195102. lajstromszámú szabadalom • Emelőszerkezet mozgatható mosdatóegységhez, különösen ágyhoz kötött betegek számára
195102 1 A találmány tárgya emelőszerkezet mozgatható egységhez, különösen ágyhoz kötött betegek számára, amely mosdató egység alvázzal összekötött kerekeken elgörget - hető alaplapból, az alaplapon túlnyúló a ráhelyezett személy alakjának felvételére alkalmas rugalmas anyagból, előnyösen műanyagból előállított borítással ellátott mosdató betétből áll, amely mosdató betét az alaplaphoz rögzített, előnyösen lehajthatóan rögzített korlátokon felfektethetően folyadék tárolására alkalmas teknőt képezően van kialakítva. Mint ismeretes, a kórházak higiéniája nagy mértékben befolyásolja a gyógyulás folyamatát és ezért a kórházi higiéné színvonalának emelése a gyógyászat egyik kulcskérdése. A kórházhigiéne romlásának oka a szakkörök véleménye szerint két fő okra vezethető vissza: az egyik az egészségügyi intézmények, ill. kórházak zsúfoltsága, az épületek állagának leromlása vagyis műszaki okok; a másik tényező, maga a beteg. Ugyanis az antibiotikumok bevezetésével számos olyan rezisztens törzs alakult ki, amely nem csak antibiotikumokkal, hanem a különböző dezinficiensekkel szemben ellenállóvá vált. így alakultak ki az ún. „házi törzsek“. Mindkét tényező lényegesen befolyásolja a betegek, ill. sérültek gyógyulását. A higiénés állapot leromlásával ún. iatrogén fertőzések lépnek fel, amelyek szövődményként jelentkeznek. A betegeknél fellépő szövődmények meghosszabbítják a gyógytartamot, erélyes kezelést igényelnek, ezek ellenére nem ritkán halállal végződnek. Az iatrogén fertőzésekkel szemben elsősorban a kórházi higiéné javításával lehet küzdeni. A zsúfoltság és az épületek rossz állaga szervezettséggel csak javítható, azonban meg nem szüntethető. A betegek tisztántartása viszont az a járható út, amelyet mindenképpen meg kell oldani. A nem ágyhoz kötött betegek fürdetése, zuhanyozása általában megoldott. Az ágyhoz kötött sérültek naponkénti folyóvízzel történő fürdetése azonban ezidáig megoldatlan. Az ilyen beteget fürdőkádban fürdetni rendkívül körülményes, elvégzése minimálisan 4 munkaerőt igényel. A nővérek nem szívesen végzik, hiszen kevesen vannak, másrészt a súlyos betegek emelgetése komoly fizikai megterhelést jelent. Ismeretesek olyan megoldások, amelyek a beteg mozgatása helyett a fürdőberen - dezés mozgatásával kívánta a mosdatás fizikai megterhelést könnyíteni. Egy ilyen mosdató' asztalt ismertet a 80.03.630 sz. NSZK használati minta leírás. Ennek a mosdató asztalnak az alsó része négy lábbal, és mindegyik láb végén egy-egy kerékkel van ellátva. Az asztallap túlnyúlik az asztal alsó részén és oldalai lehajthatóan vannak kiképezve. A teknőalakú asztallapot, valamint az oldalakat háló vagy vízáteresztő lepedő borítja. Ehhez hasonló megoldást ismertet a 80.06.653 sz. NSZK használati minta leírás 2 2 is, amelynél azonban az asztalkeret U-profilú alumíniumötvözetből készül, két kormánykereke és két bakkereke van, továbbá szivattyúval frissvíz tartóval és szennyvíz tartóval van ellátva. Ezek a mosdató asztatok kétségtelenül előnyösek a korábbi helyhezkötött berendezésekkel szemben, azonban részint a merev formájú alaplapok, asztallapok, valamint a rögzített magasság, és az egyébként is nehéz kezelhetőség miatt a gyakorlatban csak szűk körben terjedtek el. Ismeretesek olyan berendezések is, amelyek az ágyak vízszintes helyzetben való magasságváltoztatását teszik lehetővé. Ezek által íban — mint pl. az FR-PS 2 334 340 lajstronszámú szabadalmi leírásból is megismerhető — egyetlen teleszkópos lábbal vannak ellátva. Miután a gyakorlatban szükségessé vált a mosdató ágyak ferde beállíthatósága is, ezt általában az asztallábaknak a hidraulikus vagy pneumatikus emelők segítségével.való vízszintes helyzetű elmozgatása után végezték. Egy másik eljárásnál, amelyet a 134.306 sz. dán szabadalmi leírás ismertet, a ferde beállítás bonyolult, csuklós rudakból álló mechaniznus segítségével történik, ami rendkívüli mé fékben megdrágítja a berendezést, azonkívül növeli a meghibásodási lehetőségek számát. A találmány célja egy olyan, viszonylag egyszerű és ezért olcsó mosdató egység létrehozása, amely kielégíti az összes kívánalmakat és mind a beteg, mind pedig a kezelő személyzet részére a minimális igénybevételt jelenti. A találmányhoz az a felismerés vezetett, hogy ha a mosdatókocsi alaplapját két, az alaplaphoz és az alvázhoz négy csúcsával csuklósan csatlakozó parallelogramma két egymás sál szemben levő, az alaplappal, ill. az alvázzal hegyes szöget bezáró oldalát képező, a mosdatókocsi hosszanti középsíkjában elrende2ett karok segítségével emeljük úgy, hogy az egyik kar az alaplapot a mosdatókocsi közepének környezetében támasztja alá, tehát a terhelés döntő részét magára veszi és egy emelő segítségével a kar valamint az alaplap közötti szöget változtatva végezzük az emelést, akkor a másik kar és az alaplap közti távolságot terhelés alatt is egyszerű eszközökkel tudjuk változtatni, azaz a mosdatókocsit hosszirányban billenteni. A találmánynak az a lényege, hogy két olyan, a mosdató egység hosszirányú függőleges középsíkjában elrendezett, mindkét végér csuklók segítségével csatlakozó emelőkarja van, amely emelőkarok egyik csuklója az alváz gerincéhez, míg másik csuklója összekötő rudakon keresztül az alaplaphoz csatlakozik és a négy csukló egy ferdeszögű parallelogramma csúcspontjainak megfelelő távolságban van egymástól. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetj ük, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
