195068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a talaj algával való oltására és termőképességének kialakítására, ill. fokozására
5 195068 6 szerinti, közvetlen öntözésre alkalmatlan nyers-víz kezelést, tisztítást végezzük. A kezelendő nyers-vizet a vízinövény telepre vezetjük, így az öntözésre alkalmatlan nyersvíz sótartalma csökken, a pH-t kívánt értékre beállítjuk, a víz humin anyagban dúsul, vagyis mindent összevetve, öntözésre alkalmas élővizet kapunk. Ezt a szükség szerint elvégzendő előtisztítási műveletet 1. lépésként jelöljük. Az 1. ábra azt mutatja, hony a nyíllal jelölt, öntözővíz minőségű tápvizet — célszerűen a 2 elosztott vízbevezetésen keresztül — a szervesanyag, például komposzt tároló rácsos konténer rendszerbe — melyek között a 4 terelőlemez is el van helyezve — áramoltatjuk, majd az 5 szűrőkonténerből a nyíllal jelzett irányban elvezetjük. A 2. ábra az ismertetett rendszert kis mértékben eltérő kivitelben mutatja. A találmány szerinti eljárásnak ez a II. lépése, mely a humusz dúsítást mutatja; az öntözéses technológiához alkalmazott víz ebben a lépésben oldható szerves- és szer - vetlen anyaggal dúsul fel (esetleg hígtrágya is adagolható). Ebben a lépésben biztosítjuk az öntözési technológiának megfelelő méretű szilárd részecskék kijuttatását; valamint szervetlen műtrágya kezeléssel a megfelelő szervetlen tápanyag tartalmat. A 3. ábra az eljárás III.lépését, vagyis a talajalgával történő humuszképzést, -dúsítást szemlélteti. Az ábrán látható a 6 öntözővíz betápláló, 7 tápoldat adagoló, a 8 törzsalga oltási hely, valamint az öntözésre és nedvesítésre szolgáló 9 ideiglenes vagy végleges öntözőrendszer. Ennek a lépésnek természetes humuszképződés az eredménye. Kékalga alkalmazásának esetében, mely nitrogénmegkötő tulajdonsággal rendelkezik, tápanyag (energia) megtakarítás is érhető el. További, ezzel a lépéssel elérhető kedvező hatás az eróziós, deflációs károk csökkenése, mely hatás az algakéreg kialakulása révén valósul meg. A IV. lépésben történik a növényi tápsók pótlása, tápanyag pótlás szervesanyag szintetizált formában. A tápvizet a 10 tápvízadagolón, a tápanyagot pedig a 11 tápanyag adagolón keresztül juttatjuk a 12 algatenyésztő medencékbe vagy tóba. A 12 algatenyésztő medencékből a nyíl irányában vezetjük el az algás öntözővizet. Ebben a lépésben a tápanyag lebomló szervesanyag formában szintetizálódik. A megoldás előnye, hogy csökken a kimosódás, növekedik a humusz tartalom, csökken a másodlagos szikesedési hajlam, valamint az így kezelt víz a talajszerkezet kialakulását elősegíti, illetőleg javítja azt. Az 5. ábra az eljárás V. lépését mutatja, vagyis azt az esetet, amikor tápanyag „cövek" ültetvények növényi tápanyagának pótlását szándékozunk megvalósítani. Az ábrán a talajtakaró növényzet szintjét a 13 A hivatkozási szám jelöli, a 14 „cövek" és a 15 gyökérzóna elhelyezkedése ugyancsak látható. A találmány szerinti eljárás előnye ebben az esetben, hogy a tápanyagot döntően a haszonnövény kapja, a tápanyag-feltárulás igény szerint történik, a kimosódás csökken, a talajtakaró növényzet csökkenti az eróziót. A 6. ábrán a találmány szerinti eljárás VI. lépését szemléltettük. Ez a lépés a 16 szennyezett szivárgóvíz és 17 talajvíz tisztításának saját korábbi megoldásunk szerinti módszerét mutatja. Az ábrán látható, hogy a 20 termelőmű felett van elhelyezve a 18 mérgező vagy káros anyagokat visszatartó adalékanyagot tartalmazó kavicskút. A 19 termelőmű és a rétegzett anyag felett átvezetjük az összegyűjtött és felfelé áramoltatott 16 szennyezett szivárgóvizet és 17 talajvizet és így a 19 tisztító tóba vagy víztározóba vezetjük, ahol a tisztítási folyamai végbemegy, miután a mérgező anyagokat már kivontuk a vízből. Ugyanúgy, mint ahogyan lehetőség nyílik a káros anyagok kivonásaira, a hasznositható anyagok kinyerésére is mód van. Ez a tisztító eljárás rekultivációval kombinálva víztakarékosságot tesz lehetővé. A 7a-7h ábrák a találmány szerinti eljárás egyes lépéseit különféle variációkban szemléltetik, a római számmal jelölt eljárási lépések körül folyamatos vonallal rajzolt kör azt jelenti, hogy az adott művelet kötelező, a szaggatott vonallal húzott körrel pedig azt kívántuk jelölni, hogy a művelet kívánt esetben elvégezhető, de nem feltétlenül szükséges. A kötelező, illetve adott esetben elvégzendő lépések kombinációja az adott területre és problémáira adaptálhatók. A találmány szerinti megoldást közelebbről a következő példa kapcsán szemléltetjük. 1. példa A találmány legelőnyösebb megvalósítására kísérleti állomást létesítettünk. A kútból nyert vizet vízmennyiség-szabályozó műtárgyon keresztül fóliaszigetelésű földmedencébe vezetjük. A medencébe növényi tápanyagot, műtrágyát adagolunk. Műtrágya adagolás 100 m3 öntözővizre: Foszfor műtrágya: P205 1.5-2,5 kg; Nitrogén műtrágya:NH4N03 12-15 kg; Kálium műtrágya: K20 1,5-2,0 kg; Mikroelem műtrágya: vegyes 1 kg. A műtrágya adagolással egy időben a korábban leírt algatenyészetből oltást végzünk. Néhány (4-7) napos inkubációs idő után, miközben vízfeltöltéssel keverést is végzünk, az algák elszaporodnak. Az alga tömegszaporulat kialakulásával kezdjük meg az öntözést. A medence méretezését a 4-5 napos öntözővíz tárolására méretezzük előnyösen, mert így a folyamatos öntözés és algatenyésztés biztosítható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
