195075. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-ciklopropil- 4-oxo- 6-halogén-3-kinolin-karbonsav-származékot tartalmazó herbicid készítmény

képletü vegyület keletkezik. Az (5) képletü vegyületet ciklopropíl-amínnal oldószeres kö­zegben, így pl. metilén-kloridban, alkohol­ban, kloroformban, ciklohexanonban vagy toluolban reagáltatva, enyhén exoterm reak­ció indul be; a reakció eredményeként a (6) képletü közbenső termék jön létre. A (6) kép­­letű vegyületnek (7) képletűvé való ciklizá­­cióját 60 és 280°C közötti hőmérsékleten, elő­nyösen 80—180°C hőmérsékleten végzik. Hígítószerként alkalmazható dioxán, di­­metil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon, szulfolán, hexametil-foszforsav-triamid, célszerűen N,N­­-dimetil-formamid. Savmegkötőanyagként e reakciólépésben kálium-terc-butanolát, butil-lítium és lítium-fe­­nil, íenil-magnézium-bromid, nátrium-meti­­lát, nátrium-hidrid és célszerűen kálium- vagy nátrium-karbonát használható. Előnyös, ha a bázis 10 mól%-os feleslegben van jelen. Az utolsó lépésben, a (7) képletü vegyü­let észterhidrolízise lúgos vagy savas közeg­ben végezhető, ily módon (Via) általános képletü 7-klór-1 -ciklopropil-6-f luor-1,4-dihid­­ro-4-oxo-3-kinolinkarbonsav (Via) keletkezik. A kiindulási anyagként használt (1) kép­letü 2,4-diklór-5-fluor-benzoil-klorid és a meg­felelő karbonsavak előállítása, valamint az (1) képletü vegyületek előállításához szüksé­ges (10) képletü 3-fluor-4,6-diklór-toluol elő­állítása a (8) képletü 2,4-diklór-5-metil-ani­­linből kiindulva történik az E reakcióvázlat szerint. Eszerint a (8) képletü 2,4-diklór-5-metil­­-anilint nátrium-nitrit segítségével diazotál­­ják, majd az így kapott diazóniumsót dimetil­­-aminnal reagáltatva (9) képletü triazinná alakítják át. A (9) képletü triazint feleslegben levő mennyiségű vízmentes hidrogén-fluoridban oldják fel. Ekkor a triazin 2,4-diklór-5-metil­­-diazónium-fluoriddá és dimetil-aminná bom­lik. Minden további elkülönítés nélkül e reak­­cióelegyet 130—140°C hőmérsékleten kezelve nitrogén leszakításával (10) képletü 3-fluor­­-4,6-diklór-toluol keletkezik. Hozam: 77%. A (10) képletü 3-fluor-4,6-diklcr-toluol 110—160°C hőmérséklet-tartományban ultra­ibolya besugárzás alatt (11) képletü 2,4-di­­klór-5-fluor-l-(triklór-metil)-benzollá klóroz­ható. A (11) képletü vegyületet 95%-os kénsav­val elszappanosítva (12) képletü 2,4-diklór­­-5-fluor-benzoesav nyerhető: majd ezt a ve­gyületet tionil-ktoriddal kezelve (1) képletü karbonsav-klorid jön létre. Forráspont: 121°C/20 mbar; n“ = 1,5722. Fentiek szerint eljárva állíthatók elő az alábbi, közbenső termékként felhasználható kinolinkarbonsavak: a (VIb) képletü 7-klór-1 -ciklopropil-1,4- -dihidro-4-oxo-3-kinolinkarbonsav; Op.: 308°C (2,4-diklór-benzoil-kloridból kiindulva). (J. Chem. Soc. 83, 1213 (1903); a (VIc) képletü 6,7-diklór-l-ciklopropil-1,4 -dihidro-4-oxo - 3 - kinolinkarbonsav (Op.: 3 265°C) 2,4,5-triklór-benzoil-kloridból kiindul­va (Liebigs Ann. Chem. 152, 238 (1869) állít­ható elő; a (VId) képletü 7-klór-1-ciklopropil-1,4- -dihidro-6-nitro-4-oxo - 3 - kinolinkarbonsav (Op.: 265—275°C) 2,4-diklór-5-nitro-benzoil­­-kloridból kiindulva (Liebigs Ann. Chem. 677, 8 (1964)) állítható elő. A kiindulási anyagként alkalmazott (III) általános képletü vegyületek ismertek vagy ismert módon állíthatók elő. Ugyanez vonat­kozik a (IV) általános képletü vegyületekre. A kiindulási anyagként alkalmazott (V) általános képletü vegyületeket az A vagy B eljárással állítják elő. A (II) és (III) általános képletü vegyüle­tek reakcióját (A eljárás) hígítószerben végez­zük,így dimetil-szulfoxidban, N,N-dimetil­­-formam.idban, tetrahidrof uránba n, szül fo lán­­ban,dioxánban.piridínben vagy pedig ezen ol­dószerek elegvében 0 és 150°C, előnyösen 30 és 120°C közötti hőmérsékleten. A reakciót normál nyomáson vagy maga­sabb nyomáson is végezhetjük. Általában 1 és 100 bar, előnyösen 1 és 10 bar közötti nyo­máson dolgozunk. Savmegkötőanyagként bármely szokásos szervetlen vagy szerves savmegkötőanyagot használhatunk, ezek között említjük meg az alkálifém-hidroxidokat, alkálifém-karboná­tokat, a piridint, a tercier-aminokat, így tri­­etil-amint és az 1,4-diazabiciklo [2,2,2] oktánt. A reakció lefutását kálium-jodid hozzáadásá­val segíthetjük elő. A találmány szerinti hatóanyagok előállí­tása során 1 mól (II) általános képletü vegyü­­letre számítva 1—4 mól, előnyösen 1 —1,5 mól (III) általános képletü vegyületet használunk. A (II) és (IV) általános képletü vegyület reakciójánál (B eljárás) előnyösen hígító­­szerben, így dioxánban, dimetil-szulfoxidban, N,N-dimetil-formamidban, metanolban, eta­­nolban, izopropanolban, n-propanolban, gli­­kol-monometil-éterben vagy ezen oldószerek ( legyében dolgoztunk. A reakció hőmérsékletét széles tartomány­ban változtathatjuk, általában 20 és 150°C, előnyösen 50 és 100°C közötti hőmérsékleten dolgozunk. A reakciót normál nyomáson, vagy pedig magasabb nyomáson végezzük. Általában 1 és 100 bar, előnyösen 1 és 10 bar között dolgo­zunk. A találmány szerinti hatóanyagok előállí­tása során 1 mól (II) általános képletü vegyü­­letre 1—5 mól, célszerűen 1—2 mól (IV) ál­talános képletü vegyületet használunk. Az (V) általános képletü vegy'ületeknek (1b) általános képletü dikarbonsavakká való átalakítását (C eljárás) végezhetjük alko­holos nátrium-hidroxidban vagy kálium-hidr­­oxidban vagy pedig savas körülmények között, amikor is kénsavas vagy sósavas elegyet hasz­nálunk ecetsavas és/vagy vizes közegben. A benzil-észter hidrogenolízisét (az (V) álta­lános képletben R1 jelentése benzilcsoport) 4 3 195075 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom