194924. lajstromszámú szabadalom • Kompozíció fokozott habtérfogatot adó és fokozott rugalmasságú hő- és hangszigetelő műgyantahab előállítására

1 A találmány olyan kompozícióra vonatko­zik, amellyel hő- és hangszigetelő tulajdon­ságú, fokozott habtérfogatot és rugalmassá­got biztosító karbamid-formaldehid műgyan­tahab állítható elő. A találmány szerinti ter­mékkel előállított műgyantahab különösen előnyösen alkalmazható az építőiparban. Karbamid-formaldehid előkondenzátum bázison készített műgyantahabok régóta ismertek. Általában két előzetesen elkészített és tárolt oldatkompozíció helyszíni kombinálá­sával és préslevegő segítségével egyidejű ha­bosítással állítják a felhasználáskor elő. ”k”­­komponensként általában mintegy 40%-os koncentrációban karbamid-formaldehid vizes oldatát alkalmazzák, míg a "B" komponens legalább 10%-os koncentrációban tartalmazza a habzást biztosító felületaktív anyagot és a polikondenzációhoz szükséges savkatalizá­tort. E habgyantáknak más habokkal vagy kondenzációs töltőanyagokkal szemben szá­mos előnye van. Vizes oldatból állíthatók elő, olcsók és az égéssel szemben is ellenállnak. Mintegy 40 liternyi A+B komponensoldat habosításával 1000 liter habtérfogat állítható elő kész gyantahabként. Az építőiparban hő és hangszigetelési célokra közkedveltek és általában az ilyen igényeknek jól megfelel­nek, ha a habgyanta polikondenzációja során bizonyos fizikai és kémiai tulajdonságán ja­vítanak. Ily módon a megfelelő mechanikai tulajdonságok, mint például a szilárdság alap­vető követelmény, és a méretállandóságot is biztosítani kell a zsugorodási effektusok csökkentésével, illetve kiküszöbölésével. Az egészségügyi követelmények teljesítése is attól függ, hogy a polikondenzáció során és utána mennyi a maradék formaldehid mennyi­sége a gyantában. A környezeti meleg és ned­vesség hatására bekövetkező dekompozíciós változások okozta formaldehid lehasadások is állandósítják a káros és egészségtelen szag­hatást. A formaldehid-szag csökkentése ér­dekében a szabad formaldehid mennyiségének leszorítására ugyanakkor nem bizonyul jár­hatónak az az út, hogy a kiindulási formal­dehid mennyiségét, illetve arányát jelentősen redukáljuk, mivel ez a mechanikai tulajdon­ságok gyors romlásához és instabilis kémiai szerkezetű gyanta kialakulásához vezet, ami általában az állandósuló bomlási reakció ré­vén a formaldehid egészségtelen koncentrá­ciója szükségszerűen bekövetkezik. A megfelelő levegőnyomással frissen ha­bosított nedves gyanta nagy felületi kiterje­dése révén biztosítja a víz elpárolgását,és így néhány hétig tartó száradási folyamat követ­kezik be. A fizikai száradási folyamattal egy­­időben utókondenzációs kémiai reakció is le­játszódik. A habgyanta súlyállandóságának beálltával befejeződik a lineáris dimenzió­változás is. A karbamid-formaldehid alapú, savkatalí­zissel előállított habosított gyanták tehát a használati értéket csökkentő tulajdonságokat 2 2 is hordoznak. Ezek a zsugorodás, formalde­hid-emisszió, a száradás és az egyensúly lassú bekövetkezése. Ezeket a gyanta előállításá­nál alkalmazott gyantamódosító adalékokkal lehet csökkenteni vagy kiküszöbölni. A szak­­irodalom számos stabilizátort, töltőanyagot, lágyítót, reakciógyorsítót és egyéb, előnyös adalékszert tart számon. Az "A”, illetve "B" komponensben való bejuttatásuk bizonyos összeférhetőségi korlátoknak van alárendelve. A kész habgyanta szabad formaldehid-tar­talma, illetve a savas hidrolízissel indukált formaldehid-lehasadás csökkentéséhez pótló­lagos karbamid adagolással lehet eljutni, de sok esetben az a szilárdsági tulajdonsá­gok rovására történik. Ezért szinte általá­nosan formaldehid jelentős feleslegét alkal­mazzák,és a felesleget utólag igyekeznek kü­lönféle adalékokkal megkötni. Rosszul meg­választott vagy túladagolt hozzátétanyagok esetében a habzás csökkenésével, vagy a ki­alakult habszerkezet összeomlásával lehet számolni. Más esetben a habzsugorodás el­iminálására javasolt, technikai megoldások nem biztosítanak egyúttal a hidrolízisnek el­lenálló gyantaszerkezeti kialakításokat. A technika állásából ismert megoldások­ban az "A" komponens elkészítésére minden­kor jelentős formaldehid-felesleget alkalmaz­nak, esetleg a felesleg egy részét dialdehid­­del, például glioxállal helyettesítik. így pél­dául az előkondenzátum a 39 79 341 sz. USA szabadalom szerint 1:1-2,4, a 42 25 680 sz. USA szabadalom szerint 1:2,4 formalde­­hid/karbamid mólarányban készül polieti­­lénglikol hozzátéttel, míg a 41 29 533 sz. USA szabadalomban ez az arány 1:1,3-1,5, de a pótlólag bejuttatott dialdehiddel az összes aldehid-karbamid mólarány 1,7-2, ami mel­lett szintén alkalmaznak polietilénglikolt, dipropílénglikolt vagy szorbitot. A "B" komponens összeállítása a szaba­dalmi irodalomban változatos képet nyújt. Szélesebb körben használják a foszforsav katalizátort dibutil-naftalin-szulfonsav vagy annak sói mint tenzid mellett egyéb adalékok­kal, így a 28 34 794 sz. NSZK szabadalom­ban formaldehid megkötőként rezorcinnal, a 39 79 341 sz. USA szabadalomban rezor­cinnal és klóráIhidrát égésgátló komponens­sel, a 15 75 590 sz. angol szabadalomban, illetve a 40 97 419 sz. USA szabadalomban dialdehidekkel együtt, A "B" komponensben alkalmazott savak lehetnek ásványi vagy szerves savak. így például a 40 92 277 sz. USA szabadalomban 1% kénsav és 2% alkilpoliglikol-éter vagy alkil-benzol-szulfonsav felületaktív anyag, a 41 29 533 sz. USA szabadalomban ásványi sav és felületaktív jellegű sav (dibutil-nafta­lin-szulfonsav vagy alkil-benzol-szulfonsav) kombinációja, míg a 14 27 927 sz. angol sza­badalomban foszforsav vagy oxálsav, vagy alkil-benzol-szulfonsav kerül alkalmazásra 194924 5 10 15 20 25 30 35 40 45 i 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom