194983. lajstromszámú szabadalom • Energiatakarékos lakásfűtő bernedezés
\ 194983 szerkezeti kialakítás abban az esetben előnyös, ha a lakásfűtő berendezés légfűtő berendezés része és az ismertetett módon a bejutott levegő mennyisége, ezen keresztül hőmérséklete adott határokon belül szabályoz- 5 ható. A találmány szerinti energiatakarékos lakásfűtő berendezés továbbfejlesztett kiviteli alakja értelmében előnyös, ha a burkolaton át a tűztér alá központi fűtés hőhordó köze- 10 get szállító visszatérő vezetéke nyúlik be, amelyik elosztó vezetékeken át a füstjáratokban elhelyezett fűtőcsövekkel van összekötve és a fűtöcsövek gyűjtővezetékeken át a tűztér felett, füstgáz elvezető csövekkel kialakí- 15 tott hőcserélőtérben elhelyezett alapvezetékkel kapcsolódnak, továbbá ha a fűtőcső két koncentrikusan elhelyezett fémcső, ahol a hőhordó közegként alkalmazott víz a csövek közötti gyűrűtérben helyezkedik el. Ebben az 20 esetben a találmány szerinti fűtőberendezés nem csak légfűtő berendezésként, hanem melegvizes központi fűtőberendezésként is alkalmazható, a légfűtéssel egyidőben vagy annak alternatívájaként. 25 Előnyös, ha a találmány értelmében a tűztér ajtó a tüzelőanyag égése alatt az ajtó bezárását gátló ismert ikerfémes szerkezettel van társítva. Mivel a tűztér ajtó egyesíti ma- 30 gában a hagyományos cserépkályhák tűzi ajtaját és hamu ajtaját, bezárása esetén a tűztérben elhelyezett fűtőanyag nem kap elegendő égéslevegőt, így az égés kialszik. Ennek elkerülésére szolgál a reteszt működtető 25 ikerfémes szerkezet, amely egyben biztosítja a friss oxigén folyamatos bejutását a tűztérbe és ezzel meggátolja egy esetleges robbanás keletkezését. A találmány szerinti lakásfűtő berendezés 40 gázüzemre tervezett előnyös kiviteli alakja értelmében a gázégőt befogadó tűztér és a füstjáratok égetőcsatornákkal vannak összekötve, melyeken keresztül a füstjáratokba jutó, el nem égett gáz is utólag elégethető, mi- 45 által javul a fűtőberendezés hatásfoka. A találmány szerinti energiatakarékos lakásfűtő berendezés főbb előnyei közé tartozik, hogy légfűtés útján minden helyiségben 50 egyenletes és előírt hőmérsékletet biztosít, a hőmérséklet állandó szinten tartása központosán történik, a tüzelőanyag gazdaságosabban értékesíthető, mint az egyedi fűtésekkel, így energiatakarékos; kezelése kevesebb mun- 55 kát igényel, mint az egyedi fűtőberendezéseké, a fűtőanyag központosán tárolható, ami az épület tisztasága szempontjából lényeges, az égéstermékek, a füstgáz és a salak kevesebb szennyeződést okoznak, mint egyedi fű- 60 tés esetén, továbbá melegvizes fűtőberendezéssel kombinálva nemcsak az épület helyiségeinek fűtését, hanem esetleg melegvíz-ellátását, szellőzési hőszükségletét és egyéb hőigényeket is ki tud elégítehi ugyanarról a 6g helyről és ugyanazzal a munkaerővel. A hő3 tároló testet körülvevő burkolat felületi hőmérséklete biztonságosan alacsony, amely megszünteti a balesetveszélyt, de hozzájárul az adott helyiség hőmérsékletének növeléséhez; a viszonylag nagyméretű tűztér és a fajlagosan nagy hőtároló test pedig biztosítja, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű tüzelőanyagot égessünk el, és a keletkezett hőenergiát a hőtároló test legalább egy napig hasznosítható módon tárolja. A találmány további jellemzőit az alábbiakban a rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a lakásfűtő berendezés néhány példakénti kiviteli alakja látható. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti lakásfűtő berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának keresztmetszete, a 2. ábrán a fűtőberendezés előlnézete látható burkolat nélkül, a 3. ábra egy további lehetséges kiviteli alak keresztmetszete és a 4. ábrán a 3. ábra szerinti fűtőberendezés hosszmetszete látható. Az 1. ábrán magasságának alsó harmadában metszett példakénti lakásfűtő berendezés vázlata látható. Mint az ábrából kitűnik, a lakásfütö berendezés 1 burkolaton belül helyezkedik el, melynek 2, 3 oldalait a fűtőberendezést magábafoglaló helyiség falai alkotják, azaz a fűtőberendezés a helyiség sarkában van felépítve. Jelen példában az 1 burkolat perlittéglából van felépítve és a helyiség falaival azonos módon be van vakolva, de az 1 burkolat külső felülete tetszőleges esztétikai kialakítású lehet, így közönséges csempeburkolat boríthatja, mivel a viszonylag alacsony felületi hőmérséklet miatt nincs szükség kályhacsempékre. Az 1 burkolaton belül van keramikus anyagból hőtároló 4 test felépítve. A hőtároló 4 test elülső oldalán alul van ismert módon 5 tűztér 6 töltőnyílása kialakítva, amelyet 7 szikraajtó és 8 tűztérajtó fed be. Az 5 tűzteret 9 samottbélés határolja, és alja 10 rostély irányában lejtős kialakítású. A hőtároló 4 testen belül ismert módon négy függőleges 11, 12, 13, 14 füstjárat van kialakítva. Az 5 tűztér a 11 füstjárattal, valamint a 12 füstjárat a 13 füstjárattal az 5 tűztér feletti, a rajzon nem látható csatornákon keresztül van összekötve, míg a 11 és 12 füstjárat, illetve a 13 és 14 füstjárat az őket egymástól elválasztó 15, illetve 16 válaszfalak alatt kapcsolódnak. A 14 füstjárat rajzon nem ábrázolt kéménycsövön keresztül az épület kéményébe torkollik. Látható, hogy a 11 füstjárat két külső oldalát járulékos 17 samottbélés burkolja, amely megakadályozza, hogy az 5 tűztérből kiáramló forró füstgázok a 11 füstjárat külső falait, azaz a hőtároló 4 testet túlságosan kiégessék. A 12 füstjáratba kerülő füstgázok hőmérséklete már annyira lecsökken, hogy ott ilyen járulékos 17 samottbélésre már nincs szükség. A 9 samott-4 3
