194962. lajstromszámú szabadalom • Hártyaszerkezet, különösen szövetszerű ponyvasátor, valamint eljárás annak előállítására
194962 dulási anyagként szolgáló anyagpálya, különösen szövet- vagy fóliapálya gyártási anyagszélességével egyenlő és/v^gy annak egészszámú többszöröse és/vagy egészszámú törtrésze legyen. A kitűzött cél szempontjából a síkbaterített új elemsávok tehát úgy is megválaszthatok, hogy azok síkbaterített legnagyobb szélessége maradék nélküli egészszámú többszöröse a kiindulási anyagként szolgáló anyagpálya, különösen szövet- vagy fóliapálya gyártási szélességének. Az új elemsávok képezésekor a görbültséget is figyelembe vehetjük olymódon, hogy erősebben görbült felülettartományokban a szövet- vagy fóliapálya szélességének kisebb kiterített szélességű új elemsávokat képezünk úgy, hogy az anyagpálya szélessége mindenkor az új elemsávok síkbaterített legnagyobb szélességének egészszámú többszöröse legyen. Általános feltétel, hogy az új elemsávok síkbaterített legnagyobb szélessége maradéktalan egészszámú többszöröse és/vagy törtrésze legyen a kiindulási anyagként használt anyagpálya, különösen szövet-vagy fóliapálya gyártási szélességének. A találmány lényegét az alábbiakban csupán példaképpen egy a találmány szerinti eljárással kialakított elemsávokból minimális szabási hulladékkal előállított ponyvasátor bemutatásával a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az 1. ábra a ponyva-, ill. hártyaszerkezet térbeli felületének önmagában ismert meghatározásához használt statikai modellt érzékeltető részletvázlat, a 2. ábra a statikai számítással nyert koordinátapontok által meghatározott elemsávokból kialakult ponyva, ill. hártyaszerkezet elemsávjait egy kiemelt sátorrészleten bemutató távlati vázlat, a 3. ábra a 2. ábrán kiemelt elemsáv sikba terített képe szalagszerű anyagpálya egyidejű feltüntetésével, a 4. ábra a 2. ábrán látható sátorrészlet találmányunk szerinti eljárással módosított új felületelemekre,ill. elemsávokra felbontott ponyvaszerkezetét bemutató vázlat, míg az 5. ábra a 4. ábrán kiemelten érzékeltetett új elemsáv síkba kiterített képe a szalagszerű anyagpálya hozzárendelt feltüntetésével. A PS ponyvasátor ponyva-, ill. hártyaszerkezetét önmagában ismert módon vagy membránhéjként elsőrendű elmélettel, vagy nagyobb nyírófeszültségek fellépése esetén kötélhálós modellel, adott esetben ortotróp membránhéjként számítjuk. A vonatkozó, ma már előnyösen ugyancsak önmagában ismert módon számítógéppel elvégzett statikai számítások eredményeként egy az 1. ábrán feltüntetett, példaképpen b osztású alaprajzi háló feletti magassági ponthalmazt nyerünk egy x, y, z koordinátarendszerben. Az eljárás 3 során mindig egy a terheléshez és az általunk megválasztott, megengedett feszültséghez keressük és határozzuk meg a térbeli hártyafelületet. A 2. ábrán jól látható, hogy az alaprajzi háló egy-egy sávja fölött a hálópontokhoz tartozó magassági koordináták rendre egy-egy térben görbült felületű ES elemsávot határoznak meg. A 2. ábrán a statikai számítással nyert magassági koordinátapontok egy kiemelt ES elemsávhoz tartozó csoportját jól felismerhetően érzékeltettük. A 3. ábrán mutatjuk be, hogy az említett koordinátapontok x, y, z koordinátái alapján az ilyen egyes térbeli ES elemsávok rendre síkbateríthetők, de így olyan ES kiterített elemsávokat nyerünk, amelyek szabásmintaként még nem veszik figyelembe a kiszabáshoz rendelkezésre álló szalagszert! A anyagpálya adott (gyártóeszközfüggő) a anyagszélességét. Miagát a síkbaterítést, tehát a térben görbült ES elemsávokból a kiterített ES elemsávok származtatását az előbbiek elemi háromszögekre bontásával végezhetjük. Annak érdekében, hogy a szalagszerű, a anyagszélességű A anyagpályát minimális szabási hulladékkal hasznosíthassuk, a találmány szerinti eljárás új és eddig nem alkalmazott intézkedése értelmében a síkba kiterített ES elemsávok ismételt összeillesztésével egy előnyösen megfelelően kicsinyített valós vagy képzetes hártyaszerkezet-modellt alkotunk, amelyet most már a 4. ábrán egy kiemelt elemsávval érzékeltetett módon olyan új ES elemsávokra bontunk fel, amelyek messzemenően figyelembe veszik a szalagszerű, a anyagszélességfi, A anyagpálya méreteit és szalagalakját azáltal, hogy ezen új felületelemek, ill. kiterített ES’ elemsávok egyik hosszoldala rendre egy előnyösen legalább közelítőleg egyenes vonal legnagyobb szélessége pedig megegyezik a szabáshoz kiindulási anyagként alkalmazott A anyagpálya mindenkori a anyagszélességével. Ez jól látható, ill. érzékelhető a csatolt rajz 5. ábráján, amely a 4. ábrán kiemelt részletként feltüntetett új felületelem, iil. ES’ elemsáv A anyagpályára kiterített képét mutatja be. A találmányunk szerinti, az A anyagpálya adottságait is messzemenően figyelembevevő új ES’ elemsávokra bontás egyaránt történhet manuális, ill. grafikus modellezéssel, vagy akár megfelelő program segítségével számítógépes utón is. Az ábrákkal is illusztrált kiviteli, ill. foganatosítási példán csupán olyan új, kiterített ES’ elemsávot mutatunk be, amelynek legnagyobb szélessége azonos az A anyagpálya anyagszélességével. A példa alapján azonban nyilván könnyen belátható, hogy a kitűzött cél, nevezetesen a minimális szabásveszteséggel történő gazdaságos gyámhatóság akkor is elérhető, ha az új felületelemek, ill. ES’ elemsávok síkbaterített legnagyobb szélessége maradéktalan egészszámú többszöröse és/vagy törtrésze a kiindulási anyagként rendelkezésre álló A 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
