194983. lajstromszámú szabadalom • Energiatakarékos lakásfűtő bernedezés
be csupán 0,5 % el nem égett gáz kerül, amely jelentősen befolyásolja a kémény állagát és élettartamát. A 35 beégetőcsatornák száma és mérete a mindenkori fűtőberendezés méreteitől, az elégetett gáz fajtájától függ-A 4. ábra a 3. ábra szerinti berendezés IV—IV vonala mentén vett hosszmetszete. Ezen látható, hogy a 32 visszatérő vezeték nagyjából a fűtőberendezés középpontjában, a 23 pillérek között van az 5 tűztér alá vezetve, majd a ráhegesztett 33 elosztóvezetékekkel a 27 fémcső palástjának alsó végében kialakított nyíláshoz csatlakozik. A 26, 27 fémcsövek közötti gyűrűtérben áramló víz a 27 fémcső palástjának felső végében kialakított nyíláson, az odahegesztett 28 gyűjtővezetéken keresztül — felmelegedve — jut a 30 hőcserélőtérből induló 31 alapvezetékbe. A rajzon jól látható a 30 hőcserélőtér kialakítása is a benne elhelyezett füstgáz elvezető 29 csövekkel, valamint feltüntettünk egy 35 beégetőcsatornát is, amely az 5 tűztérből a 12 füstjáratba vezet. Az 1. ábrán ismertetett keresztmetszeten sematikusan feltüntettük a füstgázok áramlási irányát is. A körben elhelyezett pont a felfelé áramló, míg a körben elhelyezett kereszt a lefelé áramló füstgázokat jelképezi. A légfűtő berendezés és a melegvizes központi fűtőberendezés ismertetett kombinációja további előnyöket biztosít. A gravitációs úton vagy szivattyúval keringtetett melegvíz csővezetéken nagyobb távolságokra kisebb hőveszteséggel szállítható és a meghatározott helyiségekben elhelyezett fűtőtestekben hasznósítható. Hasznosítható továbbá használati melegvízként is, ebben az esetben nincs szükség külön használati melegvíz előállító berendezésre. Mivel a fűtőberendezés 5 tűztere nagyméretű, viszonylag sok tüzelőanyag helyezhető el benne, amely nagy mennyiségű hőt fejleszt viszonylag hosszú időn keresztül, amely hőmennyiség a hőtároló 4 testben felhalmozódik és egyenletesen kisugárzik a 20 légtérbe, illetve melegíti a melegvizes fűtőberendezés csővezetékében lévő vizet. A fejlesztett hő jobb hatásfokkal történő átadása, valamint a jobb égés miatt energiatakarékos: a gyakorlatban felépített és kipróbált kiviteli alakok esetében a fűtőberendezés tüzelőanyag igénye közel felére csökkent az ismert lakásfűtő berendezésekben elégetett tüzelőanyag mennyiségéhez képest. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a kályha hőleadása tovább növelhető, ha a 9 samottbélés hátsó falába további függőleges 36 levegőjáratokat építünk be. Ezek előnyösen a 9 samottbéléssel szerves egységet alkotó samottcsövekkel vannak megvalósítva (1. ábra), melyek a kályha tetején túlnyúlva a 20 légtérbe torkollnak. A fűtőberendezés üzemelése során természetszerűleg hőtágulások lépnek fel, melyek 7 kedvezőtlen esetben -r évtizedek alatt — a fűtőberendezés hőtároló 4 testének fellazulásához, repedéséhez vezethetnek. Ennek elkerülésére célszerű minden második sorban a 5 fűtőberendezés két oldalán szimmetrikusan egy-egy, a hőtároló 4 test hőtágulási együtthatójához közel eső hőtágulási együtthatójú fém 37 rögzítöelem beépítése, amely az ismertetett kiviteli alaknál a 9 samottbélés 10 mentén végigfektetett laposvas, melynek mindkét vége oly módon van meghajlítva, hogy egy-egy sor hőtároló 4 testet alkotó téglával kapcsolódik. A lehűlés során ugyancsak zsugorodó 37 rögzítőelemek minden alkalom- 15 mai szilárdan összehúzzák a hőtároló 4 test tégláit, így azok fellazulása nem következhet be. Az 1. ábrán jelképesen szaggatott vonallal a 18 légjáratokban jelezzük ezeket a 37 rögzítőelemeket, mivel az ábra metsző- 20 síkja csak ezt teszi lehetővé, a 37 rögzítőelemek elhelyezésére és végeik kialakítására a .2. ábra ad útmutatást. Természetesen ezek a 37 rögzítőelemek ^vékonyabb átmérőjű vaspálcák is lehetnek, melyek menetes végeire nagyfelületű alátéteken át csavaranyák vannak ráhúzva. SZABADALMI IGÉNYPONTOK ^ 1. Energiatakarékos lakásfűtő berendezés, amelynek keramikus anyagból felépített hőtároló teste, abban falakkal határolt sík rostélyos tüzelőtere, tüziajtaja, hamuajtaja és 35 füstjáratai vannak, azzal jellemezve, hogy tüziajtaja és hamuajtaja egyetlen tüztérajtóként (8) van kiképezve, és a hőtároló test (4) további, keramikus anyagból felépített burkolattal (1) van oly módon körülvéve, hogy 40 a hőtároló test (4) és a burkolat (1) között a hőtároló testet (4) minden oldalról határoló légtér (20) van kialakítva, amely legalább egy, a burkolaton (1) annak alsó részén kiképzett nyíláson (21) keresztül a lakásfűtő berendezést befogadó helyiség lég- 45 terével, míg a burkolat (1) tetején kiképzett másik nyíláson (25) át fűtött levegőt elvezető csatornával áll összeköttetésben és a tűzteret (5) határoló samottbélés (9) és a 50 füstjáratok (11, 12, 13, 14) mentén a hőtároló testet (4) átszelő vízszintes és függőleges légjáratok (18, 19) . vannak kiképezve. 2. Az 1. igénypont szerinti lakásfűtő berendezés, azzal jellemezve, hogy a burkolat 55 (1) egy vagy két szomszédos oldalát a helyiség falai (2, 3) alkotják. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti lakásfűtő berendezés, azzal jellemezve, hogy a tűztér (5) rostélyt (10) körülvevő alja a rosgQ tély (10) irányában lejtős kialakítású. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti lakásfűtő berendezés, azzal jellemezve, hogy a tűzteret (5) két oldalról két-két füstjárat (11, 12; 13, 14) határolja, amelyek kö-j. zül a tűztérrel (5) közvetlenül kapcsolódó füstjárat (11) légtér (20) felé eső két olda-5
