194942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antraciklin származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

194942 Amint az a 3. táblázatból látható, az MG 344-hF 49 és a Streptomyces cyaneus ISP 5108 törzs lényegében azonos tulajdonságok­kal bír, kivéve a nitrát redukálását. A nitrát re­dukálása azonban nem tekinthető egy adott mikroorganizmus Actinomycetaként való azo­nosítása megbízható paraméterének és nem alkalmas két törzs egymástól való megkü­lönböztetésére sem. így az MG 344-hF 49 törzset a Strepto­myces cyaneus fajjal igen szoros rokonság­ban levőnek tekinthetjük, és az MG 344-hF 49 törzset Streptomyces cyaneus MG 344-hF 49 törzsként azonosítottuk. Az (A) általános képletü antraciklinszár­­mazékokat a találmány szerint az ezek terme­lésére képes, Streptomyces nemzetségbe tar­tozó mikroorganizmusoknak megfelelő táp­talajon történő tenyésztésével, majd a vegyü­­leteknek a tenyészetből való kinyerésével ál­líthatjuk elő. A táptalaj bármely olyan tápanyagforrást tartalmazhat, amelyet az antraciklinszárma­­zékok termelésére képes mikroorganizmus hasznosítani tud. Ilyen tápanyagforrások a szénforrások, például a glicerin, glükóz, szac­haróz, maltóz, dextrin, keményítő, valamint zsírok és olajok; a nitrogénforrások, így szer­ves anyagok, például a szójaliszt, a gyapot­­magolaj kinyeréséből visszamaradó pogácsa, a húskivonat, pepton, szárított élesztő, élesz­tőkivonat és kukoricalekvár; valamint szer­vetlen anyagok, például ammóniumsók és nitrátsók, így az ammónium-szulfát, nátrium­­-nitrát és ammónium-klorid. Kívánt esetben olyan szervetlen sók is adagolhatok, mint a nátrium-klorid, kálíum-klorid, foszfátsók és nehézfémsók. A fermentálás alatt fellépő hab­zás megakadályozására adott esetben szoká­sos eljárással megfelelő habzásgátló anyag, például szilikonolaj is felhasználható. Az antibiotikum-gyártásnál szokásos gya­korlatnak megfelelően az antraciklinszárma­­zékokat termelő mikroorganizmusok tenyész­tésére is a legalkalmasabb módszer a folyé­kony, levegőztetett, süllyesztett tenyészet al­kalmazása. A tenyésztést célszerűen 20—35°C, előnyösen 25—30°C hőmérsékleten végezzük. Attól függően, hogy rázott tenyészetet vagy levegőztető berendezéssel levegőztetett tenyészetet alkalmazunk, az antraciklinszár­­mazékok termelése a találmány szerinti el­járással 3—7 náp alatt éri el a maximumot. Ily módon az antraciklinszármazékokat tartalmazó tenyészetet nyerünk. Az antra­­ciklinszármazékok egy része magában a te­nyésztett sejtben lehet, de nagyobb része a tenyészet szűrletében található. A találmány szerint előállított tenyészet­ből az antraciklinszármazékok bármely, a találmány céljára alkalmas ismert módon kinyerhetők. 11 Az alkalmas eljárások egyike extrakci­­ós elven alapszik; a tenyészet szűrletében lévő antraciklinszármazékokat vízzel nem elegyedő, ditriszarubicint oldó oldószerrel extraháljuk (lásd az előzőekben ismertetett szakirodalmi helyen), így használhatunk pél­dául etil-acetát, butil-acetátot, kloroformot vagy butanolt. Nagy hatékonysággal végez­hető az extrahálás, ha a tenyészet szürlete semleges vagy enyhén lúgos. Ha az antra­ciklinszármazékok a tenyésztett sejten belül találhatók, a sejteket szűréssel, centrifugá­­lással vagy bármely más alkalmas módon kigyűjtjük a fermentléből, és a kívánt vegyü­­letet a sejtekből, például etil-acetátos, kloro­­formos, metanolos, etanolos, butanolos, ace­­tonos, metil-etil-ketonos, vizes hidrogén-klo­­ridos vagy vizes ecetsavas kezeléssel nyer­jük ki. Extrahálhatjuk a tenyészetet a fenti oldószerekkel közvetlenüt, a sejtek elkülöní­tése nélkül is. Extrahálhatjuk a sejteket homo­­genizálás után is. Másik lehetséges extrahá­­lási eljárás az ellenáramú megoszlásos mód­szer. Más eljárás szerint az antraciklinszárma­zékokat adszorpciós elven alapuló eljárás­sal nyerjük ki a tenyészetből. Az antracik­­linszármazékot tartalmazó folyékony közeg­ből, például a tenyészet szürletéből vagy va­lamely, az előzőekben ismertetett extrakciós eljárással nyert extraktumából oszlopkroma­tográfiás vagy folyadék-kromatográfiás el­járással vagy más adszorpciós eljárással, megfelelő adszorbens, például aktív szén, alumínium-oxid, szilikagél vagy „Cephadex LH 20" (Pharmacia Co.) alkalmazásával kinyerjük, majd az adszorbensről eluáljuk az (A) általános képletü• antraciklinszárma­­zékot. Az így kapott oldatot vákuumban szá­razra pároljuk, ily módon nyers antraciklin­­származékot nyerünk vörös por formájában. A nyersterméket az extrakciós és adszorp­ciós lépések kívánt számú ismétlésével, kí­vánt esetben ezek kombinálásával tisztítjuk. Ha szükséges, az anyagot átkristályosíthat­juk. Például szilikagél, Cephadex LH 20* gyengén savas ioncserélő gyanta vagy Diaion HP 20 (a Mitsubishi Chemicals Industries Limited terméke) töltet alkalmazásával vég­zett oszlopkromatográfiás eljárást vagy gél­szűrést használhatunk folyadék-kromatográfi­ás (ellenáramú megoszlásos), nagynyomású folyadék-kromatográfiás vagy vékonyréteg­­kromatográfiás eljárással kombinálva, a meg­felelő oldószer alkalmazásával. Közelebbről, például a nyers antraciklinszármazék port kis mennyiségű kloroformban feloldjuk és az oldatot szilikagél oszlopon engedjük át. A megfelelő eluálószer alkalmazásával a kívánt anyagot tartalmazó eluátumot nye­rünk. A kívánt anyagot tartalmazó aktív frak­ciókat vákuumban bepároljuk. Ezután vé­konyrétegkromatográfiás tisztítást végezve valamennyi végtermék lényegében tiszta for­mában nyerhető. További tisztításra nagy­12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom