194959. lajstromszámú szabadalom • Üvegelem
194959 —Bizonyos műanyagok önmagukban színezettek. Az üvegszövet és a színezett anyag páros használata jelentős fénycsökkentő hatású. Teljesen átlátszó műanyagokból csak kis fesztávok áthidalására készülnek szerkezetek.- A műanyagok öntisztulása megoldatlan. Az elektrosztatikus feltöltődésük folytán erősen elporosodnak, mind külső, mind belső felületükön. A külső csapadék, az esetleges belső mikro-páralecsapódás az elektrosztatikusán kötött port leköti. A repedések is feltöltődnek szennyezettséggel. Fényátbocsájtó-képességük ezáltal jelentősen tovább romlik a használat során. — A műanyag a fentiek miatt gyakori tisztítást igényel, azonban nem elég ellenállóak a mechanikus tisztító műveletekkel szemben, karcolódnak, ily módon fényátbocsájtó-képességük tovább romlik. —A műanyagok a tűzvédelem követelményeinek több szempontból nem felelnek meg, mert rendszerint éghető anyagúak, elősegítik a tűz terjedését, égéskor olvadék formájában lécsöpögnek, égésükkor esetleg mérgező gáz is keletkezik. A síküvegtáblás szerkezetek üvegtáblái tartószerkezeti szempontból lemezek, és a terhelések hatására hajlító igénybevétel lép fel bennük. Az üveg a nyomó-, illetve húzóigénybevételek viselésére nem egyforma mértékben képes. A síküvegtáblák teherbírását az üveg hajIító-húzó szilárdsága szabja meg. Ez a nyomószilárdságnak csupán a tizede körülj érték. A találmányi gondolat arra a felismerésre alapozott, hogy az üveg teherbírás szempontjából is eleget tehet a megfogalmazott célkitűzésnek, ha a síküveg táblákat olyan görbült felületté formáljuk, amelyben, a ráható terhek következtében túlnyomórészt nyomóigénybevétel ébred. A találmányi felismerés alapja az a tapasztalat, hogy az egyszerű, vagy rétegelt ragasztott, vagy a huzalbetétes üveg eleget tehet a célkitűzésnek, ha az ilyen üvegből készített síküvegtáblákat másod vagy többedrendű olyan alakzatú héjfelületté formáljuk, amelyben a ráható erők hatására elsősorban nyomó erők ébrednek, s ezáltal maga az üveghéj válik teherviselő, önhordó szerkezetté. A célkitűzést a találmány az üveg olyan, az íves peremek mentén alátámasztást nem igénylő, héjívelemekké való formálásával éri el, melyeknek hossztengel-yirányú alkotói egyenesek vagy görbevonalak, az ezekre merőleges, harántirányú keresztmetszet másodrendű görbe, így az üveg héj ívelem egyszer vagy kétszer görbült felület, mely több rétegszámmal és rétegvastagságban előállítható és hőszigetelő üvegből is készíthető. A találmány üvegelem terek bevilágítására és/vagy elhatárolására, mely az alkotó iráayú élei, a boltváll mentén van megtámasztva. Az üvegből készült teherviselő tulajdonságú testet az alábbi egyenletek által 3 leírt felületekkel határolt tartományokba eső alak elégíti ki: z, = C£2+D(l—|2) [cos2(rjk^-)] (l) Z||. = C [1— cos(^)] +D cos(£j) [cos2(T)k■f)] II, ahol T]=X; k—1,2,3,... . Az elem bármilyen anyagú, színű, felületi kezelésű, bármilyen technológiával gyártott üvegből, bármilyen rétegszámmal és rétegvastagsággal előállított vagy hőszigetelő üvegből van készítve. A találmány előnye, hogy a héjívek közvetlenül egymás mellé illeszthetők, minden egyes elem maga továbbítja az önsúlyából, a hő- és szélterhelésből származó erőket az alátámasztásra. A találmány szerinti önhordó héjívelemek függőleges síkba is beépíthetők. Ilyen esetben elegendő csupán az alsó íves perem mentén alátámasztást létesíteni. A találmány kiviteli alakját a rajzok keretében mutatjuk be, ahol az 1. ábra a képleteknek megfelelő másodfokú parabola vezérgörbéjű, egyenes alkotójú hengerfelületet szemléltet, a 2-3. ábra egy kiemelt változatot, a 4. ábra egy további kivitelt mutat be. A találmány olyan, — tartószerkezeti szempontból héj ívnek tekinthető — elem, amelynek az alakját a felvett térbeli derékszögű koordináta rendszerben (x, y, z) az (I.)j illetve (II.) egyenlet határozza meg, az alábbiak szerint: t-\ = C|2 + D ( 1—£2) [cos2 (gk^) ] (I) zu=C [1—cos(l^)] +Dcos(E,i) [cos2(pk|j (II) ahol: 2p a héjív tésztává 2v a héjív szélessége C az íves peremek nyílmagassága az x=0; y=±v helyen D a 3 alkotó irányú görbe nyílmagassága x=0; y=0 helyen, viszonyszámok, k= 1,2,3,... . egész számok. Az (I.) és (II.) egyenletek mindegyike egy-egy összetett, két irányban görbült felületet határoz meg. Az (I.) egyenletet részletesebben tárgyalva: D=0 esetén az egyenlet a következő alakot ölti: Z-Q2 és az 1. ábrán bemutatott, másodfokú parabola vezérgörbéjű, egyenes alkotójú henger felületet adja. A fenti alakú, az 1 bolt váll mentén érintő irányban megtámasztott tartószerkezetben az önsúly és egyenletesen megosztó hóteher hatására gyakorlatilag csak nyomóigénybevétel ébred. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
