194924. lajstromszámú szabadalom • Kompozíció fokozott habtérfogatot adó és fokozott rugalmasságú hő- és hangszigetelő műgyantahab előállítására
1 A találmány olyan kompozícióra vonatkozik, amellyel hő- és hangszigetelő tulajdonságú, fokozott habtérfogatot és rugalmasságot biztosító karbamid-formaldehid műgyantahab állítható elő. A találmány szerinti termékkel előállított műgyantahab különösen előnyösen alkalmazható az építőiparban. Karbamid-formaldehid előkondenzátum bázison készített műgyantahabok régóta ismertek. Általában két előzetesen elkészített és tárolt oldatkompozíció helyszíni kombinálásával és préslevegő segítségével egyidejű habosítással állítják a felhasználáskor elő. ”k”komponensként általában mintegy 40%-os koncentrációban karbamid-formaldehid vizes oldatát alkalmazzák, míg a "B" komponens legalább 10%-os koncentrációban tartalmazza a habzást biztosító felületaktív anyagot és a polikondenzációhoz szükséges savkatalizátort. E habgyantáknak más habokkal vagy kondenzációs töltőanyagokkal szemben számos előnye van. Vizes oldatból állíthatók elő, olcsók és az égéssel szemben is ellenállnak. Mintegy 40 liternyi A+B komponensoldat habosításával 1000 liter habtérfogat állítható elő kész gyantahabként. Az építőiparban hő és hangszigetelési célokra közkedveltek és általában az ilyen igényeknek jól megfelelnek, ha a habgyanta polikondenzációja során bizonyos fizikai és kémiai tulajdonságán javítanak. Ily módon a megfelelő mechanikai tulajdonságok, mint például a szilárdság alapvető követelmény, és a méretállandóságot is biztosítani kell a zsugorodási effektusok csökkentésével, illetve kiküszöbölésével. Az egészségügyi követelmények teljesítése is attól függ, hogy a polikondenzáció során és utána mennyi a maradék formaldehid mennyisége a gyantában. A környezeti meleg és nedvesség hatására bekövetkező dekompozíciós változások okozta formaldehid lehasadások is állandósítják a káros és egészségtelen szaghatást. A formaldehid-szag csökkentése érdekében a szabad formaldehid mennyiségének leszorítására ugyanakkor nem bizonyul járhatónak az az út, hogy a kiindulási formaldehid mennyiségét, illetve arányát jelentősen redukáljuk, mivel ez a mechanikai tulajdonságok gyors romlásához és instabilis kémiai szerkezetű gyanta kialakulásához vezet, ami általában az állandósuló bomlási reakció révén a formaldehid egészségtelen koncentrációja szükségszerűen bekövetkezik. A megfelelő levegőnyomással frissen habosított nedves gyanta nagy felületi kiterjedése révén biztosítja a víz elpárolgását,és így néhány hétig tartó száradási folyamat következik be. A fizikai száradási folyamattal egyidőben utókondenzációs kémiai reakció is lejátszódik. A habgyanta súlyállandóságának beálltával befejeződik a lineáris dimenzióváltozás is. A karbamid-formaldehid alapú, savkatalízissel előállított habosított gyanták tehát a használati értéket csökkentő tulajdonságokat 2 2 is hordoznak. Ezek a zsugorodás, formaldehid-emisszió, a száradás és az egyensúly lassú bekövetkezése. Ezeket a gyanta előállításánál alkalmazott gyantamódosító adalékokkal lehet csökkenteni vagy kiküszöbölni. A szakirodalom számos stabilizátort, töltőanyagot, lágyítót, reakciógyorsítót és egyéb, előnyös adalékszert tart számon. Az "A”, illetve "B" komponensben való bejuttatásuk bizonyos összeférhetőségi korlátoknak van alárendelve. A kész habgyanta szabad formaldehid-tartalma, illetve a savas hidrolízissel indukált formaldehid-lehasadás csökkentéséhez pótlólagos karbamid adagolással lehet eljutni, de sok esetben az a szilárdsági tulajdonságok rovására történik. Ezért szinte általánosan formaldehid jelentős feleslegét alkalmazzák,és a felesleget utólag igyekeznek különféle adalékokkal megkötni. Rosszul megválasztott vagy túladagolt hozzátétanyagok esetében a habzás csökkenésével, vagy a kialakult habszerkezet összeomlásával lehet számolni. Más esetben a habzsugorodás eliminálására javasolt, technikai megoldások nem biztosítanak egyúttal a hidrolízisnek ellenálló gyantaszerkezeti kialakításokat. A technika állásából ismert megoldásokban az "A" komponens elkészítésére mindenkor jelentős formaldehid-felesleget alkalmaznak, esetleg a felesleg egy részét dialdehiddel, például glioxállal helyettesítik. így például az előkondenzátum a 39 79 341 sz. USA szabadalom szerint 1:1-2,4, a 42 25 680 sz. USA szabadalom szerint 1:2,4 formaldehid/karbamid mólarányban készül polietilénglikol hozzátéttel, míg a 41 29 533 sz. USA szabadalomban ez az arány 1:1,3-1,5, de a pótlólag bejuttatott dialdehiddel az összes aldehid-karbamid mólarány 1,7-2, ami mellett szintén alkalmaznak polietilénglikolt, dipropílénglikolt vagy szorbitot. A "B" komponens összeállítása a szabadalmi irodalomban változatos képet nyújt. Szélesebb körben használják a foszforsav katalizátort dibutil-naftalin-szulfonsav vagy annak sói mint tenzid mellett egyéb adalékokkal, így a 28 34 794 sz. NSZK szabadalomban formaldehid megkötőként rezorcinnal, a 39 79 341 sz. USA szabadalomban rezorcinnal és klóráIhidrát égésgátló komponenssel, a 15 75 590 sz. angol szabadalomban, illetve a 40 97 419 sz. USA szabadalomban dialdehidekkel együtt, A "B" komponensben alkalmazott savak lehetnek ásványi vagy szerves savak. így például a 40 92 277 sz. USA szabadalomban 1% kénsav és 2% alkilpoliglikol-éter vagy alkil-benzol-szulfonsav felületaktív anyag, a 41 29 533 sz. USA szabadalomban ásványi sav és felületaktív jellegű sav (dibutil-naftalin-szulfonsav vagy alkil-benzol-szulfonsav) kombinációja, míg a 14 27 927 sz. angol szabadalomban foszforsav vagy oxálsav, vagy alkil-benzol-szulfonsav kerül alkalmazásra 194924 5 10 15 20 25 30 35 40 45 i 50 55 60 65
