194887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új furobenzizoxazol-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
194887 tatlan részt vákuumszüréssel eltávolítjuk. A szűrletből az acetont ledesztilláljuk, a maradékhoz vizet adunk, és az így kapott vizes elegyet dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot acetonitrilból átkristályosítva 1 g mennyiségben a 221—224°C olvadáspontú 5-klór-7,8-dihidro-3-fenil-furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-karbonsavat kapjuk. Tömegspektrumában a molekulaionnak megfelelő csúcs 315 m/e értéknél található. 4. példa 7,2 g, az 1. példában ismertetett módon előállított 7,8-dihidro-3-fenil-furo [2,3-g]-1,2-benzizoxazol-7-metanol, 35 ml ecetsavanhidrid és 160 ml benzol elegyét visszafolyató hűtő alkalmazásával 5 órán át forraljuk, majd az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot feloldjuk 200 ml metilén-kloridban, majd az így kapott oldathoz keverés közben 4,8 g elemi brómot adunk lassú ütemben. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 10 órán át keverjük, majd az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, eluálószerként metilén-kloridot használva. így 1,6 g mennyiségben 7-(acetoxi-metil) -5-bróm-7,8-dihidro-3-fenil-furo [2,3-gj-1,2-benzizoxazolt kapunk. Ebből a vegyületből 1,5 g-ot összekeverünk 30 ml etanollal és 10 ml 2 n vizes nátrium-hidroxid-oldattal, majd az így kapott elegyet visszafolyató hütő alkalmazásával 10 percen át forraljuk. Lehűtése után az elegyet 15 ml 2 n sósavoldat adagolásával megsavanyítjuk. Az elegyhez vizet adunk, majd a kivált kristályokat szűréssel elkülönítjük. A kristályok vizes mosása után 0,9 g mennyiségben a 164^165,5°C olvadáspontú 5-bróm-7,8-dihidro-3-fenil-furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-metanolt kapjuk. Tömegspektrumában a molekulaionnak megfelelő csúcs 345 és 347 m/e értékeknél található. 5. példa 0,7 g, a 4. példában ismertetett módon előállított 5-bróm-7,8-dihidro-3-fenil-furo [2,3- -g]-l,2-benzizoxazol-7-metanol 50 ml acetonnal készült oldatához keverés közben cseppenként hozzáadjuk 1 g króm(VI)-oxid, 3 ml víz és 1,4 g tömény kénsav keverékét. Az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 6 órán át keverjük, majd az oldhatatlan részt vákuumszüréssel elkülönítjük. A szűrletből az acetont ledesztilláljuk, a maradékhoz vizet adunk, és a vizes elegyet dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk, és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot aceton és víz elegyéből átkristályosítva 0,4 g mennyiségben a 241,5— 243,5°C olvadáspontú (bomlik) 5-bróm-7,8- -dihidro-3-fenil-furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-karbonsavat kapjuk. Elemzési eredmények a C16Hl0BrNO4 képlet alapján: 5 4 6 számított: C % = 53,36, H °/ 6 = 2,80, N % = 3,89; talált: C % = 53,66, H °/ 6 = 2,89, N % = 3,73. 6. példa 2.5 g 5-benzoil-4,7-diklór-2,3-dihidro-benzo(b)furán-2-karbonsav, 5,2 g hidroxilamin-hidroklorid és 50 ml piridin elegyét 90— 100°C-on 18 órán át keverjük, majd lehűtése után az elegyet sósavval megsavanyítjuk és dietil-éterrel extraháljuk. Az étert ledesztilláljuk, és a visszamaradó vizet benzollal végzett azeotrópos desztillálás útján eltávolítjuk. így 2,6 g 4,7-diklór-2,4-dihidro-5- - (alfa-hidroxi-imino-benzil) -benzo(b) furán-2- -karbonsavat kapunk. Ennek a vegyületnek a teljes mennyiségét feloldjuk 20 ml vízmentes dimetil-formamidban, majd a kapott o dathoz jeges hűtés és keverés közben kis adagokban 0,9 g 60%-os nátrium-hidridet adunk. A reakcióelegy keverését az adagolás befejezése után szobahőmérsékleten 7 órán át folytatjuk, majd a reakcióelegyet egy éjszakán át állni hatjuk. Víz adagolását követően a reakcióelegyet sósavval megsavanyítjuk, majd dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres fázist vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot acetonitril és benzol elegyéből átk istályosítva 0,9 g mennyiségben 5-klór-7,8-dihidro-3-fenil-furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-karbonsavat kapunk, amelynek fizikai állandói megegyeznek a 3. példa szerint előállított termékével. 7. példa 4 g 4,7-diklór-2,3-dihidro-5- (2-metil-benzail)-benzo(b)furán-2-karbonsavat a 6. példában ismertetett módon reakcióba viszünk, amikor 1 g mennyiségben a 192—195°C olvadáspontú (acetonitril és víz elegyéből végzett átkristályosítás után) 5-klór-7,8-dihidro-3- (2-metil-fenil) -furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-karbonsavat kapjuk. Tömegspektrumában a molekulaionnak megfelelő csúcs 329 m/e értéknél található. 8. példa Kiindulási anyagként 1,6 g 4,7-diklór-2,3-dihidro-5- (2-tenoil) -benzo (b) furán-2- -karbonsavat használva a 6. példában ismertetett módon járunk el, 0,4 g mennyiségben az aceton és víz elegyéből végzett átkristályosítás után 249—251 °C olvadáspontéi (bomlik) 5-klór-7,8-dihidro-3- (2-tienil) - -furo [2,3-g] -1,2-benzizoxazol-7-karbonsavat kapva. Tömegspektrumában a molekulaionnak megfelelő csúcs 321 m/e értéknél található. 9 példa 4.5 g 7-allil-6-hidroxi-5-metil-3-fenil-l,2- -benzizoxazol 200 ml metilén-kloriddal készült, jéghideg oldatához keverés közben kis adagokban 7,6 g 3-klór-perbenzoesavat adunk, majd az adagolás befejezése után a kapott 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
