194965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás előregyártott betonból, vagy hasonló anyagból készített építőipari térelemek előállítására és zsaluzat az eljárás kivitelezéséhez
194965 A találmány értelmében célszerű továbbá, ha az egyik részegység sarkában gépészeti magot befogadó, két oldalt nyitott beugrást képezünk ki, illetve hogy az egyik részegység valamelyik oldalfalán piperepolcként szolgáló, az aljzatlemezzel párhuzamos beugrást készítünk. Hagyományos oldalfalakkal, tehát gépészeti mag és piperepolc nélküli térelemek gyártásánál a beugrások betétek behelyezésével eltüntethetők. A térelemek magasságát, illetve falvastagságát ugyancsak betétezéssel változtathatjuk. A találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas zsaluzatra, amely egy belső dobozszerű magzsaluzatból és elhúzható külső síkzsaluzatokból áll, a találmány értelmében az jellemző, hogy a magzsaluzat oldalfalaira a falvastagságnak megfelelő szélességű függőleges kirekesztő betét van az oldalfal mentén eltolhatóan és a kívánt helyen rögzíthetően felszerelve. A találmány szerinti zsaluzat legcélszerűbb kiviteli alakjánál a magzsaluzat egyik sarkában egy függőlegesen végigfutó beugrás van kiképezve, míg egyik oldalfala az alappal lényegében párhuzamos, piperepolc kialakítására alkalmas beugrással van ellátva. A találmány értelmében a kirekesztő betét rögzítésénél célszerű, ha a magzsaluzat oldalfalában vízszintes lyuksorok vannak kiképezve, amelyek fedésbe hozhatók a kirekesztő betét vízszintes rögzítőnyúlványainak furataival. A könnyebb kizsaluzást biztosítja az a találmány szerinti kiviteli alak, ahol a magzsaluzatnak a piperepolc céljára szolgáló beugrás fölötti része felfelé csuklósán megemelhető, enyhén ékalakú betétként van kiképezve és ahol a magzsaluzat piperepolc-beugrásával szemben elhelyezett elhúzható külső síkzsaluzatra a beugrásba falvastagságnyi távolsággal illeszkedő, felső oldalával enyhén befelé lejtő kirekesztő betételem van felszerelve. A találmány további részleteit és előnyeit példakénti kiviteli alak kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti eljárással készített térelem részegységeinek elvi felépítését tünteti fel, perspektivikus kivetítésben, a 2. ábra egy találmány szerinti eljárással gyártott térelem két részegységének és ezek térzsalujának távlati képét mutatja, a 3. ábra az előző ábrán látható térelem-részegységek és ezek térzsaluja külső síkzsaluzatok nélkül távlati ábrázolásban. a 4. ábra a gépészeti mag kiképzését mutatja metszetben a magzsaluzat és a külső síkzsaluzat között, méretcsökkentő betétekkel illetve sarokképző ellenbetéttel. 3 az 5a-c ábrák a gépészeti mag kialakításának különféle variációs lehetőségeit mutatják, a 6. ábra a találmány szerinti zsaluzat piperepolc kialakítására alkalmas oldalát mutatja, metszetben, míg a 7. ábra a 6. ábra szerinti zsaluzatrészt mutatja, a piperepolcot kiiktató kirekesztő betéttel. Az 1. ábrán a találmány szerinti térelem egyik célszerű alaptípusának vázlatos elvi felépítése látható, perspektivikus kivetítésben. Amint az a rajzon jól látható, a találmány szerinti térelem három részegységből van összeállítva: két szomszédos 1,2 oldalfalból álló első I részegységből, a másik két 3,4 oldalfalból és az 5 födémlemezből álló második II részegységből, valamint a harmadik részegységet képező III aljzatlemezből. Ezek az I-III részegységek önmagában ismert módon, hegesztéssel vannak összekötve nyolc egymáshoz illeszkedő él mentén, ahol ezt a hegesztéses összekötést betonba ágyazott és a falak kapcsolódó éleiből kiálló laposvasak illetve sarokvasak teszik lehetővé. Az I részegység és a II részegység egyidejűleg egy térzsalu két átellenes oldalán készül, míg a III aljzat-lemezt külön sík gyártótálcán öntjük ki. Ez a kialakítás kettős előnnyel jár: egyrészt viszonylag kevés él mentén kell elvégezni a térelem részegységeinek összeillesztését, ugyanakkor lehetővé válik a térelem méreteinek rugalmas változtatása azáltal, hogy a térelem-részegységek oldalfalai egy-egy szabad éllel rendelkeznek, amelynek irányában kiterjedésük ugyanazon a sablonban (térzsaluban) növelhető vagy csökkenthető. Ennek gyakorlati megvalósítását a későbbiekben ismertetjük. A legegyszerűbb gyártható forma a téglatest. Előregyártott fürdőszoba-térelemek esetén azonban igen előnyös az az 1. ábrán látható kialakítás, ahol az első 1 részegység sarkában egy gépészeti mag céljaira szolgáló, függőlegesen végigfutó, 6 beugrás van kiképezve, míg egyik 2 oldalfalán piperepolcként szolgáló, a III. aljzatlemezzel párhuzamos 7 beugrás van kialakítva. Épületgépészeti szempontból szokványos megoldás térelemek esetén, hogy a le- és felszálló vezetékeket egy helyen hozzák össze, így ezek számára függőleges akna kialakítása válik szükségessé. így jön létre az úgynevezett gépészeti mag. Ez a függőleges akna a belső térből leválasztható hagyományos módon, betonból vagy más hasonló anyagból készülő sarokidomokkal, egy vagy több aknás változatban is, amint az az 5a és 5b ábrákon látható, ahol is a 6 és 7 beugrásokat betételemek behelyezésével kiiktatjuk és a külön lépésben készített sarokidomokat a térelembe utólag beszereljük, de készülhet úgy is, hogy a vezetékek kívülre kerülnek és eleve ennek megfelelő alaprajzi elrendezésű térele4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
