194984. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a hőhasznosítás optimalizálására
194984 Az f| beömlési keresztmetszet nyílásmérete pedig célszerűen a D átmérő 0,8-szorosa lehet. Az így kialakított rendszer teljesítőképessége azzal a gőzmennyiséggel jellemezhető, amelyet annak víztőltése a megengedett nyomásesés határán belül szolgáltatni tud. A fűtőgőz kondenzátum térfogategységében tárolt gőzmennyiség nemcsak a megengedett nyomáseséstől, hanem a nyomás abszolút értékétől is függ. A gőzfűtési rendszerek alapvető követelménye általában az, hogy a fűtött szakasz két kitüntetett pontja között a meghatározott energiaszint állandó maradjon. Ez a feltétel csak abban az esetben teljesül, ha a rendszernek, vagy a környezetnek átadott energiamennyiség pótlása folyamatos és diszkrét nyomásokon biztosítjuk a kondenzáció folytán keletkezett folyadék folyamatos és meghatározott mértékű elvezetését. Az elvezetett kondenzátum szükséges menynyiségét empirikus összefüggések segítségével lehet megállapítani, és a rendszer kitüntetett pontjain meghatározott furatátméröjű fojtószervekkel maximálni lehet az elvezetett folyadék mennyiségét. A szűkítőelemek legszűkebb keresztmetszetét úgy kell meghatározni, hogy csak az előttük lévő höhasznositóban kondenzált gőzből keletkezett folyadék mennyiségét, vagy esetleg annak is egy meghatározott részét engedjék át. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott fojtószerveket 35 m/s folyadéksebesség felett módosított Laval-csőként, 35 m/s sebesség alatt pedig módosított Venturi-csőként képezhetik ki. Ennek megfelelően a találmány szerinti berendezés esetében előfordulhatnak mind módosított Laval-csővekként, mind Venturi-csövekként kialakított fojtószervek. A fojtószervként szereplő szűkítő elem anyaga betétben edzhető, illetve nemesíthető szerkezeti acél lehet, például C 40 — C 60 minőségben. Az acélból kialakított fojtószervet megmunkálás után edzeni kell. Az átömlési felület finommegmunkálását az edzés előtt kell elvégezni. Az edzés következtében előálló felületi érdesség elhanyagolható. Edzésben úgynevezett mártóedzést lehet alkalmazni, amelynek előnyös időtartama 5 perc és az edzés hőmérséklete 950—980°C. A hevítés utáni hűtés vízben oldható meg. A találmány szerinti berendezést, amely főként épületek különböző helységeinek fűtésére szolgál, az 5. ábra részletezi. Az 5. ábrán a 2 hőcserélő szekunder körében lévő 1, II, ... N hőhasznosítók különféle magasságokban vannak elhelyezve (mint ahogy általában a fűtőberendezések radiátorai is különféle épületszinteken fordulhatnak elő.) A legfelső I hőhasznosító és az alatta lévő II hőhasznosító közötti szintkülönbség hí, a legfelső és az alatta lévő második, vagyis 3 III, hőhasznosító közötti szintkülönbség h2, míg az I hőhasznosító és a legalsó N hőhasznosító közötti szintkülönbség hn jelöléssel van ellátva. Az egyes hőhasznosítók 5’ elfolyó vezetékeibe Fi, F2... Fn fojtószerveket iktatunk be. Ezekkel a fojtószervekkel lehet maximálni a fűtőtesteken diszkrét nyomáskülönbség mellett átáramló folyadékmennyiséget, anélkül, hogy az illető hőhasznosító 1 előremenő vezetékébe szabályozó szervet kellene beépíteni. A 2 hőcserélő szekunder körébe van beiktatva még az önmagában ismert 4 mennyiségszabályozó szelep a 3 keringető szivatytyú és a 6 hőmérsékletérzékelő. A 4 mennyiség-szabályzó szelep és a kondenzvíz 6 hőmérsékletérzékelő szerv egymással szabályzó jelátviteli kapcsolatban van. A találmány szerinti berendezés előnyei a következők: a) a megfelelően számított furatátmérőjű fojtószerv alkalmazása révén csak a munkát végzett gőz kondenzátumát vezetjük el, b) a fűtési rendszer belépési pontjánál nem szükséges külön szabályozó szelepet alkalmazni, így a fűtőgőz utánömlés folyamatos és veszteségmentes, c) a berendezésben alkalmazott fojtószerv rendkívül egyszerű, semmiféle mozgó alkatrészt nem tartalmaz, d) a vezeték kitüntetett pontján lévő fojtószerv beépítése veszteségként csak az átömlő folyadék mbar nagyságrendű nyomásesését eredményezi, míg az ismert — mozgó alkatrészeket is tartalmazó fojtószervek bar nagyságrendű nyomásvesztességet okoznak. e) meghibásodás esetén az alkalmazott fojtószerv könnyen kicserélhető, külön karbantartást pedig nem igényel, f) a találmány szerinti berendezéssel az ismert rendszereknél olcsóbban lehet biztosítani az épületek fűtését, el lehet kerülni a fűtöenergia indokolatlan túlfogyasztását. A találmány szerinti berendezést részletesebben az alábbi példa kapcsán mutatjuk be: PÉLDA Az 5. ábrán látható berendezést alkalmazzuk. Egy gyárépület különböző helységeit fűtjük 10—12 bar nyomású túlhevített vízgőzzel. A különböző szinteken lévő I, II... N hőhasznosítók elfolyó vezetékébe különböző méretű f2 legkisebb átömlő keresztmetszettel rendelkező Fi, F2... Fn fojtószervet iktatunk. Az épületszintek közötti statikus nyomáskülönbséget figyelembe véve állapítjuk meg a fojtószerv legkisebb átömlési keresztmetszetét. A legfelső szintről kiindulva minden egyes alacsonyabban fekvő hőhasznosító elfolyó 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
