195058. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmagminta tárolására, valamint vetőmagminta tároló

A találmány tárgya vetőmagminta táro­lására szolgáló eljárás, valamint különösen az eljárás foganatosítására alkalmas vető­­magminta-tároló. A termeltető vetőmagüzemek számára meg­lehetősen bonyolult feladatot jelent a külön­féle termelők (partnerüzemek) által megter­melt, feldolgozására beszállított és átvett nyers vetőmag minősítése. A beszállított nyers vetőmag ugyanis ilyen állapotában még nem vethető, hanem különböző műveletekkel kell vetésre aiKaimassá tenni. Mivel a vetőmag nedves, szárítani kell, szennyezettsége miatt pedig tisztításra szorul (szeparálásra). (Ezen belül elő- és utótisztítási műveletet végez­nek, az előbbit a szárítás előtt, utóbbit azt követően). A vetőmag tárolása is olyan mű­veletnek tekintendő, amely a végtermék mi­nőségét jelentősen befolyásolhatja. Ha a szá­rítási hőmérséklet túl magas, illetve, ha ned­ves vetőmagot tárolnak, az tönkremehet, de legalábbis károsodhat. A csírázási-nyugalmi idő olykor több hónap is lehet, ami úgyszin­tén lehetetlenné teszi az átvételkor a minő­sítési. Mivel a szárítás és tárolás a nyers ve­tőmag átvétele után történik, és a végleges értékelés — hatósági vizsgálat —, (minő­sítés) csak későbbi időpontban következik be, a termeltető vetőmagüzem a végtermék mi­nőségi hibáiért éppen úgy felelőssé tehető, mint a termeltetők, más szóval: a minősí­tés alkalmával vitatható — nehezen dönt­hető el —, hogy a nyers termék volt-e gyen­ge, ami a termelő hibája, vagy a helytelen szárítás és/vagy tárolás miatt következett-e be minőségromlás, amiért a termeltető a fe­lelős. Ha a minősítéskor a vetőmag bioló­giai értékmérői nem megfelelőek, a tételből vetőmag nem készíthető. Jelenleg a termeltető vetőmagüzemekbe beszálított nyers vetőmagból vett mintát mű­anyagfólia-, papír- vagy vászonzsákokban tá­rolják, mivel azonban ezeket nem lehet meg­felelően lezárni, illetve tárolni, azokban az anyag befülledhet és elpusztulhat, de legalább­is veszíthet az értékéből, ha a nedvességtar­talma a 10-14%-ot meghaladja. Ez a faj­ta mintatárolási mód nem „perdöntő". A találmány feladata, hogy olyan táro­lóeszközt szolgáltasson, amelynek segítségé­vel kiküszöbölhetők az esetleges helytelen ke­zelésből, illetve tárolásból származó hibák, valamint a minta kicserélése, aminek eredmé­nyeként nem kerülhet sor vitára a minősí­téskor a termelő és a termeltető között, és a minta minőségi hiányosságaival kapcsola­tos felelősség egyértelműen megállapítható. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy amennyiben a vetőmagmintát átszellőz­tethető, és (hatósági) íémzárral (plombával) lezárható szekrényben tároljuk, és a min­tát folytonosan levegőárammal szárítjuk, a tároláskori minőségromlás, valamint a min­tával való manipulálás veszélye kiküszöböl- 2 1 hető, és az érdekelt felek jelenlétében kö­zösen vett „perdöntő" minta tárolására nyí­lik lehetőség. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan vetőmagmin­ta tárolási eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a termelő és termeltető jelenlétében a kezeletlen vetőmag­ból mintát veszünk, a. mintát legalább két szemben levő oldalán nyílásokkal áttört la­pokkal határolt, zárható szekrénybe helyez­zük; a szekrényt megbonthatatlansága bizo­nyítására alkalmas eszközzel, például fém­­zárral (plombával) lezárjuk; a szekrénybe helyezett vetőmagvakat (vetőmagmintát) a szekrényen átfúvatott — előnyösen mester­ségesen nem melegített (szobahőmérsékle­tű) — levegővel szárítjuk, és a vetőmag­mintát a minősítésig a fémzárral (plombá­val) lezárt szekrényben, száraz állapotában, előnyösen a termelő telephelyén tároljuk. A találmány szerinti vetőmagminta-táro­­lónak az a lényege, hogy nyitható-zárható fedéllel ellátott szekrénye van, amelynek bel­ső tere nyílásokkal áttört vízszintes, vagy lényegében vízszintes elválasztólappal a mm­­taként vett vetőmagvak tárolására szolgá­ló felső térre, valamint szárítólevegő alul­ról a felső téren való átfúvatását lehetővé tevő alsó térre van megosztva; a fedél — előnyösen nyílásokkal áttört lemez által al­kotott — levegőkibocsátó elemet tartalmaz, vagy teljes felületén levegőátbocsátó kivite­lű; és a fedél a szekrényhez a megbontat­­lansága bizonyítására alkalmas eszköz, pél­dául fémzár (plomba) elhelyezését lehetővé tevő szervekkel, célszerűeg egymásba illesz­kedő fülekkel csatlakozik. A fedél levegőki­bocsátó elemét más szerkezet, pl. háló stb. alkothatja. Fémzáron (plombán) olyan záróelemet kell érteni, amely hitelesen bizonyítja, hogy a szekrényt a minősítésig senki nem nyitot­ta ki (nem bontotta meg). Fémzár helyett természetesen műanyagzár, vagy más, a meg­­bontatlanság bizonyítására alkalmas eszköz is használható. A vetőmagminta-tároló egy előnyös kivi­teli alakjánál az alsó térben ventillátor van elhelyezve, és az alsó térnek levegőbebocsá­­tó nyílása(i) van(nak). Ebben az esetben célszerű, ha az alsó tér alul a szekrény fe­néklapját alkotó lemezzel van lezárva, és a levegőbebocsátó nyílások a szekrény ol­dalfalának vagy -falainak alsó részében van­nak kiképezve, továbbá ha a ventillátor ra­diális tartókarok segítségével egy, az alsó térben elhelyezkedő tartóhengerben van rög­zítve, amely a szekrény falára vagy falai­ra van felfüggesztve. A találmányt a továbbiakban a csatolt raj­zok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a vetőmagminta-tároló egy előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon 2 195058 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom