195057. lajstromszámú szabadalom • Szerelőlemez áramköri elrendezések kialakítására
195057 A találmány tárgya szerelőlemez, amelynek segítségével célszerűen elektronikus áramköri elrendezések alakíthatók ki, elsősorban prototípusokhoz és kísérleti áramkörökhöz. A találmány szerinti szerelőlemez villamosán szigetelő anyagból van kiképezve, és a benne kialakított furatokba illesztett áramköri elemek külső huzalozással vannak egymással összekapcsolva, így az egyes alkatrészek tetszőleges összekapcsolása könnyen elvégezhető és adott esetben, különösen kísérleti áramköröknél különféle összekapcsolások valósíthatók meg egyazon beültetés meghagyásával. A találmány szerinti szerelőlemez kialakításához az a cél vezetett, hogy az alkatrészek a beültetést követően mindaddig megfelelően rögzítetten maradjanak a kiképezett furatokban, amíg a huzalozást el nem végzik, illetőleg adott esetben újrahuzalozásnál se essenek ki. További cél volt, hogy az alkatrészek beületését követően a szerelőlemez megfordítható legyen szintén anélkül, hogy az alkatrészek kiessenek és a huzalozást a szerelési oldallal ellentétes oldalon lehessen elvégezni. A találmányunk szerinti kitűzött célt egy olyan szerelőlemezzel valósítottuk meg, amely szerelőlemez különböző és/vagy azonos átmérőjű nyílásokkal van ellátva, és ezeknek a nyílásoknak az átmérője a szerelendő alkatrészek kivezetéseinek a méreteihez van kiképezve úgy, hogy a szerelőlemez villamosán szigetelő anyagból, célszerűen síklemezként van kiképezve, és ezen a szerelőlemezen csonkakúp alakú nyílások vannak kiképezve, amely csonkakúp alakú nyílások nagyobb átmérőjű talpnyílásának átmérője a beültetendő alkatrész kivezetésénél nagyobbra van kiképezve, míg a kisebb átmérőjű tetőnyílásának átmérője a beültetendő alkatrészek kivezetésével megegyező vagy annak szoros illesztést biztosítóan kisebbre van az alkatrészek megfelelő megfogását a huzalozás befejezéséig biztosítóan kiképezve. Előnyös továbbá, ha a találmány szerinti szerelőlemez átlátszó vagy áttetsző anyagból van kiképezve. A találmány szerinti szerelőlemez úgy van tehát kialakítva, hogy a villamosán szigetelő lemezre egyik oldalon történik az alkatrészek elhelyezése, megfelelően rögzítetten és biztonságosan, a másik oldalon pedig az alkatrészek kivezetéseinek az egymással való összekapcsolása. Ezzel tulajdonképpen egy olyan munkafázis takarítható meg áramkörök öszszeszerelésénél, amely az alkatrészek rögzítését szolgálja a huzalozást megelőzően. Az ismert szerelőlemezek úgy vannak ugyanis kiképezve, hogy az alkatrész kivezetéseinek a méretéhez illeszkedő átmérőjű hengeres furatok vannak bennük kialakítva. Ahhoz azonban, hogy az alkatrészek megfelelően összekapcsolhatóak legyenek külső huzalozással vagy egyéb módon, a szerelőlemezen a nyílások átmérőjét nagyobbra kell megválasztani az alkatrészkivezetés átmérőjénél, 1 2 ami szükségessé teszi, hogy egy további lépésben az alkatrészeknek a szerelőfuratból történő kicsúszását megakadályozzuk amíg az összekötés meg nem történik, tehát például az alkatrészeket a szerelőlemezen valamilyen módon rögzítsük. Ez a megoldás azon túlmenően, hogy munkaigényes, nem is kellőképpen megbízható. A találmány szerinti csonkakúp alakúra kialakított nyílások azonban lehetővé teszik, hogy az alkatrészek biztonságosan rögzítve legyenek a szerelőlemezen elhelyezve, még az összekötést megelőzően is. Ezt azáltal érjük el, hogy a szerelőlemez azon oldalán, ahol az alkatrészek el vannak helyezve, van a csonkakúp alakú nyílás nagyobb átmérőjű része, míg a másik oldalon a kisebb átmérőjű rész. A találmány szerint kialakított szerelőlemezt a továbbiakban példakénti kiviteli alakja segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az 1. ábrán látható a találmány szerinti szerelőlemez egy részlete felülnézetben, a 2. ábrán látható oldalnézetben és metszetben. Az 1. ábrán látható tehát a találmány szerint kialakított 1 szerelőlemez felűlnézetben. Láthatók továbbá az 1 szerelőlemezen kiképezett csonkakúp alakú 2 nyílások, amelyek a példakénti kiviteli alaknál rendezett sorokban és oszlopokban vannak kialakítva. A 2. ábrán oldalnézetben és metszetben látható az 1 szerelőlemez a csonkakúp alakú 2 nyílások nagyobb átmérőjű 3 talpnyílásával és kisebb átmérőjű 5 tetőnyilásával. A 3 talpnyílások az 1. szerelőlemez egyik 4 oldalán vannak, míg az 5 tetőnyílások az 1 szerelőlemez másik 6 oldalán vannak minden egyes csonkakúp alakú 2 nyílásnál. A 3 talpnyílások úgy vannak kiképezve, hogy átmérőjük nagyobb, mint a beültetendőelektronikus alkatrész kivezetésének az átmérője, illetőleg mérete, és az alkatrészt az 1 szerelőlemez ezen 3 talpnyílással kiképezett 4 oldalán helyezzük be a 2 nyílásba. Az 1 szerelőlemez másik 6 oldalán lévő 5 tetőnyílások átmérője úgy van megválasztva, hogy az egyenlő de célszerűen egy kissé kisebb legyen, mint a beültetendő alkatrész kivezetésének az átmérője. így a beültetendő alkatrész könnyedén behelyezhető a 3 talpnyílás felől, míg az 5 tetőnyiíásnál, éppen az 5 tetőnyílás kis átmérője miatt, abban szorosan illeszkedik és az 5 tetőnyílás gyakorlatilag rögzíti is az alkatrészt az 1 szerelőlemezen, így az 1 szerelőlemez az alkatrészek behelyezését követően megfordítható úgy, hogy az alkatrészek nem fognak kiesni, elvégezhető a huzalokkal való szerelés és összekapcsolás az 5 tetőnyíláson kinyúló kivezetéseken. A 2 nyílások 5 tetőnyílásának az átmérőjét természetesen úgy kell megválasztani, hogy azon az alkatrész kivezetése úgy haladhasson át szoros illesztéssel, hogy az 1 szerelőlemezt ne deformálja ekközben. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
