194899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(foszfono-metil)-glicin alkálifémsók előállítására

194899 1 A találmány tárgya új eljárás N- (foszfono­­-metil)-glicin-alkálifémsók előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított ve­­gyületek gyomirtó és növény növekedést sza­bályozó hatásúak. A termelők, mezőgazdasági-kereskedelmi vállalatok és más ipari egységek nagy meny­­nyiségben alkalmaznak gyomirtószereket ab­ból a célból, hogy az olyan alapvető gabona­félék; mint a búza, rizs, szójabab és hasonlók terméshozamát megnöveljék, valamint hogy megakadályozzák az országutak, vasútak és hasonló területek környékén a gyomosodást. A gyomírtószerek elpusztítják a nem kívánt gyomnövényeket vagy azok növekedését sza­bályozzák. Ezáltal a gyomnövények nem szív­ják el a tápanyagot a talajból a haszonnövé­nyek elől, valamint nem rontják az ország­utak, vasútak és hasonló területek környe­zeti képét. Számos, jelenleg forgalmazott gyomirtószer típus van. A gyomirtószereket két általános kategóriába, a növény kikelése előtt, illetve a növény kikelése után alkalma­zott szerekhez lehet sorolni. A növény kike­lése előtt alkalmazott gyomirtószereket a gyomnövény kikelése előtt keverik a talajba, míg a növény kikelése után alkalmazott sze­reket a talajból már kikelt gyomnövények, illetve nem kívánt növények felületére alkal­mazzák. Az egyik legkorábbi növény kikelés után alkalmazott gyomirtószer a 2,4-D ( (2,4-diklór­­-fenoxi)-ecetsav) volt. Ennek és hasonló ve­­gyületeknek, mint például a 2,4,5-T-nek ((2,4,5-triklór-fenoxi)-ecetsav), több éven át történt alkalmazása után kiderült, hogy ezek bizonyos bomlástermékei biológiailag nem bonthatók és sokáig a talajban maradnak. A kormányszervek és kereskedelmi szervek között a 2,4-D, 2,4,5-T és hasonló vegyületek bomlástermékeiről kialakult vita során az Amerikai Egyesült Államokban már néhány évvel ezelőtt betiltották ezeknek a szereknek az alkalmazását. Ettől számítva intenzív kutatás kezdődött olyan gyomirtószerek ki­­fejlesztésére, amelyek alkalmazásuk után rövid időn belül biológiailag veszélytelen szár­mazékokká bonthatók. Az egyik ilyen biológiailag lebontható és ugyanakkor gyomirtó, illetve növénynö­vekedés szabályozó hatású anyag az N-(fosz­­fono-metil)-glicin és ennek különböző sói. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya engedélyezte az N-(foszfono-metil)-glicin és mezőgazdaságilag hatásos sói gyomirtóként való alkalmazását, és a szer kereskedelmi­leg rendkívül sikeres termék lett. Az N-(foszfono-metil)-glicin és bizonyos sói csak növény kikelés után hatásos és enge­délyezett gyomírtószerek. A jelenleg forga­lomban lévő vegyület az N-(foszfono-metil) - -glicin izopropilamin sója és ennek szárma­zékai. Az N- (foszfono-metil)-glicin izopropil­amin só termőföldön normál esetben alkal- 2 2 mázott mennyisége 0,012—22 kg/ha, előnyö­sen 2,2—6,7 kg/ha. Az N-(foszfono-metil)-glicinek és bizo­nyos oldható sóik több módszerrel is előállít­hatok. A 3 160 632 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban leírt egyik módszer szerint az N-(foszfino-metil) -glicint (glicin-metilén-foszfinsav) higany (II)-klorid­­dal reagáltatják vizes oldatban visszafolya­tó hütő alatti forralással, majd a reakció ter­mékeit elválasztják. Más úton a 3 799 758 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szaba­dalmi leírás eljárása szerint etil-glicinát, form­aldehid és dietil-foszfit reakciójával állítják elő. Számos szabadalmi leírás vonatkozik az N-(foszfono-metil)-glicinekre, ezek sóira és származékaira, mint gyomírtószerekre és nö­vénynövekedést szabályozó szerekre. Például ilyen az N-(foszfono-metil)-glicinek alkalma­zási módszereire, előállítási eljárásaira, sóikra és származékaira vonatkozó szabadalmi le­írás a 3 868 407 és a 4 197 254 számú, valamint a 4 199 354 számú Amerikai Egyesült Államok­beli szabadalmi leírás. Az N-(foszfono-metil)-glicinek és bizo­nyos sóik gyomírtószerként való alkalmaz­hatósága miatt más, ipari gyártás céljára alkalmas, javított módszereket is próbálnak ezek előállítására kidolgozni. A találmány szerinti eljárással az N-(fosz­fono-metil)-glicin alkálifémsóit állítjuk elő (1) 1,3,5-trisz( 1—4 szénatomos alkoxi-karbo­­nil-metil)-hexahidro-s-triazin és PXYZ álta­lános képletü foszforvegyület, ahol X, Y és Z jelentése halogénatom, szervetlen sav és 1—4 szénatomos alkánkarbonsav jelenlétében vég­zett reakciójával, (2) majd a képződött N­- (foszfono-metil)-glicin-észter közbenső ter­mék lúgos hidrolízisével. A találmány szerinti eljárásban előnyösen alkalmazott kiindulási anyag az 1,3,5-trisz(et­­oxi-karbonil-metil)-hexahidro-s-triazin és az 1,3,5-trisz (propoxi-karbonil-metil) -hexahidro­­-s-triazin. A találmány szerinti eljárásban előnyösen alkalmazható foszforvegyület a foszfor-triklo­­rid és a foszfor-tribromid. A találmány szerinti eljárásban előnyösen alkalmazható szervetlen sav a sósav, a hidro­­gén-bromid, a hidrogén-jodid, a kénsav és a foszforsav, előnyösen a sósav. A találmány szerinti eljárásban előnyö­sen alkalmazható, alacsony molekulasúlyú al­kánkarbonsav az ecetsav, a propánsav és a butánsav. Amennyiben a találmány szerinti eljárás­ban a háromvegyértékü foszforvegyület fosz­­for-triklorid, az első reakciólépés terméke N­- (foszfono-metil)-glicin-etil-észter-hidrokló­rid és karbonsavklorid. Az N-(foszfono-me­­til)-glicint az észter közbensőtermék alkalmas hidrolizálószer segítségével végzett hidrolí­zisével állítjuk elő. A találmány szerinti eljárás része továbbá, hogy a fenti eljárással előállított N- (foszfono-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom