195000. lajstromszámú szabadalom • Áramszedő elem másodfajú elektródához, valamint eljárás az áramszedő elem előállítására
195000 2 1 A találmány tárgya áramszedőelem másodfajú elektródához, amely áramszedőket elsősorban az elektrokémia területén, ott is a másodfajú ezüstklorid elektródáknál alkalmazzák. A találmány tárgya továbbá eljárás az elektróda áramszedőjének előállítására. Másodfajú ezüstklorid elektródákkal szemben egy sor speciális követelményt támaszt az ipar, amelyek közül első helyen kell megemlíteni a szükséges mérési pontosságot, valamint a közeggel szemben támasztott különleges követelményeket, amely közeggel az elektródák érintkezésben vannak. Ahhoz, .hogy a követelményeknek az elektróda megfeleljen, az alábbi feltételeket kell teljesíterilé: ....^'"másodfajú elektróda mindegyik elektródájának a saját potenciálja hosszú időtartamon keresztül nem szabad változzon, azaz az elektródának a kijelzési állandója állandó kell legyen; — a másodfajú elektróda eltolási feszültsége, amely elektróda a mérésben részt vesz, a vonatkoztatási elektróda potenciáljához képest igen kicsi kell legyen, más szavakkal az elektródáknak megfelelően reprodukálható feszültséget kell biztosítaniuk; — az elektróda áramszedő eleme megfelelő mechanikai szilárdságú kell legyen, még pedig olyan szilárdságú, hogy többszöri használat esetén se menjen tönkre; — a másodfajú elektróda áramszedő eleme megfelelően fényálló kell legyen; — ha a másodfajú elektróda áramszedő eleme kéntartalmú szerves vegyületekkel, amelyek különösen az emberi izzadságban találhatók, megfelelően ellenállók kell legyenek. A fent említett követelményeket ezen túlmenően ki kell egészíteni még azokkal a műszaki követelményekkel is, amelyek a termék előállításának gazdaságosságával függnek össze, és ez utóbbi szempontok határozzák meg azt az irányt, amelyben az elektróda áramszedő elemének a konstrukcióját és a technológiáját tovább kell fejleszteni. A fentiekben összefoglalt követelmények nem egyszer egymással ellentmondanak, így tehát mindig az elektróda felhasználási területe az, amelynek alapján a megfelelő jellemzőkkel kapcsolatos követelményeket és a szükséges paramétereknek a megállapítását megfelelő kompromisszumokkal figyelembe kell venni. A Német Szövetségi Köztársaságban működő Beckmann és Siemens cégek az orvostechnika területén igen széles körben alkalmazzák az ezüstklorid elektródákat, és ezeknél az elektródáknál az elektróda áramszedő elemét ezüst-ezüstklorid-keverék mechanikus úton nagynyomáson történő préselésével állítják elő, és az egyes alkatelemeknek a tömegaránya célszerűen 30:70—70, ill. 30. Erről ír Diringshofen H. és Osupka az »Elektromedizin« 1964. évi 9 és 2. számában a 73—87. oldalon. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Az elektróda áramszedő elemének ily módon történő előállítása azonban nem biztosít megfelelően homogén anyageloszlást, mivel elkerülhetetlenül előfordul, hogy levegőn az ezüstklorid (inaktív ezüst) elbomlik és ez az ezüst-ezüstklorid-keverék arányát megváltoztatja. Ez egyben hatással van az elektróda potenciálértékének a reprodukálhatóságára, és az ezekkel az elemekkel elérhető kijelzési állandóra, amelyek a fent ismertétett elektródánál időben erősen romlanak. A fent ismertetett elektródának egy további hátránya, hogy nem megfelelően fényálló, továbbá hátránya, hogy a kéntartalmú vegyületek hatásával szemben nem ellenálló. Egy további ismert eljárás szerint a másodfajú elektródák áramszedő elemét úgy állítják elő, hogy ezüstszemcséket, amelyeknek lineáris mérete 800 pm alatt van és sűrűsége 2 és 8 g/cm3 között van, egy köpenyszerűen kiképezett villamosán vezető házban helyeznek el, és az ezüstszemcséket ezüstkloriddal galvanikus úton vonják be. Ezt a módszert a magyar Medicor Művek 5586 20 sz. SU szabadalmi leírásában olvashatjuk. Ez a fent említett eljárás lehetővé teszi, hogy az áramszedő elemen az ezüstklorid egyenletes elosztású legyen, és az elektróda potenciál-stabilitása is megfelelően kedvező legyen. Ahhoz azonban, hogy az elektróda potenciál jól reprodukálható legyen, biztosítani kell a villamosán vezető ház töltésfokának az azonosságát minden esetben, valamint biztosítani kell, hogy az ezüstszemcsék mérete és sűrűsége a megadott határok között legyen, továbbá biztosítani kell azt is, hogy a technológiai folyamat során a megfelelő és szükséges ellenőrzési műveletek végre legyenek hajtva. Ezeknek az ellenőrzési műveleteknek a végrehajtása, különösen nagy sorozatban történő elektróda előállítás esetében, megnehezíti a folyamat elvégzését, nagy mértékben megnöveli a ráfordított munkaerőt, és jelentősen lecsökkenti a termelékenységet. Az ezzel az eljárással előállított elektródák esetén további hiányosság, hogy csak megfelelő és megadott, a villamosán vezető ház formájához kötött konfigurációjú elemek állíthatók elő, mégpedig olyan házból, amelyek fémezüstből kell hogy legyenek. (Ellenkező esetben az elemeknek a stabilitása nem lesz megfelelő.) A fent említett eljárás esetében minden egyes áramszedő elem ezüstszemcséjének a klórozását külön-külön kell végrehajtani, ami meglehetősen időrabló és inproduktiv eljárás. Az idézett szabadalmi leírásban megadott 2—8 g/cm3-es sűrűség ezen túlmenően nem biztosítja a megfelelő mechanikai szilárdságot sem. A fent ismertetett két eljárással előállított áramszedő elemek a már fent ismertetett tulajdonságokon túlmenően még további két különlegességgel rendelkeznek. Az egyik az, hogy kéntartalmú szerves vegyületeknek a hatására, amelyek az ember bőrén megjele-2
