195015. lajstromszámú szabadalom • Processzor elrendezés primitív és összetett eljárásokat meghatározó utasítások végrehajtására

195015 iyek mindegyike a hozzárendelt primitív uta­sítás végrehajtásához szükséges elrendezésű. A 18 lokális vezérlő modul egységeinek ki­menetei az ICB buszra kapcsolódnak. A ve­zérléshez szükséges órajeleket az elrendezés központi CK óragenerátora állítja elő, amely szintén az ICB buszra csatlakozik. A 12 ÉS kapu másik bemenet« a 15 fetch vezérlő logika kimenetéről kap vezérlést és kimenete 19 belső interpreter logikán keresz­tül az ICB buszhoz csatlakozik. Az ALU aritmetikai és logikai egységben van 20 műveletvégző, amelynek blokkjába szimbolikusan beírtuk az általa elvégezhető műveletek jelét, ide tartozik még az operan­­dusokat tartalmazó két A és B regiszter, az eredményt tartalmazó E regiszter, továbbá egy negyedik C regiszter. Az A, B, C és E regiszterek az IADB buszhoz csatlakoznak. Az A regiszter vonalaival többmenetü 21 VAGY kapu van párhuzamosan kapcsolva, mely kimenetén FLAG állapotjelet hoz létre. A C regiszter értéke 1-)- vagy 1— bemeneté­nek vezérlése által eggyel növelhető, illetve csökkenthető. Az 1. ábrán vázolt elrendezés az IADB buszon keresztül egy a rajzon csak vázlato­san jelölt külső operatív M memóriával kap­csolódik. Az M memóriával az együttműkö­dést az 1. ábrán bejelölt INPUT, OUTPUT, DATA és ADDR utasítások teszik lehetővé. Az OUTPUT utasítás hatására az IADB bu­szon lévő állapot az M memória felé kapcso­lódik, ha ez az ADDR utasítással párosul, akkor az IADB busz az M memóriát címzi. Az INPUT állapot az IADB buszra beviszi az M memória buszának állapotát, ha ez a DATA utasítással együtt érvényesül, akkor az IADB buszra az M memóriából kiolvasott adatok kerülnek. A PAR paraméter verem és a RET visz­­szatérési verem a példakénti esetben 64 re­­keszes, rekeszenként 16 bites memória, amely olyan szervezésű, hogy mindig csak legfel­ső rekeszének tartalma olvasható és írható, és egymásutáni betöltéskor mélysége növek­szik, olvasáskor pedig csökken. A vermek vezérlését egy-egy mutató regiszter végzi, amelyek értéke a verem mindenkori mélysé­gének felel meg. A PAR paraméter verem­mel 22 mutató regiszter, a RET visszatérési veremmel pedig 23 mutató regiszter van tár­sítva. Most a 2. ábrára hivatkozunk, amely a pri­mitív és összetett eljárások megkülönbözte­tésére és a szükséges vezérlések biztosításá­ra alkalmas áramkörök felépítése látható. A 15 fetch vezérlő logika három D-típusú 151, 152 és 153 flip-flopból áll, amelyek egymás­sal láncba vannak kapcsolva és vezérlésük­höz az órajeleket a CK óragenerátor alap órajelei biztosítják. Az órajelbemeneteket a 2. ábrán csak szimbolikusan ábrázoltuk. Az első 151 flip-flop bemenete az új műveleti 5 ciklust kezdeményező FETCH utasítás vona­lával kapcsolódik. A 19 belső interpreter logika is hasonló felépítésű három 191, 192 és 193 flip-flopból áll, ezek közül az első 191 flip-flop bemene­te a 12 ÉS kapu kimenetével, az utolsó 193 flip-flop kimenete pedig a FETCH utasítás vonalával kapcsolódik. A kapcsolás megha­tározott közbenső pontjairól egy-egy elvá­lasztó áramkörön keresztül állapotokat ki­váltó vonalak csatlakoznak az ICB buszhoz. Az elválasztó áramköröket a rajzon három­szöggel jelöltük, feladatuk a bemenetre ve­zetett állapot egy vagy több kimenetre való továbbítása oly módon, hogy ezen kimene­tek egymásra és a bemeneti állapotra ne tud­janak visszahatni. Az egyszerűség kedvéért ezeket az elválasztó áramköröket külön hi­vatkozási számmal nem láttuk él. A találmány szerinti megoldás további is­mertetéséhez a működés legalább részleges megértésére elengedhetetlenül szükség van. A működés ismertetését a primitív, iljetve az összetett eljárások végrehajtásának leírásá­val kezdjük. Egy soronkövetkező utasítás végrehajtásá­nak kezdetét a 153 flip-flop kimenetén meg­jelenő 1-es állapot indítja. Ekkor az IADB buszon az utasítás 16-bites kódja már jelen van. A végrehajtást kiváltó 1-es állapot ka­­puzza a 12 és 13 ÉS kapukat, és közülük az nyit ki, amelyet a 11 VAGY kapu állapota engedélyez. Tételezzük fel, hogy pillanatnyi­lag primitív utasítás van az IADB buszon, és a magas helyértékü OE buszvonalak kö­zül mindegyik 0 állapotú. Ennek hatására a 13 ÉS kapu kinyit és a primitív eljárásra vonatkozó, a PE buszvonalakon jelenlévő öt­bites kódot a 10 eljárás regiszterbe (1. áb­ra) beírja. A 10 eljárás regiszter kimenetén megjelenő kód a 17 eljárás dekódert vezérli, és annak a kóddal meghatározott kimenete a 18 lokális vezérlő modulnak a kiválasztott primitív eljáráshoz tartozó vezérlő áramkö­rét vezérli. A vezérlő áramkör ezen vezér­lő jel, valamint néhány egymást követő óra­jel hatására a primitív eljárást végrehajtja. A későbbiek során több ilyen vezérlő áram­kört fogunk ismertetni. Minden vezérlő áram­kör úgy van kialakítva, hogy az általa ki­váltott utolsó állapot a FETCH utasításhoz tartozik. A FETCH hatására az INCIP állapot 1-es értéket vesz fel és ennek eredményeként az IP interpretation pointer tartalma eggyel megnövekszik. Ezt követően a 151 flip-flop a következő órajelre kimenetén 1-es állapo­tot hoz létre, amely állapot az OUTPUT, ADDR és IPW vonalakon megjelenik. Az OUTPUT ÉS ADDR 1-es állapota az IADB buszt az M memória felé kapcsolja és az M memóriát az IADB buszon jelenlévő kóddal címzi. Az IPW utasítás az IP in­terpretation pointer tartalmát az IADB busz­6 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom