195023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lakk kötőanyag és vezetőanyag komponensekből álló villamos ellenállások, vagy változtatható értékű ellenálláspályák előállítására
3 195023 4 napjaink energiatakarékossági törekvéséknek már nem felel meg. A fentiek miatt a napjainkban egyre szélesebb körben alkalmaznak olyan kemencéket, amelyekben a szükséges hőt az infralámpák segítségével állítják elő. Az úgynevezett infrakemencék elterjedésének az okai a következők: — az élettartamuk jóval nagyobb, mint a hagyományos légcirkulációs alagútkemencéke; — az üzemeltetési költségük alacsonyabb; — nem energiaigényes, mivel a hő csak a beégetendő, vagyis a térhálósítandó réteg felületén képződik; — karbantartása, felépítése és a kezelése egyszerűbb. E kemencékben az infralámpák sugárzó hőjének a hatására következik be a lakkokban a térhálósodás. Közismert fizikai jelenség, hogy az alakos testek beégetésénél azokon a helyeken, ahol a felületet az infrasugárzás nem éri, árnyékos marad, vagy csak kis mértékben éri, akkor ezen felületek hőmérséklete a teljes sugárzásnak kitett felületek hőmérsékletétől jelentősen eltérnek. Ez a jelenség pedig károsan befolyásolja az amúgy is hőmérsékletre igen érzékeny lakkok térhálósodását. Ebből következik, hogy ezeken a helyeken a hordozóra felvitt rétegben, mivel a lakkot infrasugárzás nem éri, ezért a térhálósodás e felületeken csak részlegesen vagy egyáltalán nem jön létre. A hatás eredményeképpen ezeken a felületeken a lakk puha marad és nem tapad a hordozó felületre. Ezáltal a kopásállósága igen gyenge és a leszedő érintkező súrlódásának a hatására leválik. A korrózió védelme igen rossz, sérülékeny és a már előbb felsorolt paraméterek nem teljesíthetők. A fentiek alapján nem szorul tehát bővebb bizonyításra, hogy a hagyományosan alkalmazott lakkok térhálósítására vonatkozó technológia az infrakemencékben nem megoldott, illetve, éppen az infrakemencék sajátosságai miatt nem is lehet megbízhatóan megoldani. E tények miatt fordult a kutatók figyelme az infralakkok felhasználása felé, és gyakorlatilag a napjainkban ez a fejlesztés iránya. Az infralakkok a hagyományos lakkokkal szemben számos kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek. E kedvező tulajdonságok közül talán kettő a legelőnyösebb. Az egyik az, hogy az infralakkok teljes tömegében való térhálósodás hőfokára kevésbé érzékenyek. Ez azt jelenti, hogy az infralakkok térhálósodása 50—60°C hőmérséklet különbségnél is bekövetkezik. Ezzel szemben a hagyományos lakkok térhálósodását a gyárilag megadott optimális hőmérséklettől való 1—2°C-os eltérés is már jelentősen, mégpedig károsan befolyásolja. A megfigyelés szerint e térhálósodási folyamat akkor is bekövetkezik, ha az infrakemencékben a felület egy része árnyékban marad, illetve az intenzív sugárzás nem éri. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az árnyékban maradt felületeknél is a térhálósodás éppen a kisebb hőfok iránti érzékenysége miatt ugyanúgy létrejön, mintha ezeket a felületeket is a teljes értékű intenzív sugárzás érte volna. A másik komoly figyelmet érdemlő előny, hogy a térhálósítás műveleti ideje jóval rövidebb, mint a hagyományos lakkoké. A tapasztalat alapján az infrakemencékben az infralakkok beégetési, térhálósítási ideje kb. 3—10 perc, ezzel szemben a hagyományos lakkoké több óra. Az infrakemencék és az infralakkok kedvező tulajdonságait használjuk ki az általunk kidolgozott találmányban. A találmány tehát olyan eljárás, amely alkalmas egyenletes minőségű, javított paraméterű ellenállások vagy változtatható értékű ellenálláspályák előállítására. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy kötőanyagként 20—98 tömeg% hőreaktív akril műgyanta és éterezett melamin-formaldehid műgyanta keverékéből álló ú.n. Modicin infralakkot és vezetőanyagként 2—80 súly% gázkormot homogenizálunk. A Modicin infralakk és a gázkorom keverékből álló pasztát az ellenállás vagy változtatható értékű ellenálláspályák hordozójára ismert technológiával felvisszük, majd az ily módon előkészített ellenállásokat vagy változtatható érzékű ellenálláspályákat 5—15 percig infrakemencében térhálósítjuk. A kötőanyag és a vezetőanyag homogenizálását célszerű a már ismert pl. golyósmalomban, gyöngyma lomban, hengerszéken végezni. A kapott masszát kenéssel, szórással, szitanyomással stb. visszük fel a hordozó felületére. Az ily módon elkészült nyers ellenállásokat és változtatható értékű ellenálláspályákat minden további előkészítés nélkül infrakemencében térhálósítjuk. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli példája: 80 gr Modicin infralakkot és 20 gr gázkormot hengerszéken homogenizálás céljából háromszor átengedjük. A komponenseivel összekevert és homogenizált pasztát a hordozó felületére valamely ismert eljárással, pl. szitanyomással felvisszük. Az ily módon elkészített ellenállásokat és a változtatható ellenálláspályákat ezután infrakemencében 5 percig térhálósítjuk. Az általunk kidolgozott találmány számos előnnyel rendelkezik. Az egyik legfőbb előny, hogy az ellenállások és a változtatható értékű ellenálláspályák gyártásánál fontos és nagy figyelmet igénylő technológiai lépés, nevezetesen a térhálósítási művelet, olyan technológiával oldható meg, amely az ismert 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
