195078. lajstromszámú szabadalom • Hatóannyagként biszazol-alkanol-származékokat-tartalmazó, fitopatogén gombák ellen alkalmazható fungicid készítmények
195078 nát jelenlétében, 40—100°C közötti hőmérsékleten reagáltatják. A (VIII) általános képlett! vegyületek ismert módon állíthatók elő, oly módon, hogy valamely (IX) általános képletű ketont — a képletben R, X és Y jelentése a fenti — klórral vagy brómmal közömbös szerves oldószer, mint például klórozott szénhidrogén jelenlétében szobahőmérsékleten reagáltatnak; szulfuril-klorid, a művelet 20—60°C közötti hőmérsékleten végzik. Az (I) általános képletű vegyületeket oly módon is előállíthatjuk, hogy valamely (X) általános képletű diazolil-ketont — a képletben A, B, X és Y jelentése az (I) képletnél megadott — valamely (XI) általános képletű Grignard reagenssel — a képletben R jelentése a fenti és Hal’ jelentése halogénatom — reagáltatjuk, vagy pedig valamely (XII) általános képletű dihalogén-alkanolt — a képletben R, Hal, X és Y. jelentése a fenti — szokásos módon valamely (III) általános képletű azol-vegyülettel reagáltatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóit ismert eljárással állíthatjuk elő, így például az (I) általános képletű vegyületeket közömbös oldószerben oldjuk, majd az oldathoz savat, például sósavat adunk, majd a kapott sót ismert módon, például szűréssel elkülönítjük és adott esetben szerves oldószerrel mosva tisztítjuk. Az (I) általános képletű vegyületek fémsó komplexeit egyszerű módon állíthatjuk elő, például a fémsót alkoholban, így etanolban oldunk, majd az oldathoz (I) általános képletű vegyületet adunk. A kapott fémsó-komplexet ismert módon, szűréssel különítjük el, majd kívánt esetben átkristályosítással tisztítjuk. A találmány szerinti készítmények erős fungicid hatást mutatnak és fitopatogén gombák ellen hasznosíthatók. A hatóanyagot növényvédő szerek formájában alkalmazhatjuk. A találmány szerinti fungicid szereket az alábbi gombák ellen használhatjuk: Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes, Deuteromycetes. A találmány szerinti készítményeket a növények jól tolerálják, ezért a szükséges koncentrációban alkalmazhatók a növények föld feletti részének, a talaj, valamint a vetőmag kezelésére. A találmány szerinti készítmények jó eredménnyel alkalmazhatók gabona megbetegedések, így például Erysiphe graminis, Cochliobolus sativus, rozsdásodás és Pyrenophora teres ellen; továbbá az Uromyces-félék, mint a bab rozsdásodásának előidézője ellen; a Venturia-félék ellen, mint például az almahéj foltosodásának előidézője (Venturia inaequalis); ellen; továbbá a rizs megbetegedések, mint például Pyricularia oryzae és Pellicularia sasakii ellen. Ezenkívül a találmány szerinti vegyületek széles spektrumú, 3 kedvező fungicid hatást mutatnak in vitro körülmények között is. Hangsúlyoznunk kell, hogy a találmány szerinti készítmények nemcsak védőhatást fejtenek ki, hanem részben szisztemikus hatást is mutatnak, így például a növényeket megvédhetjük gombás megbetegedések ellen, ha a találmány szerinti hatóanyagokat a talajon és a gyökéren keresztül vagy pedig a vetőmagon keresztül a növények föld feletti részébe juttatjuk. A találmány szerinti készítmények szokásos módon alakíthatók ki; előállíthatunk oldatokat, emulziókat, szóróport, szuszpenziót, porokat, porzószert, habot, pasztát, oldható port, granulátumot, aeroszolt, szuszpenzió-emulzió-koncentrátumot, vetőmagport, hatóanyaggal impregnált szintetikus és természetes anyagokat, polimer anyagokkal készített finom kapszulákat, vetőmag bevonatot, továbbá éghető rudacskákat, füstpatronokat, füstdózisokat, füstspirálokat, valamint ULV hideg- és meleg ködkészítményeket. A készítményeket ismert módon állíthatjuk elő, így a hatóanyagot valamely segédanyaggal, hígítóanyaggal, folyékony oldószerrel, nyomás alatt cseppfolyósítható gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagokkal, így emulgeálószerekkel és/vagy diszpergálószerekkel és/vagy habzást előidéző anyagokkal elegyíthetjük. Abban az esetben, ha hígítószerként vizet használunk, oldást elősegítő anyagként használhatunk szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként az alábbiak alkalmazhatók: aromás anyagok, így xilol, toluol, vagy alkil-naftalin, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffinek, így például kőolaj frakciók; alkoholok, mint butanol vagy glikol, továbbá ezek éter vagy észterszármazékai; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, mint dimetil-formamid és dimetil-szulíoxid továbbá víz. Cseppfolyósítható, normál nyomáson gázhalmazállapotú hígítószerek, illetőleg hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotúak, mint például az aeroszol hajtógázok, így halogénezett szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén és széndioxid. A szilárd hordozóanyagok közül említjük meg például a kőzetzúzalékokat, mint kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld, továbbá a szintetikus lisztfínomságúra őrölt anyagok, mint a nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid vagy szilikátok. A granulák előállításához szilárd hordozóanyagkén figyelembe jöhetnek például az őrölt és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves lisztekből készült granulátumok, valamint szerves anyagokból készült 4 R 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 56 6C 66 3
