195092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás energiadús takarmánykoncentrátum előállítására
195092 fel a megolvasztott zsírt. A hordozó anyagra felvitt zsírt egy átlagos takarmánykeverő üzem is be tudja dolgozni a takarmányaiba, ilyen például a Faverit 50 és a Robobetin 25 takarmánydúsító. Ezeknél az ismert takarmánydúsítóknál viszont a vívőanyag önmagában is kurrens takarmány (feltárt kukorica és szárított répaszelet), így az áruk is igen magas. Azon felül, hogy a takarmánydúsítók előállítási költsége jelentős összeg, korlátozott a vívőanyag rendelkezésre álló mennyisége és előállítása is igen költséges a szárításhoz felhasznált energiaráfordítás miatt. Célunk eléréséhez megfelelő energiadús takarmány előállításához tehát találni kellett olyan könnyen hozzáférhető, nagy mennyiségben rendelkezésre álló zsírvivő anyagot, amely egyrészről önmagában olcsó anyag és előállításához sem igényel sok energiát, másrészről az előállítás, illetve az összetétel következtében nagy takarmányozási értékű. Felismertük, hogy zsírvivő anyagként előnyösen alkalmazható a rizshéj, vagy a rizshéj és szecskázott gabonaszalma megfelelő keveréke. Kísérleteket végeztünk a rizshéjnak energiadúsítóban komponensként történő felhasználására.Az első kísérletek nem vezettek eredményre. A natúr rizshéj a T-3 jelű takarmányzsírból — a technológiai kezelhetőség határáig — 23-25 t%-ot (tömeg%-ot) vett fel, amely érték a gyakorlati körülmények között még nem megfelelő. Mint már említettük, ismert, hogy a cellulóz állomány zsírfelvevő képességét a lignin nagymértékben gátolja. További kísérleteket folytattunk tehát, amelyek elsődleges célja a rostos szerkezet fellazítása volt. Erre a célra előnyösen nátrium-hidroxidot alkalmaztunk. A natúr rizshéjmintákat 0,5-4,0 t%-nyi mennyiségű nátrium-hidroxiddal 10-30 t%-os, előnyösen 20 t%-os oldatban permeteztük le, majd a mintákat célszerűen Olman-présben például 12 mm-es furatú matricán préseltük. A granulátumot kalapácsos darálóval aprítottuk, majd megvizsgáltuk a T-3 takarmányzsír felvevőképességét. A ligninnek nátrium-hidroxiddal valóhidrolizálását követően a cellulóz szivacsos szerkezete, üreges állománya növekedett és a nátronlúggal feltárt natúr rizshéj meglepően sok zsiradékot vett fel. Az 1 t%-nyi nátrium-hidroxiddal feltárt rizshéj a T-3 takarmányzsírból 45,6 t%-ot vett fel átlagosan. A zsírfelvevő képessége a nátrium-hidroxid koncentrációval arányosan növekedett. A natúr kezeletlen rizshéj tápláló anyagainak emészthetősége meglehetősen csekély. Vizsgálati eredményeink azt bizonyították, hogy a rizshéjhoz adott 0,5-4,0 t%-nyi nátrium-hidroxid a nyersrost emészthetőségét, illetve feltáródását növelte. A natúr rizshéj nyersrost tartalmának emészthetősége 8% volt, amely érték az ismert szakirodalmi publikációknak megfelelő. Az 1 t%-nyi nátrium-hidroxid hatására a nyersrost emészthetősége 3 37 t%-ra, 2 t%-nyi nátríum-hidroxid hatására 46 t%-ra, 3 t%-nyi nátrium-hidroxid hatására 52 t%-ra, és 4 t%-nyí nátrium-hidroxid hatására 56 t%-ra növekedett. Ennek megfelelően a natúr rizshéjból felvehető 150 gr/kg keményítőérték a kezelések hatására sorra: 360, 470, 520, 560 gr/kg-ra nőtt. Az ismertetett adatok egyértelrnűefi bizonyítják, hogy a rizshéj ismertetett feltárásával sikerült megfelelő zsírvívő anyagot találnunk. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a rizshéj mennyisége korlátozott, további kísérleteket végeztünk oly módon, hogy a rizshéj - bó.l bizonyos mennyiséget szecskázott gabonaszalmával helyettesítettük. A rizshéj és a szecskázott gabonaszalma arányát 1 : 2 és 2 : 1 értékarányok esetén találtuk előnyösnek, majd az így előállított keveréket hasonlóan a natúr rizshéjhoz feltártuk. A találmány tárgya tehát eljárás energiadús takarmánykoncentrátum előállítására, amelynek során a takarmány-alapanyagot lúggal feltárjuk és energiadúsítóként takarmányzsírt alkalmazunk. Az eljárás lényege, hogy a lúgos feltárás során adott mennyiségű rizshéj vagy rizshéj és szecskázott gabonaszalma keverékének a rizshéj vagy a keverék menynyíségének 0,5-4,0 t%-nyi nátrium-hidroxid 10-30 t%-os, előnyösen 20 t%-os vizes oldatával végezzük, és a feltárt rizshéjat, illetve a keveréket granuláljuk, majd a granulált anyagot legalább addig hűtjük és szárítjuk, amíg a szárazanyagtartalma legalább 88 t% lesz. A granulátumot őröljük vagy Toppantjuk,és €5-80 t% őrölt vagy Toppantott granulátumra 50-80°C-ra felmelegített 20-35 t% takarmányzsírt poriasztunk. A granulálás és a takarmányzsír felvitelének a sorrendje meg is fordítható. Ezért a találmány szerinti eljárás az alábbi is lehet. Adott mennyiségű rizshéjat, vagy rizshéj és szecskázott gabonaszalma keverékét a rizshéj vagy a keverék mennyiségének 0,5-4,0 t%nyi nátrium-hidroxid 10-30 t%-os vizes oldatával feltárjuk és 65-80 t% feltárt rizshéjra vagy keverékre 50-80°C-ra felmelegített, 20-35 t% takarmányzsírt poriasztunk. Majd az így nyert anyagot granuláljuk, és a granulált anyagot legalább addig hűtjük és szárítjuk, amíg a szárazanyagtartalma legalább 88% lesz. Az eljárás során célszerűen a rizshéj és a szecskázott gabonaszalma arányát 1 : 2 és 2 : 1 értékarányok között tartjuk. A találmány szerinti eljárással előállított anyag önmagában is etethető, nagy energiájú takarmány. Tekintettel a minél értékesebb béltartalom előállítására, ehhez további anyagok, célszerűen karbamid — a nem fehérje nitrogén hasznosításához — és melasz — hasznosulás megkönnyítéséhez és ízesítéshez — keverhető. Ezek az anyagok, valamint például a takarmánysó önmagukban természetesen ismertek és adalékanyagként történő alkalmazásuk is szokásos. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
