195082. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenil-szulfonil-karbamid-származékokat tartalmazó baktericid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
195082 F9. példa Beágyazott granulátum 2.5 számú vegyület 3% polietilénglikol (mólsúly 200) 3% kaolin 94% A finomra őrölt hatóanyagot keverőben a polietiléngl ikollal megnedvesített kaolinra egyenletesen felvisszük. Ily módon porzásmentes beágyazott granulátumot kapunk. FIO. példa Szuszpendálható kon-17 centrátum 1.1 számú vegyület 40% éti lénglikol 10% nonilfenol-polietilénglikoléter (15 mól etílénoxid) 6% Na-ligninszulfonát 10% karboxí-metilcellulóz 1% 37%-os vizes formaldehid-oldat 0,2% szilikonolaj 65%-os vizes emulzió alakjában 0,8% víz 32% A finomra őrölt hatóanyagot az adalékanyagokkal bensőleg összekeverjük. Ily módon szuszpendálható koncentrátumot kapunk, amelyből vízzel való hígítással minden kívánt töménységű szuszpenziót előállíthatunk. Biológiai példák Bl. példa Hatás Xanthomonas oryzae ellen rizsen a) Tartós védőhatás „Caloro” vagy „S6” fajta rizspalántákat 3 hetes melegházban való nevelés után permetlé formában az F2. b példa szerinti módon kiszerelt vizsgálandó anyaggal (0,06 t% hatóanyag) megpermeteztünk. A permetlét egy napig rászáradni hagytuk, utána a növényeket klímakamrában 24°C-on és 75—85% viszonylagos légnedvességű térben tartottuk és megfertőztük. A megfertőzést úgy végeztük, hogy a levelek csúcsát ollóval levágtuk, amelyet előzőleg Xanthomonas oryzae szuszpenziójába mártottunk be. A növényeket 10 napig az inkubációs térben tartottuk, amelynek elteltével a bevágott levelek elhervadtak, besodródtak és elhaltak. A betegségszimptoma mértéke szolgált a vizsgálandó anyag tartós védőhatásának a megítélésére. b) Szisztémikus hatás „Caloro" vagy „S6" fajta rízspalántákat 3 hetes melegházban való nevelés után a vizsgálandó anyag F10. példa szerinti módon készített szuszpenziójával megöntöztünk (0,006 t% hatóanyag a talajtérfogatra vonatkoztatva). E kezelés után három nappal a növényeket egy klímakamrában 24°C-on és 75—85% viszonylagos légnedvességű térben tartottuk 10 és megfertőztük. A megfertőzést úgy végeztük, hogy a levelek csúcsát ollóvaí levágtuk, amelyet előbb Xanthomonas oryzae szuszpenziójába mártottunk be. A növényeket 10 napig az inkubációs térben tartottuk, amelynek elteltével a bevágott levelek elhervadtak, besodródtak és elhaltak. A betegségszimptoma mértéke szolgált a vizsgálandó anyag szisztémikus hatásának a megítéléséhez. Az 1 és 2. táblázatban felsorolt vegyületek jó hatást mutattak Xanthomonas baktériumok ellen, így a rizs tartós védő és szisztémiás kezelésénél többek között az 1.1, 1.2, 1.5, 1.6, 1.13, 1.20, 1.22, 1.24, 1.25, 1.32, 2.2, 1.29, 2.5 és 2.20 számú hatóanyagokat tartalmazó szerek majdnem teljesen meggátolták (0—5%) a pusztulást jelző foltok fellépését. Az 1.2 és 1.25 számú hatóanyagokat tartalmazó szerek még kis felhasználási mennyiségek esetén is teljesen visszaszorították (0%) a megtám adottság mértékét. Kezeletlen, de fertőzött rizsnövények (kontroli-növények) pusztulása 100%-os volt. B2. példa Hatás Xanthomonas vesicatoria ellen paprikán a) Tartós védőhatás „California Wonder” fajta paprikapalántákat 3 hetes melegházban való nevelés után permetlé formában az F2.b példa szerinti módon kiszerelt vizsgálandó anyaggal (0,06 t% hatóanyag) megpermeteztünk. A permetlét egy napig rászáradni hagytuk, utána a növényeket klímakamrában 26°C-on és 95—100% viszonylagos légnedvességű térben tartottuk és megkettőztük oly módon, hogy a levelek hátoldalát a Xanthomonas vesicatoria szabványos szuszpenziójával bepermeteztük. A növényeket 6 napig az inkubációs térben tartottuk, amelynek elteltével a leveleken kerek, kezdetben vizes, később elhaló, kivilágosodott foltokat észleltünk. E foltok nagysága szolgált a vizsgálandó anyag tartós védőhatásának a megítélésére. b) Szisztémikus hatás „California Wonder" fajta paprikapalántákat 3 hetes melegházban való nevelés után a vizsgálandó anyag F10. példa szerinti módon készített szuszpenziójával megöntöztünk (0,006 t% hatóanyag a talajtérfogatra vonatkoztatva). E kezelés után három nappal a növényeket egy klímakamrában 26°C-on és 95— 100% viszonylagos légnedvességű térben tartottuk és megfertőztük oly módon, hogy a levelek hátoldalát a Xanthomonas vesicatoria szabványos szuszpenziójával bepermeteztük. A növényeket 6 napig az inkubációs térben tartottuk, amelynek elteltével a leveleken kerek, kezdetben vizes, később elhaló, kivilágosodott Soltokat észleltünk. E foltok nagysága szolgált a vizsgálandó anyag szisztémikus hatásának megítélésére. Az 1. és 2. táblázatban felsorolt vegyületek majdnem teljesen megakadályozták a foltok keletkezését. 18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
