4, 5:5, 4:6 és 2:8 arányú keveré­ket készítünk. Ezenkívül vizsgáltuk az össze nem kevert diszperziókat. Egy körülbelül 15 pm vastag papír-vlies csíkot előbb vízzel megnedvesítünk, a fölösleges vizet gumigör­gővel kinyomjuk. Az így előkészített papírra annyi diszperziót hordunk fel, hogy 20 pm vastag filmréteg képződjék. Teljes szárítás után a bevonattal ellátott papírt SM 16750 típusú Sartorius reszorpciós készülék 12 cm2 nagyságú diffúziós, cellájába fogjuk be, és lakkozott oldaláról 36%-os, vizes fenil-propa­­nolamin-hidroklorid-oldattal, másik oldaláról 6,0 pH-jú izotóniás foszfátpufferral (Hagers kézikönyv, II. kiég. köt., 125. old.) öblítjük. Ezután spektrofotometriásán, 262 mm hullámhosszon követjük az időben átdiffun­­dált hatóanyag-mennyiséget, és I, 2, 3, 4 és 5 óra elteltével a mérési pontokat a két disz­perzió keverési arányának függvényében az 1. rajz szerinti diagramra visszük fel. Azt látjuk, hogy a 3. példa szerint előállított disz­perzió igen kis áteresztőképességű filmeket ad, míg az 1. példa szerint előállított diszper­ziókból előállított filmeknek igen nagy a per­­meabilításuk. A különböző keverékek ered­ményei e között a két szélső érték között van­nak, úgyhogy egy ilyen diagram segítségé­vel adott hatóanyagra meghatározhatók az előnyös keverési arányok, hogy a hatóanyag felszabadulási sebességet a gyógyászati kö­vetelményekhez lehessen igazítani. 8. példa Klór-fenamin-maleát 10%-os, vizes olda­tának 10 g-ját a 3. példa szerint előállított, 27% szárazanyag-tartalmú diszperziójával 6 9 keverjük össze, és ezenkívül lágyítószerként 6 g citromsav-trietil-észtert adunk hozzá. Ezután a 7. példában leírtak szerint annyi diszperziót kenünk fel papírra, hogy körül­belül 115 pm vastag film képződjék. Ezt a 7. példában leírttal analóg módon egy Sar­torius reszorpciós készülékben megvizsgál­juk hatóanyag-leadásra úgy, hogy csak a film­bevonattal ellátott oldalt öblítjük pufferral. A film a hatóanyagot több mint 72 órás kés­leltetéssel teszi szabaddá. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Filmképző bevonószer gyógyszerké­szítmények számára, amely vízben duzzadó, de nem oldódó olyan keverékpolimert tartal­maz, amelynek felépítésében a) — a keverékpolímer súlyára szá­mítva — 5—20 t% monoetilénesen telítetlen, gyökösen polimerizálható kvaterner ammóniumvegyület, elő­nyösen (I) általános képletű kva­terner amino-alkil-amid vagy amino­­-alkil-észter — a képletben R jelentése hidrogénatom vagy meti! csoport, A jelentése oxigénatom vagy NH-cso­port, B jelentése egyenes vagy elágazó, adott esetben aliciklusos alkilcso­­port, amely különösen 2—8 szén­atomot tartalmaz, R,, R2 és R3 jelentése azonos vagy eltérő al­­kil- vagy aralkilcsoport, különösen 1—4 szénatomos rövidszénláncú al­­kilcsoport vagy benzilcsoport, vagy adott esetben R, és R2 a kvaterner nitrogénatommal együtt piperidínium- vagy morfolíniumcso­­portot képez, X” valamilyen — előnyösen szervet­len — savanion, különösen klorid, szulfát vagy metoszulfát egy ekviva­lensét jelenti — és b) 95—70 t% legalább egy nemionos, vízben oldhatatlan homopolimert képező, monoetilénesen telítetlen, polimerizálható komonomer, előnyö­sen az akril- vagy metakrilsav alkilésztere vesz részt, azzal jel­lemezve, hogy a bevonószer vizes diszperzió és 70—95 t%, adott esetben szokásos adalé­kokat is tartalmazó vizes fázist, valamint disz­­pergált formában 30—15 t% keverékpolimert tartalmaz. 2. Eljárás száradásnál filmképző bevonó­szer előállítására, gyógyszerkészítmények számára, amely vízben duzzadó, de nem ol­dódó olyan keverékpolimert tartalmaz, amely­nek felépítésében a) 5—20 t% monoetilénesen telítetlen, gyökösen polimerizálható kvater­ner ammóniumvegyület, előnyösen (I) általános képletű kvaterner ami­­no-alkil-amid vagy amino-alkil-ész­­ter — a képletben 10 195109 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom