194846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új piperidin-származékok előállítására

A találmány ritmuszavarok kezelésére és/vagy megelőzésére alkalmas gyógyszer­­készítmények előállítására, amelyek ható­anyagként (I) általános kópletű vegyületet — a képletben X -CO-, -CHOH- vagy -CH-NH2 I csoportot és Ar (A), (B), (C) vagy (D) általános képletü csoportok közül kiválasztott aromás csoportot jelent, amelyekben R jelentése hidro­génatom vagy 1 -4 szónatomos alkilcsoport, Y és Z egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-3 szénatomos alkoxicsoport — vagy ásványi vagy szerves savval alkotott gyógyászatilag el­fogadható sóját tartalmazzák, valamint az (I) ál­talános képletü vegyületek előállítására vonat­kozik. Azok az (I) áltálános képletü vegyületek, amelyek képletében X -CO- csoport és Ar 1 naftil vagy 1-izokinolil-csoport, már ismer­tek (N.V.Rubisov: Zhur. obschei. khim. 1953, 23, 1893 és G.R. Cemo: J. Chem. Soc. 1954, 95), azonban farmakológiai tulajdonságaik vagy gyógyászati felhasználásuk egyáltalán nem is­meretes. A fent említett vegyietektől eltérő (l) általános képletü vegyületek újak és előállítá­suk a találmány egyik tárgyát képezi. Újak azok az (I) általános kópletű vegyüle­tek, amelyek képletében X jelentése -CHOH- vagy -CH-IMH2 csoport és Ar (A), (B), (C) és (D) képletü csoportok közül kiválasztott aromás csoport vagy X jelentése -CO- csoport és Ar (A) , (C) és (D) csoportok közül kiválasztott aro­más csoport azzal a megszorítással, hogy Y és Z egyidejűleg nem jelenthet hidrogénatomot, va­lamint ásványi vagy szerves savakkal alkotott sóik. A sók közül megemlíthetjük a hidroklorido­­kat, szulfátokat, nitrátokat, foszfátokat, acetá­­tokat, propionátokat, szukcinátokat, benzoáto­­kal, fumarátokat, maleátokat, metánszulfonáto­­kat, szallcilátokat. Azokat az (l) általános képletü vegyületeket, amelyek képletében X -CO- csoport, előállít­hatjuk egy (II) általános képletü észternek egy (III) általános képletü (4 piperidinil)-propion­­sav-ószterrel való kondenzálásával, majd a ka­pott (IV) általános kópletű vegyület hidrolízisé­vel és dekarboxilezésével. A (II), (III) és (IV) általános képletekben Ar (A), (B) , (C) és (D) gyűrűk közül kiválasztott, előző­ekben meghatározott aromás csoportot jelent, Rí és R2 kis molekulasúlyú alkilcsoport, példá­ul metil- vagy etilcsoport és B az amin- funkci­ót védő, vízmentes lúgos közegben stabil és sa­vas közegben eltávolítható csoport [R.A. Bois­­sonnas: Advances in Organic Chemistry 3, 159. oldal, Interscience (1963.)]; előnyösen benzoil­­vagy benzil-oxi karbonil-csoport használható. A kondenzációs reakciót C.R. Hauser és munkatársai módszerei szerint [„The acetoace­­tic acid ester condensation”, Organic Reactions, 1 kötet, 266. oldal; Wiley and Sons, 1942] való­síthatjuk meg. Előnyösen bázis, például alkoholét, így káli­um-terc-butilát, vagy fómhldrid, így nátrium­vagy kállum-hldrid jelenlétében, közömbös ol­dószerben, például szénhidrogénben vagy aprotlkus oldószerben, így tetrahidrofuránban 0 °C és az alkalmazott oldószer forráspontja kö­zötti hőmérsékleten dolgozunk. A hidrolízist R.B. Wagner és H.D. Zook mód­szerei szerint [„Cleavage of ß-keto-esters”, Synthetic Organic Chemistry, 327. oldal, Wiley and Sons, 1953.] valósíthatjuk meg. A legelőnyösebb módszer szerint a (IV) álta­lános képletü vegyületet vizes savas, például sósavas vagy kónsavas közegben forraljuk. Azok az (I) általános kópletű vegyületek, amelyek képletében X -CHOH-csoport- előál­líthatok olyan (I) általános képletü vegyületek redukálásával, amelyek képletében X -CO- csoport. Az egyik redukciós módszerben redukáló­szerként reduktív fémhidridet használunk (A.Hajos: „Complex hydrides and related redu­cing agents in organic synthesis”, Elsevier Sci­entific Publishing Company, Amsterdam, Ox­ford, New York 1979). Az alkalmazható redukálószerek közül megemlíthetjük az alkálifóm-bórhidrideket, például a nátrium- vagy a kálium-bórhidridet, amelyek szobahőmérsékleten alkalmazhatók oldószerben, így alkoholban, például metanol­ban vagy etanolban, víz és alkohol elegyóben vagy tetrahidrofuránban, továbbá az alumíni­um!- vagy lítium—hibridet, amelyek közömbös oldószerben, így éterben, tetrahidrofuránban vagy szénhidrogénben alkalmazhatók 0 °C és az oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten. Azok az (I) általános képletü vegyületek, amelyek képletében X -CH-NH2 csoport, előál-I líthatók olyan (I) általános képletü vegyületek­­ből, amelyek képletében X -CO- csoport C.A.Buehler és D.E. Pearson módszerei szerint (Survey of Organic Synthesis, 1. kötet, 427. ol­dal, Wiley Interscience 1970). Az egyik különösen előnyösen alkalmazha­tó módszer szerint a keton-származékot ammó­­nium-formláttal kezeljük 150-200 °C-on, majd savas közegben hidrollzálunk. Az előzőekben említett módszerekkel ka­pott reakcióelegyet végül szokásos módszerek­kel, így fizikai eljárásokkal (bepárlással, extra­hálással, desztillálással, kristályosítással, kro­­matografálással, stb.) vagy kémiai módszerek­kel (sókópzóssel és a bázis regenerálásával stb.) kezelhetjük az (I) általános képletü tiszta vegyület szabad bázis vagy ásványi vagy szer­ves savval alkotott sója alakjában való elkülö­nítéséhez. Az (I) általános képletü vegyületek előállítá­sát a következő példák szemléltetik. 1. példa 1 -(2-Naftil)-3-(4-piperidil)-1 -propá­non 5,5 g 2-naftalinsav-etilószterhez és 10 ml 20% -os olajos kálium-hidrld szuszpenzióhoz 25 ml forrásban lévő vízmentes tetrahidrofurán-2 94846 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom