194890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibakteriális hatású 7-oxo- 4-tia-1-azabiciklo [3,2,0]hept-2-én-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

A reakcióhoz sokféle oldószert használ­hatunk, feltéve, hogy az illető oldószer maga nem lép reakcióba a reagensekkel vagy a közbenső termékekkel. Ezen okból kifolyólag gyakran előnyös olyan oldószer vagy ol­­dószerelegy alkalmazása, amely gyakorlati­lag vízmentes. Alkalmas oldószer például a dimetilformamid és az acetonitril. A (III) általános képletü amin és a (IV) általános képletü vegyület reakcióját előnyö­sen egy fémsó, különösen a periódusos rend­szer IB, IIB vagy VIII csoportjába tartozó valamely fém sója jelenlétében vitelezzük ki [vö.: E.Cartmell és G.W.A.Fowles, Valency and Molecular Structure, Butterworths,1966], például rézsó, rodiumsó, higanysó, cinksó, kadmiumsó vagy különösen ezüstsó jelen­létében. Az alkalmazott fémsó például egy szerves vagy szervetlen savval, így perklór­­savval, tetrafluoro-bórsavval, ecetsavval, tri­­fluor-metánszulfonsavval vagy trifluor-ecet­­savval vagy imidazollal alkotott só. Előnyö­sen használt sók például a következők: ezüst­­-acetát, trifluor-ecetsav-ezüstsó, trifluor-me­­tánszulfonsav-ezüstsó vagy ezüst-imidazolid. Az, hogy milyen mértékben előnyös a fém­só jelenléte a (III) általános képletü amin és a (IV) általános képletü vegyület reak­ciója folyamán, függ a (IV) általános kép­letü vegyület —COXR4 általános képletü cso­portjának reakcióképességétől, és empiriku­san meghatározható. Abban az esetben pél­dául, ha X jelentése oxigénatom, általában nem biztosít jelentősebb előnyt a fémsó. Az R4 helyén pentafluor-feniltio-(karbonil) -észtercsoportot tartalmazó (IV) általános képletü vegyületeknek a (III) általános kép­letü aminokkal való reagáltatása során kí­vánt esetben használhatunk fémsót, az ez­által elért előny azonban nem nagy. Más, X helyén kénatomot tartalmazó (IV) általános képletü vegyületek esetében azonban a fém­sónak a (III) általános képletü aminnal tör­ténő reagáltatásnál való jelenléte jelentősen megnövelt hozamot eredményez. A (IX) általános képletü vegyület gyűrű­­zárási reakcióját célszerűen valamely, a ve­gyület -COXR4 csoportját meg nem támadó bázis jelenlétében folytatjuk le. A (IX) általános képletben R4 jelentése előnyösen pentafluor-fenil-csoport. A (IV) általános képletü előnyös vegyü­­letelc használata azért kedvezőbb a többi (II) általános képletü vegyületénél, mivel a -COXR4 általános képletü aktivált karboxil­­csoport ekkor a szintézissornak már egy ko­rai szakaszába jelen van, és a többi reakció­lépésben is fennmarad, amint azt az A. re­akcióvázlat mutatja. A többi (II) általános képletü aktivált sav előállításához egy kü­lön aktiváló lépésre van szükség a B. reak­cióvázlaton bemutatott módon, mivel ekkor ezeket a vegyületeket az (V) általános kép­letü szabad karbonsavon keresztül kell elő­állítanunk, ahol R jelentése a fenti. 3 összességében,egy szabad karbonsavcso­portot (az (V) általános képletü vegyiilet­­ben) amincsoporttá (az (I) általános kép­letü vegyületben) alakítunk. A közbenső ter­mékként szolgáló (II) általános képletü ak­tivált vegyületet különálló reakciólépésben állíthatjuk elő, és elkülöníthetjük, ha ez szük­séges, vagy in situ átalakíthatjuk az (I) ál­talános képletü vegyü letté. A karboxilcsoport amidocsoporttá alakítá­sa a kémiában ismert, és a szakember szá­mára sokféle reagens és módszer áll ren­delkezésre. Általában a reagensek szerepe az, hogy a karbonsavcsoportot annak egy aktivált származékává alakítják, és ez utóbbi lép reakcóba egy aminnal. Egy karbonsav­csoport aktiválása például az alábbi átala­kításokkal történhet: (i) aktivált észterré, például fenilészter­­ré alakítás például biszfenil-karbonát alkal­mazásával; (ii) foszforsav- vagy foszforsavészterré vagy foszforsavanhidriddé alakítás például foszfinil-halogenid vagy foszforil-halogenid alkalmazásával; (iii) karbonsavanhidriddé, különösen ve­gyes anhidriddé alakítás például egy savklo­­rid vagy savbromid, így pivaloil-bromid, egy karbodiimid, így diciklohexil-karbodiimid vagy 1 - (3-dimetil-amino-propil) -3-etil-karbodiimid vagy egy klór-hangyasavészter alkalmazásá­val; (ív) imidazoliddá alakítás például N,N'­­-karbonil-diimidazol segítségével; (v) savklorid alakítás, például tionilkló­riddal ; vagy (vi) O-acil-karbamiddá alakítás például egy karbodiimiddel, célszerűen a fentebb fel­soroltakkal, és kívánt esetben az O-acil-karb­­amid átalakítása aktív észterré, így 1 -hidr­­oxi-benzotriazollal vagy N-hidroxi-szukcin­­amiddel alkotott észterré. Olyan R3 aktivált savcsoportok, amelyek a -CONHR1 általános képletü csoporttá ala­kíthatók a (II) általános képletü vegyület egyéb részeit nem befolyásoló reakciókörül­mények között (a -COXR4 általános képle­­tű csoportoktól eltérő csoportokról van szó), például a -COOR5 általános képletü csopor­tok, ahol R5 jelentése egy (a), (b), (c) vagy (d) általános képletü csoport vagy egy (e) vagy (f) képletü csoport, ahol R6 jelentése legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoport, célsze­rűen tercier-butii-csoport; R7 jelentése legfel­jebb 4 szénatomos alkilcsoport, célszerűen izobutilcsoport; R8 és R9 jelentése, egymástól függetlenül, legfeljebb 4 szénatomos alkil­csoport vagy fenilcsoport. A fentebb ismertetett módszerek csak pél­dák az alkalmazható ismert módszerekre; és nem képeznek kimerítő felsorolást. További rájékozódáshoz lásd például: M. Bodanszky, Y.S. Klausner és M.A. Ondetti, Peptide Syn­­ihesis, J. Wiley and Sons, New York, 1976 4 3 194890 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom