195000. lajstromszámú szabadalom • Áramszedő elem másodfajú elektródához, valamint eljárás az áramszedő elem előállítására
195000 jú elektródákat is elő lehet állítani a találmány szerinti eljárással még pedig úgy, hogy azonos tulajdonsággal rendelkeznek, nincs szükség különleges ellenőrzésre, és mégis biztosítva vannak az azonos párámé- 5 terek. További előny, hogy a keveréket nem kell feltétlenül azonnal kikeményíteni, ezt szükség szerint kell végrehajtani, aminek az az előnye, hogy egyszerre igen nagy menynyiségű keveréket lehet előállítani, ugyanak- 10 kor mindig csak a szükséges elektródamenynyiséghez felhasználandó részt kell kikeményíteni. A találmány jobb megértése érdekében a találmány szerinti eljárást néhány példa segítségével ismertetjük. 15 1. példa Ezüstport, amelynek szemcseátmérője 500— —1000 pm elektrolitikus fürdőbe rázunk, és alkálifémklorid oldatban poli-(N-vinilpirroli- 20 don) jelenlétében klórozzuk. Mivel az elektrokémiai klorozás gyorsabb, mint a polimernek a kiválása az ezüstrészecskéknek a felületén, lényegében az ezüstön két rétegben jelenik meg a klórózás eredménye, még pe- 25 dig egy belső rétegben, amely ezüstkloridréteg és egy külső köpenyként képződő polimer-fóliában, amely a fénnyel szembeni védelmet biztosítja és az ezüstklorid magot kéntartalmú vegyületek által okozott elbomlás- 30 tói védi. Ennek a fóliának (igen kis vastagság esetébpn) a villamos vezetőképessége is kielégítő, mégpedig annyira, hogy a részecskéket egymás között megfelelő villamos kapcsolatba is hozhatja, nemcsak egymással, ha- 35 nem az elektróda vezetékével, vagy a test felületével, amelynek paramétereit mérni kívánjuk. A por klórozása során egy homogén Ag-AgCl-poli- (N-vinilpirrolidon)-tartalmú rendszert kapunk, ahol az ezüst-ezüstklorid-poli-(N-vinilpirrolidon)-arány 82:17, ill. 1. A már klórozott ezüstporhoz minden 100 tömegrészhez 25 tömegrésznyí poralakú akrilkopolimert adagolunk, a péídakénti esetben a »Redont« márkanevű kopolimert. A kopolimert a homogén rendszerrel gondosan elkeverjük, majd azt követően egy köpenybe töltjük, amelyet elektródaházként is alkalmazhatunk, és az egészet folyadék, célszerűen stabilizált metakrilsavészter jelenlétében kikeményítjük. Az ily módon előállított áramszedő elemekkel kiképezett elektródák potenciálkülönbsége 0,05 és 0,3 mV tartományba esett, míg a potenciál-instabilitása 0,08 mV értékű volt. 2. példa Hasonlóan járunk el az ezüstpor klórozásánál mint az 1. példában, majd ezt követően az ezüstport egy présformában helyezzük, amelyben azután 100 MPa nyomással préseljük. Az ily módon előállított elemeknél a potenciálkülönbség maximum 0,3 mV értékű volt. 3. példa Az eljárást az 1. példáéhoz hasonlóan kezdjük el, azonban a préselést és a keverékarányt, ahogyan azt az 1. táblázatban megadjuk, esetenként változtatjuk. A 2. táblázatban pedig megadjuk az 1. táblázatban lévő áramszedő elemeknél mért értékeket. 1. táblázat Példaszám r Akrilkopolimeradalék 2 Formázás 3 3 RedonC préseléssel folyadék jelenlétében 4 Redont préselés kapszulában 5 Redont kikemenyítes folyadék jelenlétében 6 Redont > * 7 Redont > » 8 Redont » ) 9 Redont 1 » 10 Redont » > 11 Redont » j 12 Redont » > 13 Stadont-02 préselés présszerszámban, majd kikeményítés folyadékban 14 Stadont-02 mint a' Î3. példában 15 Stadont-02 préselés folyadék jelenlétében 16 Stadont-02 j j 17 Stadont-02 » 9 18 Stadont-02 9 J 19 Stadont-02 9 9 20 Protakryl-M préselés présformában, majd keményítes folyadékban 21 Protakfyl-M ugyanaz 22 Protakryl-M ugyanaz 23 ProtakryL-M ugyanaz 24 Protakryl-H ugyanaz 25 Protakryl-M ugyanaz 26 Protakryl-M ugyanaz 27 Protakryl-M préselés folyadék jelenlétében 7
